Az egyházak a tervezett közpénzes támogatásuk háromszorosát kapták végül tavaly Magyarországon. Sportra kétszer annyi ment, taopénzek nélkül is több mint ötszázmilliárd forint. A járvány elleni védekezésre hivatalosan nagyjából ezer milliárd forint jutott, de a zárszámadásból sem derül ki pontosan, hogy mire.
Tavaly szinte végig járvány sújtotta az országot, a kulturális és szórakoztatóipari szereplőknek anyagilag jellemzően kiugróan rossz évük volt. De nem így az egyházaknak vagy a sportkluboknak – a HVG megnézte a zárszámadást, amelyből kiderül, milyen főbb kiadásokra költötte az állam a költségvetését az előző évben.
A vallásokkal kapcsolatos közpénzes kiadások megháromszorozódtak a járvány első két hulláma alatt, a tervezett 73 milliárd forint helyett végül 229 milliárdot kaptak az államtól az iparági szereplők.
Sportra 292 milliárd helyett 528 milliárd forint ment végül, itt se sikerült jól az előzetes tervezés, annak ellenére hogy az egészségmegőrző szabadidős sportok jelentős részét az év során alig lehetett űzni. A szórakoztatóiparhoz tartozó profi sportklubok viszont lényegében folyamatosan működhettek.
Az FTC–Real Betis Európa-liga-mérkőzésen örülnek a hazai szurkolók a ferencvárosi színekben játszó albán Myrto Uzuni egyenlítő góljának; a meccs végül 1–3 lett a Betis javára 2021. szeptember 30-án
A magyar költségvetésben egyben, sport címszó alatt kezelik a két külön tevékenységet. A sporttámogatásban nincs benne az egyenesen a sportklubokhoz irányított sporttao, ezt külön 120-130 milliárdos támogatásra tervezték előzetesen. Tavalyelőtt tao nélkül 408 milliárd forint közpénzt kapott a szektor, a növekedés jelentős lett a járvány évében.
A kormány hivatalosan nagyjából ezer milliárd forintot címkézett fel járvány elleni védekezésre, de az innen egyedi döntések alapján kicsoportosított pénzek pontos sorsa a zárszámadásból sem derül ki egyértelműen.
Az állam összesen több mint ötezer milliárddal többet költött a tervezettnél, miközben a bevételei csökkentek. Ezt hitelből tette, ezért ugrott meg az államadósság a GDP nyolcvan százalékára. További költségvetési részletek a cikkben.
Ehhez kapcsolódóan: Elveszítené közpénz jellegét? Egy furcsa mondat az alkotmánymódosításban