A Szabad Európa úgy értesült, hogy az Európai Bizottság a tervek szerint szerdán, de legkésőbb csütörtökön elfogadja a magyar partnerségi megállapodást és a hét magyar operatív programot, kikötve ugyanakkor, hogy a szexuális kisebbségek gyermekvédelmi törvényben korlátozott jogainak rendezéséig és a menekültügyi rendszert elmarasztaló bírósági ítélet végrehajtásáig Magyarország nem igényelhet vissza pénzt az EU-tól.
A forrásvesztést elkerülve Magyarország az utolsó pillanatban megkapja az Európai Bizottság jóváhagyását a 2021 és 2027 közötti kohéziós politikai programok végrehajtására – tájékoztatták lapunkat megbízható források. Ezzel elvileg 21 milliárd euró vissza nem térítendő felzárkóztatási támogatás lehívása előtt nyílik meg az út, de a kifizetéseket a kötelező előlegfizetéstől eltekintve késleltetheti az, hogy Brüsszel megítélése szerint az ország nem teljesíti az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek mindegyikét.
Úgy tudjuk, hogy a szokásostól eltérően egy csomagban fogadja el a Bizottság a partnerségi megállapodást (a fejlesztési célokat tartalmazó stratégiai dokumentumot) és a hét operatív programot. Az Európai Bizottságon belül hétfőn ért véget az úgynevezett szolgálatok közötti konzultáció, amelyet követően a politikai döntés már csak formalitásnak számít.
A zöld jelzés egyúttal megadja a jelet a kohéziós politikai programok végrehajtására és elméletileg a kormány által a költségvetésből a már futó projektekre megelőlegezett források visszaigénylésére is. Utóbbira azonban mindaddig nem kerülhet sor, amíg a kormány nem felel meg az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek közül annak, amely a kifizetésekhez elvárja az alapvető jogi charta elveinek tiszteletben tartását.
Az Európai Bizottság feltételei
Értesülésünk szerint az Európai Bizottság hangsúlyozni fogja, hogy a kormány csak akkor járulhat a kasszához (nyújthat be kifizetési igénylést Brüsszelben),
- ha megnyugtatóan rendezi a szexuális kisebbségek jogait a vitatott gyermekvédelmi törvénnyel összefüggésben,
- végrehajtja az Európai Bíróság magyar menekültügyi rendszert egy évvel ezelőtt elmarasztaló ítéletét,
- orvosolja az akadémiai szabadsággal kapcsolatos problémákat.
A kifizetési stop nem érinti az előlegfizetést (a programok rendelkezésére álló pénzügyi keret meghatározott részét a programok elfogadása után folyósítja az EU) és a technikai segítségnyújtásra szánt összegeket. A hét évre nagyjából 21 milliárd euró összegű magyar kohéziós politikai pénzes borítékon belül egyelőre befagyasztanak 6,35 milliárd euró pénzügyi kötelezettségvállalást a Tanácsnak a feltételességi eljárás keretében múlt héten hozott döntésével összhangban.
Késői iktatás
Figyelemreméltó, hogy az Európai Bíróságon csak kedden, a bizottsági döntés után jókora késéssel iktatták a magyar gyermekvédelmi törvénnyel szemben benyújtott brüsszeli keresetet, ami formailag a kötelezettségszegési eljárás utolsó, harmadik szakasza. A gyakorlatban nem szokatlan, hogy a kereset tényleges benyújtása hónapokkal követi csak a hivatalos bejelentést. Mivel az átlagos ítélkezési idő másfél év, ezért végső döntés legkorábban valamikor csak 2024 első felében várható az ügyben. Ha csak addig a kohéziós politikai forrásokhoz való hozzáférés érdekében a magyar kormány nem oszlatja el az Európai Bizottság aggodalmait, megnyitva az utat a kereset visszavonása előtt.
Kísértetiesen hasonló a helyzet a magyar menekültügyi rendszer ügyében, ahol az Európai Bizottság pénzbírság kiszabását indítványozta az Európai Bíróságnál a rendszert elmarasztaló egy évvel ezelőtti bírósági ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt. Úgy tudjuk, hogy ez a dosszié is ólomlábakon mozog Luxemburgban, a bíróság székhelyén, tekintettel arra, hogy a benyújtást követően ismeretlen ok miatt egy időre fel lett függesztve az eljárás, majd újraindult.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU és Magyarország közötti alku háttere és a tanulságok, avagy Brüsszel esete a karmelitológiával