Mielőtt megválasztott elnök és alelnök lett, Joe Biden 36 évet töltött el az amerikai szenátusban, Delaware állam képviselőjeként. A szenátusi évek nagy részében a szenátusi külügyi bizottság tagja és kétszer az elnöke is volt.
Ez kiemelt pozíciót biztosított számára, hogy a saját meggyőződését terjessze Amerika szerepéről a világban: hívjuk ezt internacionalista, atlantista vagy akár liberális intervencionalista felfogásnak.
Biden külpolitikája várhatóan drasztikusan eltér majd Donald Trumpétól. A távozó elnök egyebek mellett lekezelően beszélt az olyan szövetségekről mint a NATO, jelentős fegyverkorlátozási és nukleáris egyezményekből léptette ki Amerikát, és felbosszantotta az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnereit.
Többtucat országban járt szenátusi karrierje alatt
Biden szenátusi karrierje a széles körű külföldi látogatásokra is lehetőséget kínált. Tucatnyi országban járt, körülbelül 60 állam és térség vezetőivel és képviselőivel találkozott külföldön és az Egyesült Államokban egyaránt.
Ez még azelőtt történt, hogy 2009. januárjában alelnökként megkezdte volna szolgálatát a Fehér Házban.
„A rengeteg útja miatt [Biden] rengeteg módon és hosszú időn át képviselte az Egyesült Államokat” - mondta a Német Marshall Alapnak dolgozó egykori amerikai diplomata, Peter Chase a Szabad Európának. „Valóban megtestesíti a joguralom megerősítését célzó II. világháború utáni külpolitikát. Ezt csinálta egész karrierje során.”
Biden maga is hangoztatta ezt a választási kampánya elején.
„Függetlenül attól, hogy igazam van-e vagy sem, tudok annyit az amerikai külpolitikáról, mint bárki más, talán még Kissingert is beleértve” – mondta egy 2019-es adománygyűjtő gálán a legendás amerikai külpolitikai gurura utalva. „Azért mondom ezt, mert ezt csináltam egész felnőtt életemben” – tette hozzá.
Biden stábja a megválasztott elnök januári hivatalba lépésére készül, és nem válaszoltak a Szabad Európa kérdéseire.
Az amerikai szenátus meglehetősen szigorúan szabályozza annak nyilvántartását, hogy a képviselők mikor és hova utaztak. Erre az etikai és a lobbizásból fakadó problémák elkerülése miatt van szükség. A hat évnél régebben bejelentett utakat viszont nem tartja nyilván a szenátusi levéltár.
Ez azt jelenti, hogy nem egyszerű összegyűjteni Biden akár évtizedekkel ezelőttre visszanyúló útjait. De kongresszusi adatok és nyilvános források alapján a Szabad Európa összeállította Biden legemlékezetesebb külföldi útjainak listáját. Ezek között szerepeltek a volt szenátor és alelnök kelet-európai, dél-ázsiai, a Szovjetunióba, majd a volt szovjet köztársaságokba tett utazásai.
1979: Biden Moszkvában
Két évvel azután, hogy 1973-ban beválasztották a szenátusba, Biden már a külügyi bizottság tagja volt. Az egyik fő témája a fegyverkorlátozás volt, és 1979. augusztusában – nem sokkal azután, hogy a szenátus nem ratifikálta a SALT II Egyezményt – ő utazhatott Moszkvába, hogy Andrej Gromiko külügyminiszterrel tárgyaljon.
„Úgy gondolom, hogy jók a szovjet-amerikai viszony kilátásai, de nyers leszek és őszinte: fontos, hogy először elfogadjuk a SALT II-t, mert ez javítani fogja a viszonyt. Utána pedig azonnal munkához kell látnunk a SALT III-mal kapcsolatban és rendeznünk kell az európai erők – az önök és a mi erőink – kérdését” – mondta a szovjet tévének adott interjúban.
Szót ejtett az akkoriban az USA által kritizált szovjet kivándorlási politikáról is. Különösen a Szovjetuniúban élő zsidókra vonatkozó korlátozások kapcsán.
A SALT II. szerződést egyébként végül jegelték, és csak a Szovjetunió végnapjaiban fogadták el helyette a SALT I egyezményt.
