Több mint 25 ezren írták alá azt a petíciót, ami a boszniai szerb autonóm köztársaságban található Vilina Vlas szálloda eltávolítását követeli a Google Maps keresési találatai közül. A hotel ma wellness szállóként működik, de a délszláv háborúk alatt koncentrációs tábornak használták a boszniai szerb milíciák, ahol több mint 200 fogvatartott nőt megerőszakoltak.
"Kedves Google! Ha valaki az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábort wellness hotellé alakítaná, és „a tökéletes pihenés kapujaként” hirdetné, annak helyt adnának Google keresőjén?” – olvasható a petícióban. „Sajnos ezt nem egy elméleti kérdés; ez a valóság most a Vilina Vlas hotellel kapcsolatban, a bosznia-hercegovinai Visegradban. A boszniai háború és a visegradi mészárlások idején a Vilina Vlas „hotel” volt az egyik legjelentősebb börtöntábor.”
A bútorokat sem cserélték ki
A boszniai Szerb Köztársaság keleti részén található visegradi hotel a délszláv háború előtt is szállodaként működött, 1992-ben viszont lefoglalták a szerb félkatonai egységek, akik Milosevics államához akarták csatolni Bosznia szerbek által is lakott régióit.
A boszniai háború alatt a hotelben internálótábort működtettek olyan, később háborús bűnökért elítélt tisztek, mint Milan Lukić, Arkan, valamint a volt visegradi rendőrfőnök, Zeljko Lelek, akit több fogoly megerőszakolása miatt 16 év börtönre ítéltek.
Az üdülőben elsősorban bosnyák nőket tartottak fogva, akiket a fegyveresek rendszeresen megerőszakoltak. Az ENSZ jelentése szerint a szisztematikus nemi erőszakot a szándékos terror eszközeként alkalmazta a hadsereg. A hotelben fogvatartott nők közül többeket meg is öltek, másokat megkínoztak, sokan pedig az átélt trauma hatására öngyilkosságot követtek el.
A háború után, mintha mi sem történt volna, az üdülőt újranyitották, még a berendezést sem cserélték ki. Az üdülőt ma a helyi önkormányzat működteti, amely nemcsak, hogy szerb többségű (Visegrad lakosságának mintegy kétharmada szerb), de az Szerb Demokrata párt dominálja, amit még a boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadzic alapított a háború alatt.
A párt tagjai többször igyekeztek kisebbíteni a boszniai háborúk alatt elkövetett bűnök súlyát, Visegrad városában például a „népirtás” szót is levetették az áldozatoknak állított emlékműről.
Külföldi turistákat várnak
A hotelt azóta elsősorban külföldi turistáknak hirdetik, akiknek nagy része nincs tisztában a hely történetével. 2008-ban például Kym Vercoe ausztrál színésznő itt töltötte a nyaralását, és csak hazatérve hallott először a Vilina Vlas hotelben történtekről – az ezután érzett bűntudata inspirálta arra, hogy drámát írjon a hotelben fogva tartott nőkről. A darab alapján később Boszniában film is készült „Azokért, akik már nem mesélhetnek” címmel.
A szerb autonóm régió turisztikai hivatala, a Turizam a közelmúltban újabb kampányt indított, ahol angol nyelvű anyagokban reklámozták az üdülőt és a hozzá tartozó fürdőt. A Turizam igazgatója a Szabad Európának azt mondta, Vilina Vlas hotel ma megkerülhetetlen célpontja a boszniai egészségturizmusnak, főként a festői környezete miatt.
Nada Jovanovic elmondta azt is, céljuk, hogy minél szélesebb közönséghez juttassák el ezeket a hirdetéseket, amiben kulcsszerepet játszanak a Google keresések is. Hozzátette azt is: nem hallott Zeljko Lelek volt rendőrtiszt háború bűnök miatti elítéléséről.
A Google egyelőre hallgat
Boszniai csoportok régóta kampányolnak azért, hogy a hotelt bezárják és emlékhellyé alakítsák, eddig sikertelenül. A mostani petíciót elindító Amela Trokic, a Szarajevói Egyetem oktatója azt írta, a hotel üzemeltetői a Szerb Köztársaság támogatásával közösen eltussolnák a nem is olyan távoli múltban történt bűntetteket. Mint írta, azt nem tudják megakadályozni, hogy „beteg elméjű emberek” itt pihenjenek, de azt igen, hogy üdülőként hirdessék a kegyetlenkedések helyszínét.
Ha most a Google térképén rákeresünk a Vilina Vlas nevére, a kereső úgy ajánlja a hotelt, mint „szép, békés üdülőt, közel a természethez”. Ha a Google főoldalán keresünk a hotelre, a találatok között groteszk módon egymást váltják a népirtásról szóló leírások és a turisztikai oldalak, például a Tripadvisor ajánlója (ahol szintén nincs szó arról, mi történt a háború alatt az üdülőben).
A Google a Szabad Európa megkeresésére nem kommentálta a petíciót, és nem közölte, eltávolítják-e a szállodát a térképalkalmazásból.
