Ismét biztonsági garanciákat követelt az orosz elnök a Nyugattól arra vonatkozóan, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább kelet felé.
Hagyományos év végi sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nem Oroszországnak, hanem a Nyugatnak kell biztonsági garanciákat adnia, mégpedig haladéktalanul.
„Mi vagyunk azok, akik rakétákat telepítünk az amerikai határok mellé? Nem! Az Egyesült Államok jött a rakétáival a házunk küszöbére. Fenyegetünk mi bárkit is?” – tette fel a kérdést.
„Oroszország túl nagynak tűnik a Nyugat számára, csak ez lehet a magyarázata a rá nehezedő állandó nyomásnak” – mondta.
Putyin reményét fejezte ki, hogy a januári amerikai–orosz tárgyalásokon sikerül megállapodásra jutni bizonyos vitás ügyekben. Leszögezte, hogy pozitív jelzéseket kaptak a washingtoni kormánytól a moszkvai követeléseket illetően, így némi ok lehet bizakodásra.
A Kreml december 17-én tette közzé követeléseit, amelyek nyomán drasztikusan megváltozna Európa hidegháború után kialakult biztonsági architektúrája. Egyebek mellett megtiltanák a NATO további keleti bővítését, illetve a katonai szövetségnek vissza kellene vonnia erőit az 1997 óta csatlakozott országok, így Magyarország területéről is.
Szakértők szerint ezek a javaslatok komolyan vehetetlenek, sőt céljuk elsősorban éppen az, hogy lehessen majd hivatkozni az elutasításukra.
Ehhez kapcsolódóan: Moszkva és a NATO zűrös viszonyaKüszöbönálló háború?
Ukrajna nemrég arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg több mint százezer katonát vont össze az ország határainak közelében. Amerikai hírszerzési információk szerint ennek létszáma hamarosan elérheti a 175 ezret, és a hadvezetés jövő év elején többfrontos offenzívát indíthat.
Oroszország tagadja, hogy beavatkozásra készülne, és épp ellenkezőleg, az Egyesült Államokat vádolja feszültségkeltéssel. Vlagyimir Putyin többször is leszögezte, hogy vörös vonalnak tekinti a NATO keleti bővítését és támadó fegyverrendszerek telepítését a szomszédos államokban.
Ehhez kapcsolódóan: A „nukleáris opció”: Letilthatják Oroszországot a SWIFT-ről?Az oroszbarát szeparatisták és a kormányerők között immár 2014 óta tartó kelet-ukrajnai harcokban több mint 13 200 ember vesztette életét.
Putyin egy másik témára áttérve hangsúlyozta, hogy Oroszország és Kína szorosan együttműködik számos területen, így az űrkutatásban és a csúcstechnológiájú fegyverek fejlesztésében is, valamint a két ország rendszeresen tart közös hadgyakorlatokat. Ezt a „stratégiai partnerséget” komoly stabilizációs tényezőnek nevezte a nemzetközi porondon.
Ehhez kapcsolódóan: Moszkva tagadja, hogy fegyverként használná a gázexportot. Valóban?Csúcson a gáz ára
Beszélt továbbá az Európában rekordmagasba szökő gázárakról is, és úgy vélekedett, hogy nem lenne tisztességes Oroszországot hibáztatni ezért, miután a Gazprom minden szerződéses kötelezettségének maximálisan eleget tett.
Mint mondta, Európa csak magát okolhatja gázellátási problémáinak kialakulásáért, amelyeket magának kell megoldania.
Az elnök érintette a koronavírus-járvány okozta válságot, és ismét oltakozásra szólította fel az orosz lakosságot, amelynek körében továbbra is magas a vonakodók aránya.
A 146 milliós Oroszország lakosainak kevesebb mint fele számít teljesen beoltottnak, annak ellenére hogy az országban már 10,2 millió igazolt esetet és háromszázezer halálos áldozatot regisztráltak.
Hagyományosan évente három ilyen, gondosan megkomponált, országosan közvetített sajtótájékoztatót tart Vlagyimir Putyin, ezek általában három óránál is tovább tartanak.
A járványhelyzet miatt a részt vevő újságíróknak három negatív PCR-tesztet kellett bemutatniuk a belépéshez, ezután pedig úgynevezett „fertőtlenítő alagúton” kellett átmenniük.
Ehhez kapcsolódóan: Létbizonytalanság, háborús fenyegetés Kelet-Ukrajnában