Juliane Kokott uniós főtanácsnok szerint nem jogellenes a lengyel és a magyar reklámadó, jelezte közleményben az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
Bizottság kontra Lengyelország és Magyarország
Az ügy azért érdekes, mert az Európai Bizottság 2015-ben úgy gondolta, hogy tiltott állami támogatásra ad lehetőséget egy olyan megoldású adóztatás, mint a 2014-ben megszavazott magyar reklámadó.
A fő gondjuk az volt, hogy egyrészt árbevétel alapú progresszív adóként vezették be, tehát az egyre magasabb árbevételt egyre magasabb adókulccsal sújtotta a magyar állam. Másrészt viszont az előző évi veszteségeket le lehetett írni, azaz hiába magas árbevételű egy médiavállalat, ha papíron folyamatosan erősen veszteséges, akkor megúszhatja ezt az adót.
Összességében a Bizottság szerint az egyéb kiskapukkal együtt ez az adó torzíthatja a tisztességes versenyt Magyarországon. Tavaly bejelentette a kormány, hogy 2022 végéig átmenetileg nulla százalékos lesz a reklámadó kulcsa.
2016. november 4-i és 2017. június 30-i határozataival a Bizottság végül a magyar és a lengyel reklámadót is a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította, mivel azok az alacsonyan adóztatott kisebb vállalkozások számára megengedhetetlen előnyt biztosítanak, és ezáltal állami támogatásnak minősülnek.
"Nem hatóságnak vagy bíróságnak kell mérlegelnie"
Mind a magyar, mind a lengyel állam viszont megtámadta ezt a határozatot az EU bíróságán. Kokott főtanácsnok arra jutott, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal nem ellentétesek ezek az adók.
A főtanácsnok indítványa egyértelmű, de nem köti a bíróságot, ez egy javaslat számukra a jog értelmezéséhez, de a bíróság gyakran jut azonos álláspontra a főtanácsnokkal. Ítélet később várható.
"Egy általános hatályú adótörvény ... csak akkor minősülhet támogatásnak, ha azt nyilvánvalóan inkoherensen alakították ki"
- állítja a főtanácsnok, aki szerint itt nincs szó inkoherenciáról.
"Az árbevételen alapuló adóztatásnak – a nyereségen alapuló adóztatáshoz hasonlóan – vannak előnyei és hátrányai. Ezeket azonban nem valamely hatóságnak vagy bíróságnak, hanem egy demokratikusan megválasztott legitim jogalkotónak kell mérlegelnie, és azokért felelősséget vállalnia. Az adójogi jogalkotó (a jelen ügyekben a lengyel, illetve a magyar jogalkotó) eldöntheti, hogy véleménye szerint melyik a megfelelő adó. Mindenesetre az állami támogatások joga nem követeli meg, hogy a Bizottság szerint legmegfelelőbb adót vezessék be"
-ez áll még az indoklásban. Juliane Kokott érvelésének további részleteit megtalálja az indítványban.
