Németh Dóra a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének infografikusa, grafikusa. Korábban a Pesti Hírlap munkatársa volt, számos könyv, weboldal grafikai tervezésében, illusztrálásában működött közre.
Rita egy azon 226 ezer nőből, akik rettegésben élnek ma Magyarországon. Azt mondja, a választások után már nincsenek tévképzetei, tudja, hogy az államtól nem számíthat segítségre, neki kell megvédenie gyermekeit és családját, ha nem akarnak ők is néma tanúk lenni, akiket megölt partnerük.
Az új kormány papíron hat, de valójában inkább kilenc gazdasági minisztere egészen különleges kormányzati struktúrával jár majd. A feladatkörök és a kivételek olyan furcsán lettek összeollózva, hogy sokszor igazi rejtvény egyes nagy állami szakpolitikák tényleges felelősét megtalálni.
A túlfogyasztás napja 2022-ben május 30-ra esik Magyarországon, ezután már átlagosan ökológiai deficitet okoznak a magarok a Földnek. A jó hír, hogy csak mi tehetünk ellene, amennyiben ezt választjuk.
Az Ukrajnából eddig elmenekült emberek milliónak durván fele munkaképes korú felnőtt, ők viszont meglehetősen képzettek, áll az ENSZ becslésében. Közülük viszont szinte senki sem maradt Magyarországon, akik pedig most fontolgatják a menekülést, szintén nem akarnának itt élni.
Térképre tettük az európai erőműveket a World Resources Institute alapján. A térkép jó eszköz lehet az egyes országok energetikai irányainak összehasonlítására is.
A világ megajachtjainak tizede oroszoké, ezek pedig jelentős részét lefoglalták már, vagy épp az EU-s szankciók elől menekülnek. A már lefoglaltak között több mint egy tucatot tartanak nyilván több milliárd dollár értékben. Ezeket ábrázoltuk.
Az Ukrajna melletti kiállás egyik fontos szimbolikus lépése, ha magas rangú állami vezetők látogatják meg az ukrán vezetést. Számos külföldi vezető a személyes biztonságát is érdemben kockáztatva utazott Ukrajnába. A kelet-közép-európai országok élen jártak ebben, kivéve például Magyarországot.
Megjelent a WHO jelentése, amely az elhízást vizsgálta Európában. Magyarország számít az egyik legelhízottabb országnak, csupán Törökország, Málta és az Egyesült Királyság előz meg minket.
A kazettás bombákat a világ döntő része még katonai célpontok ellen is betiltotta, az orosz hadsereg viszont az ukrajnai civilek ellen is beveti a háború kezdete óta. A könnyen taposóaknákká váló fegyverek lakott területek elleni használata önmagában háborús bűncselekménynek minősülhet.
A magyar közvélemény mára erősen különbözik a többi európai országétól az ukrajnai orosz támadás kapcsán. A szomszédban zajló háború kevésbé izgatja a magyarokat, mint a mexikóiakat vagy a koreaiakat. Sokan a pénzüket féltik, az ország 75 százaléka támogatja csak a menekültek befogadását.
Az orosz–ukrán háború legfontosabb adatai grafikákon.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már nemegyszer indított háborút külföldön rezsimje konszolidációja érdekében. Ezek pedig rendre látványosan és jó időre megemelték a népszerűségét. Pontosan ez látszik Ukrajna megtámadása után is.
A magyar választási rendszer jelenlegi formája és az utolsó közvélemény-kutatási eredmények alapján néhol teljesen biztosan, máshol óriási valószínűséggel meg lehet mondani, hogy az Országgyűlés összetétele szempontjából kinek nagyjából mennyit fog érni a szavazata.
Háború és béke, avagy különleges katonai művelet és stratégiai nyugalom: a Fidesz szerint ez a 2022-es parlamenti választások tétje. Nagy választási kvízösszeállítás.
A választásokon a legtöbb szavazóhelyiségben lesznek civil megfigyelők, ők is segíthetnek, ha valakit választási csalásra kényszerítenek. Láncszavazás, vagy szavazatvásárlás esetén gyakran be kell mutatni a megrendelőnek a szavazólapot – de ettől még tud úgy szavazni a választó, ahogy akar.
Az évek során keveset változtak Orbán Viktor beszédeinek elemei; egy iszonyú külvilágtól és a kimondhatatlan ellenségektől kellett megvédenie a választókat egyre fokozódó harci vággyal. Mostani ünnepi beszédében is hasonló elemek köszöntek vissza, de elillant a harciasság, Orbán a béke embere lett.
Az uniós országok közül Lengyelországot tartják a legbarátibbnak, Magyarországot a legellenségesebbnek az ukránok, derült ki egy friss felmérésből. Magyarországnál csak Oroszországot, Belaruszt és Kínát ítélték ellenségesebbnek.
Orbán Viktor Putyin pincsijei kijelentése után néhány évvel már keleti szelek fújtak Magyarországon, amelynek miniszterelnöke hosszú távú baráti együttműködést tervezett Oroszországgal. Az ukrajnai háború kitörése óta azonban kissé változott a retorika.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát nagyon gyorsan felpörögtek az ezzel kapcsolatos álhírek is, és az ezekre hivatkozó különböző információ-korlátozó lépések. Nyugaton főleg a cégek kezdték kidobni az orosz állami propagandagyártókat, Oroszországban az állam fenyeget 15 év börtönnel.
Továbbiak betöltése
