Óva intette Európát az Egyesült Államok attól, hogy engedjen Oroszország nyomásgyakorlásának, és felgyorsítsa az Északi Áramlat 2 gázvezeték hivatalos engedélyeztetési eljárását.
Amos Hochstein, az amerikai külügyminisztérium magas rangú globális energiabiztonsági tanácsadója kiemelte, hogy amennyiben Oroszország rendelkezik elegendő földgázzal Európa ellátási zavarainak csillapításához, azt a már meglévő vezetékek segítségével kellene eljuttatnia a kontinensre, például Ukrajnán keresztül.
„Nem gondolom, hogy az Egyesült Államoknak és Európának a korlátozások, a szabályozási és jogi eljárások feladására kellene kényszerülnie annak érdekében, hogy enyhítsünk egy válságon, amely valamilyen fokon más eszközök és mechanizmusok útján is megoldható lenne” – szögezte le hétfőn.
Amos Hochstein, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának volt különmegbízottja és nemzetközi energiaügyi koordinátora, miután megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét 2017. március 30-án
Európában az utóbbi időszakban rekordmagasba szöktek a gázárak, részben az ellátási hiány következtében. A kontinens ezért versenyben áll a világ más részeivel, köztük Kínával az elérhető, tengeri úton szállított cseppfolyósított földgázért (LNG).
Vlagyimir Putyin orosz elnök előző héten azt közölte, hogy a kontinens egyik legfőbb ellátójaként készek a szállított mennyiség növelésére az Oroszországot Németországgal összekötő, sokak által bírált Északi Áramlat 2 vezetéken keresztül.
Ehhez kapcsolódóan: Putyin tagadja, hogy politikai eszközként használnák a gázszállítástAz infrastruktúra éveken át tartó huzavona után múlt hónapban teljesen elkészült, azonban a működés megkezdéséhez a vezetéket először jóvá kell hagynia a német és az európai uniós hatóságoknak.
Hochstein arról számolt be, hogy az EU-s engedélyezési eljárás normális körülmények között várhatóan nem zárulna le jövő március előtt. Ezért többen is úgy vélekedtek, hogy a közelgő télre és az ellátási hiányra tekintettel fel kellene gyorsítani. Eközben a szakértők rendre aláhúzzák, hogy Oroszország az évtizedek óta meglévő infrastruktúra használatával is képes lenne a szállítás fokozására. Moszkvának viszont épp az az egyik legfőbb célja, hogy kikerülje az ukrajnai tranzitot, miután évek óta éles konfliktusban áll az Európai Unióhoz közeledni kívánó Kijevvel.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU vizsgálja, hogy Oroszország mesterségesen nyomja-e fel a gázárakatAz ukrán tranzit kikerülése
Oroszország csaknem kilencvenmilliárd köbméter földgázt szállított Ukrajnán keresztül 2019-ben, szemben az idénre prognosztizált negyvenmilliárd köbméterrel. Az ukrán kormány évente több milliárd dollár bevételhez jutott eddig a tranzitdíjakból.
Az Egyesült Államok politikai projektnek minősítette az Északi Áramlat 2-t, amelynek célja Ukrajna megbüntetése, és különféle eszközökkel éveken keresztül akadályozta az építkezést. Joe Biden amerikai elnök kormányzata végül májusban feloldotta az ügyben elrendelt szankciókat, mondván, már nem tudják meggátolni a projekt befejezését. Washington és Berlin ezzel párhuzamosan arról állapodott meg, hogy Ukrajna kárainak enyhítése érdekében beruháznak az ország alternatív erőforrásaiba, illetve büntetőintézkedéseket foganatosítanak, amennyiben Oroszország megpróbálja fegyverként használni az energiát.
A Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi az Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését. A bírálók szerint a projekt káros lehet Ukrajna nemzetbiztonsága szempontjából, ugyanis ha nincs szükség a tranzitra, Oroszország a jelenleginél is agresszívabban léphet fel szomszédjával szemben.