Számos közelmúltbeli fénykép tanúsítja, hogy az Oroszország szovjet múltja iránti büszkeség egyre szélesebb körben válik közös alappá az ukrajnai megszálló csapatok körében, miközben a Kreml célkitűzései egyre bizonytalanabbak.
A Pjatnaska Nemzetközi Brigád harcosai Avgyijivka környékén 2023. október 27-én
A fenti fotó is egyike azoknak, amelyeken nyíltan baloldali szimbóliumok láthatók az ukrajnai harctéren. A falon lévő kép Karl Marxot, Friedrich Engelst és a Szovjetunió megalapítóját, Vlagyimir Iljics Lenint ábrázolja. A triót gyakran együtt ábrázolták a szovjet politikai rendszer egyfajta istenségeiként.
Orosz katona szovjet győzelmi felvarróval Donyeckben 2023 júliusában
Már az invázió megindításának hetében készített amatőr felvételek tanúsága szerint is szovjet zászlók lengtek számos orosz páncéloson. Az effajta szovjet jelképeket ábrázoló professzionális fotók számának közelmúltbeli megugrása és a Kremlhez közeli médiában való közzététele azonban azt jelzi, hogy ez a fajta esztétika szélesebb körben is népszerűvé vált az orosz hadseregen belül.
Szovjet zászlós felvarrót viselő orosz katona lövi az ukrán állásokat Luhanszkban 2023. október 4-én
Ian Garner történész, az orosz háborús propaganda szakértője kijelentette, hogy a szovjet szimbólumok átvétele jórészt az egyes katonák és egységek kezdeményezésére történt, de ezt implicite bátorítják is a Kreml szponzorálta „propagandaeseményeken, például koncerteken, televíziós műsorokban és egyebekben”.
Sztálin képét a szíve felett hordó orosz katona vizsgál egy repeszt Donyeckben 2023. október 24-én
A fenti fényképen látható katona Joszif Sztálint ábrázoló felvarrót visel azzal a felirattal, hogy „Amikor én voltam hatalmon, nem történt ilyen sz***ság”.
Önkéntes orosz katona Kreminnánál 2023 márciusában, sapkáján orosz és szovjet szimbólumok láthatóak
Garner úgy véli, hogy részben azért váltak népszerűvé a szovjet szimbólumok egyfajta mozgósító erőként, mert az invázió céljai egyre bizonytalanabbak.
Orosz katona szovjet zászlós, SzSzSzR feliratú felvarróval Avgyijivkában 2023 júniusában
„Még akkor is így van ez, ha az egyes katonák nem is azonosulnak az állam háborús céljaival, vagy nem is tudják leírni a (Putyin-) rezsim által lefektetett geopolitikai célokat vagy nemzetbiztonsági stratégiákat” – mondta Garner.
„Kötődést alakít ki közöttük ez az esztétika, egy olyan múlt esztétikája, amely utópisztikus jövő kialakítását célozza, amiben Oroszország ismét nagyhatalom lesz” – tette hozzá.
Molinó Moszkvában, amelyen egy nő tartja magasba a szovjet zászlót, azzal a felirattal, hogy „Egy erős Oroszországért!”
A fenti molinó arra a jelenetre utal az orosz invázió első napjaiból, amikor egy idős ukrán nő jött elő falusi házából az általa orosznak hitt katonák üdvözlésére. A katonák élelmet adtak az asszonynak, mielőtt elvették tőle, és megtaposták a szovjet zászlót.
A képsor a háborúpárti orosz sajtóban az invázió állítólagos, Ukrajnán belüli támogatottságának gyakran felhasznált jelképévé vált.
Besorozott orosz katonák és önkéntesek szovjet győzelmi zászlóval az oroszországi Orenburgban 2022 októberében, mielőtt a frontra indulnának
Garner nem hiszi, hogy a szovjet szimbolika azt jelezné, hogy ténylegesen fel kívánnák támasztani a marxista politikai rendszert, amely számtalan orosz életét lerombolta a 20. században. „Azt mondanám, hogy Oroszországban nagyon kevés olyan ember van, aki valóban helyre szeretné állítani a Szovjetuniót” – fogalmazott.
Cárista, szovjet és orosz zászlók az ukrajnai Szeverodonyeckben 2023 májusában
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint több orosz azonosul a már rég szétesett Szovjetunióval, mint a független Oroszországgal. Garner azonban rámutatott a kommunista és az ukrajnai harctéren ugyancsak látható cárista jelképek összeférhetetlenségére, mondván, ez is jelzi, hogy mindez nem több egy letűnt kor szimbolikájánál.
Férfiak Lenin-szobrot állítanak Donyeck régió megszállt részén 2023 júliusában
„Nincs semmi értelme ennek az egésznek, ha nem érti meg az ember, hogy egy jobb korszakba való visszatérés vágyának politikailag inkoherens kifejeződéséről van szó” – hangsúlyozta a történész. „De természetesen a jobb korszak, amelyről beszélünk, soha nem létezett” fűzte hozzá.