Volt idő, amikor nevetgélve látogatták egymás nukleárisrakéta-bázisait az oroszok és az amerikaiak

Magas rangú orosz parancsnokok egy amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta bázisán 1996 októberében

Az amerikai hadsereg tolmácsa fordít az orosz Stratégiai Rakétahadsereg ezredeseinek a Minuteman III nukleáris rakéta indítóberendezéséhez vezető akna bejáratánál

A fenti, 1996 októberében készült fotó egyike annak a maroknyinak, amelyeket az Egyesült Államok Nemzeti Levéltára őriz, és amelyek a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok rövid enyhülését örökítik meg, ami a Szovjetunió összeomlásának közeledtével kezdődött, és Vlagyimir Putyin hatalomra kerülésével ért véget.

Orosz és amerikai ellenőrző csoportok vizsgálják az amerikai légierő Minuteman II kiképzőhelyszínét a stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezmény (START) keretében Dél-Dakotában

1991 decemberében Borisz Jelcin, Oroszország akkori leendő elnöke részletesen bemutatta James Baker amerikai külügyminiszternek, hogy a Kreml nukleáris csapásmérő rendszere pontosan hogyan lépne működésbe támadás esetén.

Orosz tábornokok a montanai Malmstrom légi bázison

Jelcin meglepően nyitott gesztusát mindkét fél részéről egy sor olyan engedmény követte, amelynek eredményeként több ezer nukleáris robbanófej került ki mindkét ország fegyverarzenáljából.

Magas rangú orosz tisztek egy amerikai nukleárisrakéta-szimulátorban

Oroszország és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy jelentősen csökkentik a több tízezer nukleáris fegyver számát, és célpontmentesítik a többit. Az orosz és amerikai nukleáris fegyverkezési létesítmények kölcsönös meglátogatását tervezték a bizalom fenntartása érdekében, miközben megkezdődött a történelmi jelentőségű nukleárisfegyverzet-csökkentés.

William M. Moon (balra) Vlagyimir Frolov orosz vezérőrnaggyal, aki az orosz nukleáris fegyverek biztonságáért felelt

William M. Moon 1992 és 2014 között több posztszovjet országban a Cooperative Threat Reduction (Együttműködésen alapuló fenyegetéscsökkentő) programok nukleáris biztonsági programvezetője volt. Első kézből tapasztalta meg a kilencvenes évek időnként fagyos hangulatának enyhülését.

Egy orosz vezérőrnagy egy amerikai gyártmányú M249-es gépfegyvert tesztel az amerikai légierő egyik lőterén

Moon felelt azért, hogy orosz tábornokok két ízben is látogatást tettek az amerikai nukleárisrobbanófej-tároló létesítményekben. A Szabad Európának elmondta, hogy az egyik látogatás alkalmával az orosz delegáció tagjai személyre szóló belépőkártyát kaptak, de érthetetlen módon elcserélték egymás között. A lépés „olyan biztonsági szabálysértést generált, ami miatt a tengerészgyalogos őrök elővették a fegyverüket, hogy körbevegyék a küldöttséget”.

Igor Szergejev tábornok (balra), az orosz Stratégiai Rakétahadsereg főparancsnoka Dirk Jameson altábornaggyal egy amerikai katonai létesítményben 1993 decemberében

A bázis parancsnoka nagyon dühös volt – emlékezett vissza Moon a belépőkártyás botrányra. „Lehetetlenné vált számunkra, akik részt vettünk a Cooperative Threat Reduction programban, hogy a továbbiakban bármilyen orosz delegációt meghívjunk más amerikai létesítmények meglátogatására.”

Egy amerikai rakétakarbantartó század bemutatkozik Igor Szergejev tábornoknak 1993 telén

Az oroszországi nukleárisrobbanófej-tároló létesítményekben tett látogatásaira emlékezve Moon a Szabad Európának elmondta, hogy a küldetések során „három vagy több órán át ültünk sötétített ablakú furgonokban”. Őt és csapatát abban is korlátozták, hogy milyen tárgyat vihetnek magukkal, vagy mit viselhetnek. „Még a csizmámat is elvették, mert fémorra volt.”

Amerikai tengerészek szovjet szuvenírjeikkel és helyi nőkkel Vlagyivosztokban 1992 szeptemberében, az amerikai haditengerészet háromnapos „jószolgálati kikötői látogatása” során

A kilencvenes években az orosz és az amerikai hadsereg számos jószolgálati látogatást tett a rakétatároló és -indító létesítményekben a szerződés ellenőrzése keretében. A katonai látogatások mellett az orosz és az amerikai hadsereg több alkalommal is tapasztalatot cserélt.

Orosz és amerikai matrózok italoznak egy orosz rakétaromboló fedélzetén

A kilencvenes évek közepére Moszkva és Washington viszonya kezdett elmérgesedni a NATO keleti terjeszkedése és a nyugati szövetség fokozódó részvétele miatt a boszniai háborúban. Andrej Kozirev, Oroszország külügyminisztere Jelcin alatt „kis nyugati gengsztereknek” nevezte amerikai kollégáit.

Egy orosz katona az ellenséges radarok megzavarására tervezett páncéltörő rakéta működését ismerteti az amerikai repülőgép-hordozó legénység tagjainak 1992 októberében

Moon szerint Washington felfüggesztette a kilencvenes években kezdődő találkozókat az amerikai és az orosz hadsereg között, miután Oroszország 2014-ben annektálta a Krímet. A fegyverszabályozásnak megfelelő ellenőrzéseket a Covid-járvány kitörésekor leállították, majd Moon szerint „Oroszország megtagadta az ellenőrzés folytatását”.

Egy orosz kapitány (középen) amerikai tisztekkel egy amerikai rakétacirkálón

Moon azt mondja, visszatekintve a kilencvenes évek reményteli időszakára, „mélységesen felkavaró, hogy miután közel húsz éven át olyan szorosan együttműködtem az orosz védelmi minisztériummal, beleértve több mint hetvenöt oroszországi látogatást, az oroszok megszakítottak minden kapcsolatot, és úgy döntöttek, hogy provokálatlan népirtó háborút indítanak Ukrajna ellen”.

Egy orosz kisfiú amerikai tengerésztiszti sapkában Vlagyivosztokban

„Reméltem, hogy a munkám a nukleáris feszültség további csökkentését eredményezte volna, de Oroszország az agressziót választotta ehelyett” – tette hozzá.