Bár az Egyesült Államok kivonult Afganisztánból, miközben a tálibok átvették az uralmat, Joe Biden elnök szerint a nemzetközi közösségnek maradt bizonyos befolyása az országban.
Több nyugati vezető és amerikai tisztségviselő hasonlóan vélekedett: van még mód annak biztosítására, hogy az iszlamista lázadók betartsák az ígéreteiket, és lehetővé tegyék a biztonságos távozást az arra jogosult külföldiek és helyiek számára. Mivel Afganisztán nagyban függ az élelmiszer- és energiaimporttól, a külföldi segélyezéstől, szerintük igenis vannak olyan szankciók és ösztönzők, amelyekkel a radikálisok rákényszeríthetők egy konszolidáltabb kormányzásra, illetve arra, hogy ne nyújtsanak támogatást a terroristáknak.
A Reuters hírügynökség összeállítást közölt azokról a legfontosabb eszközökről, amelyekkel a Nyugat nyomást tud gyakorolni a tálibokra például a nők jogainak érvényesülése vagy a más országokkal való együttműködés érdekében.
Dollármilliárdok aranyban, külföldi valutában és állampapírokban
Washingtonnak nagy a ráhatása arra, mi lesz a sorsa Afganisztán kilencmilliárd dolláros tartalékának. Az Afgán Nemzeti Bank (DAB) külföldre menekült elnöke szerint ebből ugyanis mintegy hétmilliárd dollár az Egyesült Államokban van, 1,3 milliárd dollár más nemzetközi számlákon, nagyjából hétszázezer dollár pedig a Nemzetközi Fizetések Bankjában.
Az amerikai kormány gyorsan blokkolta a tálibok hozzáférését e nemzetközi tartalékokhoz, azonnal befagyasztották azokat. Emellett augusztus 18-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felfüggesztette Afganisztán hozzáférését a számára elkülönített forrásokhoz, így a 440 millió dolláros új vészhelyzeti tartalékokhoz is.
Az Egyesült Államokra több humanitárius szervezet, a DAB, továbbá egyes külföldi országok, például Oroszország is nyomást próbál gyakorolni, hogy lazítsa ezeket a korlátozásokat, teljesítse a korábban tervezett dollárszállítmányokat. Több szakértő szerint azonban ilyen lépésre csak szigorú feltételek teljesítése esetén kerülhetne sor, így a tálibok valószínűleg inkább a kábítószer- és fegyvercsempészet felpörgetéséből próbálnak majd szert tenni külföldi valutára.
Ehhez kapcsolódóan: A tálibok bekerítették az utolsó ellenálló tartományt AfganisztánbanImportfüggőség
Afganisztán behozatalra szorul egyebek mellett az élelmiszerek, az üzemanyag és a ruházat terén is, a fogyasztás legnagyobb részét importból fedezik. A Világbank adatai szerint a dél-ázsiai ország 2019-ben 8,6 milliárd dollár értékben hozott be árukat külföldről. Még az elektromos áram nagyjából hetven százalékát is importálják évi 270 millió dollár értékben.
A tálibok nem tudják ezt fenntartani anélkül, hogy hozzáférnének a tartalékokhoz és fizetőeszközként a dollárhoz. Becslések szerint a nemzetközi tartalékok befagyasztását követően körülbelül kétnapi importra maradt elegendő hozzáférhető tartaléka a kormánynak. Az amerikai kormány és partnerei feltételekhez köthetik a hozzáférést a dollártranzakciókhoz vagy a tartalékokhoz.
Külföldi segélyek
Az Egyesült Államoknak itt is kitüntetett szerepe van, az Afganisztán újjáépítését szolgáló alapot kezelő Világbank és az IMF feletti befolyása, illetve amiatt, hogy eddig ő maga is dollármilliárdokat fordított az afgán hatóságok és civil szervezetek támogatására. A Világbank a tálib hatalomátvételt követően leállította a transzfereket, az alap jövője egyelőre ismeretlen.
Az amerikai pénzügyminisztérium előző héten új, korlátozott engedélyt adott ki az afganisztáni humanitárius segélyezésre vonatkozóan, aminek nyomán más országok is így járhatnak el.
Az elmúlt években a nemzetközi segélyezés értéke mintegy 8,5 milliárd dollárt tett ki évente, ez az afgán bruttó hazai termék (GDP) 43 százalékát jelenti. Ebből finanszírozták a közkiadások 75 százalékát, a költségvetés ötven százalékát, a biztonságra fordított költségek kilencven százalékát. E források bármelyikének helyreállítása ugyancsak feltételekhez köthető.
Ehhez kapcsolódóan: ENSZ: Súlyos humanitárius válság fenyeget AfganisztánbanPénzügyi szankciók
A Talibán mint szervezet, valamint bizonyos tálib vezetők ellen már jelenleg is amerikai és ENSZ-szankciók vannak érvényben, amelyek gyakorlatilag megtiltják a hozzáférést számukra a dollártranzakciókhoz és az amerikai pénzügyi rendszerhez.
A nyugati pénzügyi intézmények kerülik az üzletelést a tálibokkal, hogy ne sértsék meg az amerikai törvényeket. A korlátozások feloldása hosszadalmas és bonyolult eljárással lenne csak lehetséges, a washingtoni kormány azonban a tálibok viselkedésétől függően esetleg lazíthat valamelyest a szabályokon.
A kereskedelmi bankok működésének akadályozása
Elemzők szerint a dollárszállítmányok befagyasztása miatt egyre nő a nyomás az afgán kereskedelmi bankokon is. Mind a tizenkét ilyen, Afganisztánban működő pénzintézetnek külföldi bankokhoz kell fordulnia a dollártranzakciók végrehajtásához. A tizenkettő közül három állami tulajdonban van, azaz közvetlenül a tálibok irányítása alatt áll. A Citibank és más nagy nemzetközi bankok elutasították az együttműködést ezen a téren, hogy véletlenül se sértsenek meg semmilyen szankciót. Az Afgán–Amerikai Kereskedelmi Kamara eközben felszólította Washingtont, hogy legalább korlátozottan engedjen be dollárt az országba, megelőzve a pánikot és az erőszakot.
Ehhez kapcsolódóan: Amikor elhallgat a zene: nincs több dal az afgánok „boldog helyén”Hazautalások
Afganisztán nagyban függ a külföldön dolgozó állampolgárok hazautalásaitól is, ezek a GDP körülbelül négy százalékát teszik ki.
A határokon átívelő pénzmozgások terén piacvezető Western Union, illetve a MoneyGram is felfüggesztette az ilyen szolgáltatásait a tálib hatalomátvételt követően, számos családot elvágva így a létfontosságú bevételeitől. E szolgáltatások újraindításának előfeltétele az amerikai pénzügyi szankciók enyhítése.