1988: Biden Moszkvában
Biden 1988. januárjában visszatért a szovjet fővárosba, hogy részt vegyen egy másik fontos fegyverkorlátozási egyezmény, a Közép-hatótávolságú Nukleáris Erőkről (INF) szóló szerződés végleges formába öntésében.
Az alkut Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár írta alá, és az amerikai szenátus épp a megállapodás vitájára készült, amire végül 1988. májusában került sor.
Biden megjegyzéseit ugyan nem tették adásba, de a szovjet esti tévéhíradó, a Vremja műsorvezetője jobbára pozitív fényben beszélt a látogatásról.
„A szovjet vezetés kitart abban a meggyőződésében, hogy az amerikai fél is az óriási felelősségét felismerve fog cselekedni” – mondta a bemondó.
1993-94, 2001, 2009: Biden Boszniában
1993-ban Jugoszláviában kitört az etnikai alapú gyűlölet által tüzelt polgárháborús káosz. Biden 1993-ban látogatott el a mai Bosznia-Hercegovina ostrom alá vett fővárosába, Szarajevóba. Washingtonba visszatérve republikánus és demokrata szenátorokkal karöltve sürgette, hogy hozzanak olyan döntést, ami után fegyvereket küldhettek volna a bosnyák oldalnak a szerb erők elleni harcra.
Biden egy néhány évvel későbbi beszédében kitért arra, milyen érzés volt ellátogatni Szarajevóba.
„Emlékszem, amikor 1993-ban a leszállás előtt láttam a nagy házakat a repülőtér közelében, és rájöttem, hogy már csak üres, lakatlan falak. Kivéve a mesterlövészeket, akik bevették magukat oda. A városban lerombolt házakat láttunk, hiányzott róluk a tető, a falakat golyók szaggatta lyukak borították.”
Utazása során Biden ellátogatott a szerb fővárosba, Belgrádba is, és találkozott Szlobodan Milošević szerb elnökkel. Biden memoárja, a Betartandó ígéretek (Promises to Keep) szerint nyersen beszélt a szerb elnökkel “Szerintem ön egy átkozott háborús bűnös, és emiatt kéne bíróság elé állítani”.
1994-ben Biden Bob Dole republikánus szenátor társaságában visszatért Szarajevóba. Dole volt a társszerzője a Bosznia elleni fegyverszállítási embargó feloldásáról szóló javaslatnak, amelyet 1995-ben fogadott el a szenátus.
Biden 2001-ben ismét megfordult Szarajevóban, majd legközelebb már Barack Obama alelnökeként járt ott, és mellette ellátogatott Belgrádba, Pristinába és Szkopjébe is.
2009. májusában a bosnyák törvényhozók előtti, formabontó felszólalásában gratulált az országnak a háború lezárása utáni időben elért eredményekért. Viszont a rá jellemző nyersességgel élesen bírálta is őket „az utóbbi években vészesen megerősödött nacionalista retorika” miatt.
„Bocsássanak meg, hogy az Önök parlamentjében mondom ezt, de ennek véget kell vetni!” – mondta Biden. „Világos leszek. Az Önök biztonságos és gazdag jövőjének egyetlen lehetséges útja, ha Bosznia-Hercegovinaként belépnek Európába. De jelenleg nem ezen az úton járnak” – mondta.
2009, 2011: Biden Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban
Obama 2008-as győzelme után, még mielőtt átvette volna az alelnöki posztot, Biden a szenátusi külügyi bizottság elnökeként ellátogatott Irakba, Afganisztánba és Pakisztánba. Saját szavai szerint ez talán a tizedik Dél-Ázsiában tett utazása volt.
Washingtonban ugyanakkor megrökönyödést váltott ki az út időzítése. Mindössze néhány héttel azelőtt került sor rá, hogy Obama és Biden Washingtonban elfoglalta volna új hivatalát. Egyes kommentátorok szerint ezzel félreértésekre adhatott okot, bár szenátusi irodája hangsúlyozta: bizottsági elnökként, és nem az új elnöki adminisztráció tagjaként, és nem az új elnökség irányvonalát képviselve indult útnak.
