Hosszas egyeztetések után véglegesítették a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti listáin induló jelölteinek névsorát. A járvány miatt a tavaszra tervezett helyi választásokat szeptember végén tartották meg, az őszre kitűzött parlamenti választások pedig 2020. december 6-ra csúsztak. Bár szinte naponta folyik vita a parlamentben a választások járvány miatti elhalasztásáról, ma még minden párt lázasan készül a megmérettetésre.
Az önkormányzati választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei mellett az Erdélyi Magyar Szövetség listáira voksolhattak a magyar szavazók, de ezek mellett sok román párt színeiben is indultak magyar jelöltek. Így például a „Székely fővárosnak” is hívott Székelyudvarhelyen a korábbi polgármester, Gálfi Árpád, a második mandátumát a marosvásárhelyi székhellyel alakult, önmagát „helyi reformista pártként” meghatározó Szabad Emberek Pártja színeiben nyerte meg.
A pártok
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a legnagyobb magyar pártnak számít, noha érdekképviseletként határozza meg magát. 1989 decemberében alakult meg, jól kiépült szervezettel rendelkezik, a román parlamentben is jelen vannak képviselői és szenátorai. A korábban Markó Béla, most Kelemen Hunor vezette RMDSZ 199 polgármesteri tisztséget szerzett meg az önkormányzati választásokon. Emellett négy megye - Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár – tanácselnöki tisztségét és számos megyei és helyi tanácsosi tisztséget nyertek a tulipános jelöltek. Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ez év elején alakult új párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fúziójából jött létre. A Magyar Polgári Párt jobboldali magyar politikai pártként alakult 2008-ban Szász Jenő irányításával. Az Erdélyi Magyar Néppárt egy jobboldali, autonomista és keresztény-konzervatív elveket valló romániai magyar pártként határozza meg magát, 2011-ben jegyezték be Toró T. Tibor vezetésével. AZ EMSZ 10 polgármesteri tisztséget szerzett a nemrég lezajlott választásokon, míg négy évvel ezelőtt a szövetséget alkotó Magyar Polgári Párt (MPP) egyedül 13, az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) koalícióban pedig két polgármesteri tisztséget szerzett.
A román parlamentbe ezidáig egyetlen magyar pártnak sikerült képviselőket és szenátorokat bejuttatnia: az RMDSZ-nek. Jelenleg 21 „tulipános” képviselő és 9 szenátor dolgozik Bukarestben. A decemberi fordulóra összesen 566 jelölt indul az országban, 5 jelölt a külföldi szavazókörzetben.
Egyezség, összefogás
Az önkormányzati választásokat követő héten már elkezdődött a parlamenti választásokra való felkészülés, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése tárgyalásokba kezdett az Erdélyi Magyar Szövetséggel, hiszen az MPP és EMNP fúziójából létrejött új szövetség két befutó képviselői helyet követelt jelöltjei számára. Több tárgyalást követően meg is egyeztek erről: az RMDSZ két befutó képviselőhelyet ajánlott fel az EMSZ-nek.
A döntést így részletezte Kelemen Hunor:
„Az elmúlt harminc évben azért lehettünk erősek, mert tömb- és vegyes vidékről, valamint a szórvány megyékből is támogattak bennünket a magyar emberek. Sokszor szavaztak úgy a szórványban, hogy közben nem volt biztos, hogy lesz magyar képviselője a megyéjüknek. Ezt a szolidaritást köszönjük meg idén is azzal, hogy befutó helyet ajánlunk Benedek Zakariásnak (Benedek Zakariás a szórványnak számító Szeben megye területi alelnöke – szerk.) Kovászna megyében. Megegyeztünk az Erdélyi Magyar Szövetséggel, Kulcsár-Terza Józsefnek a Maros megyei lista harmadik helyét, Zakariás Zoltánnak a Hargita megyei lista ötödik helyet ajánljuk fel.”
Az ilyen módon kialakult összmagyar lista várhatóan elnyeri az erdélyi magyar szavazók bizalmát, vélik a tárgyalóasztal mellől felállók. Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kihangsúlyozta:
„A szolidaritás és a felelősség jegyében született a döntés. Most az a cél, hogy erős képviselete legyen a magyaroknak a parlamentben. Ennek kell mindent alárendelni. Bízunk abban, hogy az összefogás, az új magyar politikai egység mozgósítani fogja a közösségünket. El kell érni a célunkat közösségünk biztonságáért. Legyen olyan súlya a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, hogy a magyarokat ne lehessen megkerülni, amikor döntéseket hoznak Romániában rólunk.”
Románia parlamentje kétkamarás: a Képviselőház 329 tagú, a szenátus pedig 136 taggal működik. A választási küszöb 5%-os, vagy négy körzetben 20%. Vagyis az országosan leadott szavazatok 5%-át, vagy négy választási körzetben (gyakorlatilag négy megyében) a voksok 20%-át kell megszereznie az összmagyar listának, az RMDSZ-nek is. A képviselői, illetve szenátori mandátum négy évre szól. A külföldön élő román állampolgárok négy képviselői és két szenátori mandátumra szavazhatnak, ők az úgynevezett „román diaszpóra” jelöltjei.
Országos helyzet
Egy október 8-11 között végzett felmérés szerint legnagyobb népszerűségnek a jelenlegi miniszterelnök, Ludovic Orban által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legnépszerűbb a választók körében (32%-kal). Őket követi a most ellenzékben levő Szociáldemokrata Párt (PSD), vezetője Marcel Ciolacu (31%-kal). A szavazati joggal rendelkező 12%-a voksolna ma az USR-PLUS, azaz Mentsük meg Romániát! és Szabadság, egység, szolidaritás Pártja választási szövetségének jelöltjeire. A szövetség vezetője Dacian Ciolos, EP-képviselő és Dan Barna parlamenti képviselő. 9%-kos a támogatottsága a PRO ALDE, Szociál-liberális Romániáért Szövetségnek és 6%-os a Népi Mozgalom Pártnak. A felmérés szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség épp elérte volna az 5%-kos küszöböt, amennyiben október elején lettek volna a parlamenti választások.
A legutóbbi, 2016-os parlamenti választásokon országosan nagyon alacsony volt a részvétel. A szavazati joggal rendelkezők alig 40%-a adta le voksát. A 2016-os parlamenti választásokon először levélben is szavazhattak a külföldön élő és ott állandó, vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező román állampolgárok. Ezzel rendkívül kevesen éltek, a szavazás eredményére semmilyen lényegi befolyással nem volt ez az új lehetőség. Az RMDSZ-re szavazó romániai magyarok részvétele meghaladta a román nemzetiségű szavazók részvételi arányát, a szövetség az országosan leadott szavazatok több, mint 6%-át szerezte meg.
