Az anyag szerint bizonytalan a Kárpát-medencében is honos sólyomfajta, a kerecsen, a dunai lazac és egy sor más védett faj jövője. Veszély leselkedik az európai puszták és dűnék élővilágára is, ha nem lépnek fel sürgősen a helyzet visszafordítására.
Túl intenzív az európai mezőgazdaság
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint az európai biodiverzitásra leselkedő legfőbb veszély az intenzív erdő- és mezőgazdálkodás és a városok terjeszkedése. Az ezzel járó lég-, víz- és talajszennyezés valamint a nem fenntartható módon folytatott vadászat és halászat szintén károsan hat több ezer faj élőhelyére.
Ezeknek a fenyegetéseknek a hatásait csak fokozza a folyók és a tavak természetes állapotának megváltoztatása, így a különböző gátak és műtárgyak építése, valamint az idegen fajok behatolása és az éghajlatváltozás – figyelmeztet az EEA.
Aggasztóan rossz a védett területek állapota
Nemcsak az aktív gazdálkodás, hanem a természetvédelmi területek elhanyagolása is veszélyt jelent a biodiverzitásra Európában. A jelentés egyik legkritikusabb megjegyzése az, hogy a legtöbb védett körzetben rossz és tovább romlik az élőhelyek és az ott élő fajok állapota.
A számok nyelvére lefordítva, a védett területek 81 százalékának rossz az állapota, különösen a madarak élőhelyeinek esetében. Rohamosan romlik emellett a tőzeglápok, a puszták és a dűnék élőhelyeinek állapota.
Ez a helyzet annak ellenére állt elő, hogy az utóbbi hat évben az Európai Unióban összességében nőtt a védett területek száma és kiterjedése is. Az EU megvalósította azokat a célkitűzéseket, hogy az uniós szárazföldi terület 18 százaléka és a tengeri övezetek egytizede védelmet élvezzen. Ezek az eredmények azonban nem elégségesek ahhoz, hogy megfeleljenek az uniós Biodiverzitás Stratégia 2020-ra meghatározott céljainak.
„Másképp kell előállítanunk és fogyasztanunk az élelmiszert”
Hans Bruyninckx, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója megjegyezte: „Az európai környezet egészségének és ellenállóképességének valamint az emberek jólétének védelme miatt alapvető változásokra van szükség.”
Ezek között említette, hogy „másképp kell előállítanunk és fogyasztanunk az élelmiszert, gazdálkodni az erdőkkel és városokat építeni.” Emellett sürgette, hogy sokkal szigorúbban tartsák be az Európai Unióban a vadvédelemről szóló döntéseket és több figyelmet szenteljenek a természet helyreállítására. Továbbá „még ambiciózusabb fellépésre van szükség az éghajlatváltozás ellen, különösen a szállítási- és energiaszektorban.”
Virginijus Sinkevičius uniós környezetvédelmi biztos megjegyezte: a jelentésből “világosan kiderül, hogy továbbra is visszaszorulóban vannak az életet fenntartó fontos rendszereink. Sürgős lépéseket kell tennünk, hogy eleget tegyünk az új uniós biodiverzitási stratégiában található vállalásoknak”.
Nehéz egyensúlyt találni a mezőgazdaság és a környezetvédelem között
A biodiverzitási stratégiáról a héten szavaznak az uniós környezetvédelmi miniszterek.
Miközben a Közös Agrárpolitika (CAP) gyakran az intenzív gazdálkodást folytató termelőket jutalmazza, párbeszéd indult arról, hogy a „termelőtől az asztalig” stratégia és az Európai Zöld Megállapodás részeként növeljék a környezetet óvó gazdálkodók támogatását.
Ellenállás várható azonban egyes tagállamok mezőgazdasági érdekvédelmi csoportjaitól és az Európai Uniónak nem lesz könnyű kompromisszumot találni az ellentétes érdekek között.