Két évvel később Biden ismét ellátogatott Kabulba, ahol igyekezett megnyugtatni az afgánokat arról, hogy marad az amerikai jelenlét az országban.
„Nem távozunk 2014-ben. Remélhetőleg sikerül teljesen átadnunk a biztonsági kérdések kezelését az afgán biztonsági erőknek, hogy ők tartsák fenn a biztonságot az országban ... de nem távozunk, hacsak önök ezt nem akarják. A tervünk az, hogy továbbra is együttműködünk önökkel – ez mindkét nép közös érdeke” – mondta Biden Hamid Karzai akkori afgán elnökkel folytatott találkozója után.
És most ugorjunk előre, 2020-ba: Donald Trump annak ellenére haza akarta rendelni az amerikai csapatokat, hogy Afganisztánban folytatódik az erőszak és a gyenge kabuli központi kormánnyal szemben a tálibok továbbra is komoly fenyegetést jelentenek.
Biden a maga részéről azt mondta, hogy az amerikai csapatokat fokozatosan, a megfelelő körülmények esetén kell kivonni. Emellett egyes egységeket valószínűleg az országban kell hagyni a potenciális terrortámadások megfékezésére.
2015: Biden Kijevben
Biden erősen támaszkodott külpolitikai tapasztalataira, amikor Obamától megkapta Ukrajna problémáját. Akkor kapta a feladatkört, amikor a 2013-2014-es tömegtüntetések nyomán elüldözték Viktor Janukovics oroszbarát elnököt.
Miután Oroszország 2014. márciusában erővel elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, és háborút gerjesztett Kelet-Ukrajnában, kiemelten fontossá vált a Kijevnek nyújtott amerikai pénzügyi és katonai segély, amely megóvta az ukrán kormányt az összeomlástól. Ebben pedig Biden volt a kulcsfigura.
2015. decemberében Kijevbe utazott – egyébként 2009. óta, alelnökként összesen hatszor járt Ukrajnában. Az ukrán parlamentben mondott beszédében méltatta az orosz-támogatású erők ellen harcoló ukránokat.
De meg is feddte őket:
„Önöknek csatázniuk kell, történelmi csatát kell vívniuk a korrupció ellen. Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy az emberek ismét elveszítsék a remény. Egy dolog rosszabb annál, mint ha egyáltalán nincs remény: látni, amikor az emberekben remény ébred, hogy aztán azt rendre széttépje a korrupció ” – mondta.
Biden törekvése, hogy Ukrajna számolja fel a korrupciót, azzal a sikerrel járt, hogy eltávolíttatta az akkori, széles körben tehetetlennek és korruptnak tartott ukrán főügyészt.
Ez viszont az amerikai republikánusok szigorú vizsgálatát vonta maga után. Ők azzal vádolták Bident, hogy védeni akarta azt az ukrán földgázcéget, amelynek igazgatótanácsában ott ült fia, Hunter.
Trump elnök végül arra kényszerítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítson vizsgálatot Biden és a fia ellen. Amikor nyilvánosságra hozták Trump és Zelenszkij telefonbeszélgetésének részleteit, az amerikai képviselőház vádeljárást indított az elnök ellen, a szenátus azonban később felmentette.
2019: Biden Münchenben
Biden elnökválasztási kampánya előtti egyik utolsó, jelentős külföldi szereplése volt, amikor felszólalt az éves Müncheni Biztonsági Konferencián, ahol európai, észak-amerikai, valamint más külföldi vezetők és szakértők gyűlnek össze.
Mike Pence, Trump alelnöke beszélt Biden előtt, és bírálta az európai szövetségeseket, amiért támogatták a 2015-ös iráni nukleáris alkut, amiből a Trump-kormányzat 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat.
Biden viszont arra használta fel beszédét, hogy Trump általános NATO-hoz való hozzáállását bírálja. Ez az irányvonal komoly aggodalmakat keltett az európai szövetségesek körében, mert attól tartottak, hogy Trump kiléptetheti az Egyesült Államokat a szövetségből.
„Az az Amerika, amit én látok, nem fordít hátat a világnak vagy a szövetségeseinknek, legszorosabb szövetségeseinknek”
- mondta hallgatóságának Biden.
