Az amerikai igazságügyi minisztérium Google ellen indított trösztellenes pere az egyik legmarkánsabb kísérlet az Egyesült Államok kormánya részéről a piaci verseny védelmére a Microsoft 20 évvel ezelőtti történelmi jelentőségű pere óta. A vád szerint a Google visszaél azzal, hogy dominanciája van az online keresések és hirdetések piacán, és ezzel nem csak a versenytársait nyomta el, de a fogyasztók és hirdetőknek is árt.
Itt van öt dolog, amit érdemes tudni a Google elleni perről.
1. A kormány szerint a Google egy monopólium
Több évnyi teketóriázás után az amerikai kormány idén végül formálisan is törvénysértő monopóliumnak nevezte a Google-t. Az, ha egy cég monopólium, önmagában még nem törvénysértő. És ez jól jött a Google-nek, ugyanis a cég uralja az internetes keresések piacának durván 90 százalékát. De ha egy cég visszaél a monopolhelyzetével, könnyen bajba kerülhet.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma az idén elszánta magát, és kimondta, hogy a Google „monopóliumként ellenőrzi a hozzáférést az internetes tartalmakhoz”, és „versenyellenes taktikákat” alkalmaz, hogy megőrizze és erősítse monopolhelyzetét mind a hirdetések, mind az online keresések piacán.
2. A cég szerint mindenki jól jár
Nem meglepő módon a Google nem osztja az amerikai kormány álláspontját. A cég szerint a szolgáltatásai hasznosak a felhasználók számára, és azt állítják, hogy elégséges versenytárssal néznek szembe a piacon. A Google úgy gondolja, hogy olyan innovációkat tettek elérhetővé, amelyek segítenek az embereknek a mindennapokban.
Azzal is érvelnek, hogy a szolgáltatásaik ingyenesek, legalábbis pénzt nem kell értük fizetni. A Google arra a tényre nem gyakran hívja fel a felhasználók figyelmét, hogy bőséggel megtérül nekik a munka, ugyanis a hirdetők jól megfizetik azért a céget, hogy a keresési eredmények között megjelenjen a hirdetésük is. Ráadásul ezeket a hirdetéseket a felhasználók adatai alapján állítják össze, amit azok – sokszor a tudtuk nélkül – adnak át a cégnek, miközben az „ingyenes” szolgáltatások előnyeit élvezik.
3. Van az ügynek politikai dimenziója?
A vádat benyújtó ügyészek személye, és az időzítés is megválaszolatlan kérdéseket vet fel az igazságügyi minisztérium lépésével kapcsolatban. Kezdetnek ott van, hogy a pert két héttel a választás napja előtt indították meg, ami meglehetősen szokatlan. A kormányzatok jellemzően nem szoktak nagy vihart kavaró bejelentéseket tenni közvetlenül a választások előtt, nehogy úgy tűnjön, hogy befolyásolni próbálják az eredményt.
Ráadásul 11 állam államügyésze csatlakozott a minisztériumhoz a per megindításában, és mind a 11 republikánus, annak ellenére, hogy a Google ellen egy éve indított vizsgálatban mind az 50 állam részt vesz.
New York, Colorado, Iowa, Nebraska, Észak-Karolina, Tennessee és Utah államügyészei hétfőn nyilatkozatot adtak ki, amelyben azt mondták, még nem végeztek a Google ügyének a vizsgálatával, és akkor sem szeretnék összevonni az ügyüket a most beadott perrel, ha végül ők is a Google perelése mellett döntenek.
4. A Google mint új Microsoft
A per nagyon hasonlít arra, amit az amerikai kormány 22 évvel ezelőtt indított a Microsoft ellen , ami akkoriban a kor nagybetűs piaci óriásának számított. Úgy tűnik azonban, hogy annak az időnek, amikor a Google még egy kis startup volt, akiknek a „Ne tény rosszat!” volt a jelmondatuk, vége van.
Amikor még újonc volt a piacon, a Google úgy állította be magát, mint az esélytelen kis cég, aki agresszív nagy technológiai vállalatokkal áll szemben. Az igazságügyi minisztérium mostani, Google ellen indított ügye arról szól, hogy a cég kihasználja az online keresések terén megszerzett dominanciáját, hogy más termékeket kössön a szolgáltatáshoz. Anno a Microsoftot azzal vádolták, hogy a Windows operációs rendszer elterjedtségével szerzett hatalmát használja ki hasonló módon.
A perirat megjegyzi, régebben pont a Google volt az, aki azzal vádolta a Microsoftot, hogy a piaci verseny ellen dolgozik, „és most mégis a Google az, aki ugyanazon forgatókönyv szerint ügyködik, hogy fenntartsa a saját monopolhelyzetét.”
A Google közleményben vágott vissza, miután bejelentették a pert ellenük. „Ez már nem a betárcsázós kilencvenes évek, amikor szolgáltatást váltani lassú volt és bonyolult, és gyakran az kellett hozzá, hogy megvegyél és telepíts egy CD-ROM-ot. Manapság könnyedén le tudod tölteni azt az alkalmazást, amelyiket akarod, és másodpercek alatt át tudod állítani az alapértelmezett szolgáltatást is” – olvasható a cég blogbejegyzésében.
5. A hirdetők volnának az áldozatok?
Az év végére a Google piaci részesedése a hirdetések piacán meg fogja haladni a 29 százalékot az Egyesült Államokban. A második a Facebook 24 százalékkal, a harmadik pedig az Amazon az eMarketer piackutató cég adatai szerint. És ez az összes online hirdetés, ha csak a keresési hirdetéseket nézzük, akkor a Google jóval nagyobb szeletet tud magáénak a tortából, a keresési hirdetési piac közel háromnegyede az övék.
Az igazságügyi minisztérium szerint ez tisztességtelen módon ellehetetleníti a leendő versenytársakat, és maguk a hirdetők is esetleg átlagon aluli szolgáltatást kaphatnak, anélkül hogy lenne alternatíva.
A vád szerint a Google „kirekesztő” gyakorlata elnyomja a versenytársakat a keresési hirdetések piacán, így sérti a hirdetők érdekeit. A versenytársak elnyomásával a cég manipulálja az árszabások alakulását, olyan módon, hogy többet kérhet egy hirdetésért, mint amennyit versenyhelyzetben fizetnének érte. Ráadásul a szolgáltatás minőségét is a kénye kedve szerint változtathatja, hiszen nem kell félnie attól, hogy az ügyfelek máshoz pártolnak át.
