Akik véletlenül kis adagot kaptak az AstraZeneca oltásából, azoknál jött csak ki 90%-os hatásfok - derült ki a legfrissebb adatok közzététele után. Akik teljes adagot kaptak, azoknál ez az arány jóval alacsonyabb.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös kísérleti hatóanyaga lett az első, aminek a dokumentációját közzétették egy mérvadó szaklapban, írja Reuters.
Ennek alapján viszont még további tesztelésre és értékelésre lesz még szükség, mielőtt engedélyezni lehetne a szert. Így később kerülhet csak forgalomba is.
A brit-svéd AstraZeneca és Oxford Egyetem ‘vektorvakcina’ technológiát alkalmaz, szintúgy mint az orosz Szputynik V kísérleti hatóanyag.
A vakcina fő versenytársánál lényegesen olcsóbb, adagját 3 dollárosnak (nagyjából ezer forint) tervezik Európában, míg az orosz oltás várhatóan nagyjából háromszor ennyibe fog kerülni.
Miután lényegesen olcsóbb szállítani is, mint a Pfizer vagy Moderna más technológiájú, mRNS-re építő oltóanyagát, így a fejlődő világ számára elsősorban ez a fajta vakcina lehet majd inkább elérhető.
Bár az AstraZeneca novemberi bejelentése szerint 90 százalékos hatékonyságú a koronavírus ellen kifejlesztett oltásuk, ezt erősen árnyalják a most megjelent adatok.
Akik ugyanis mindkétszer teljes dózist megkapták, azoknál csak 62 százalékos volt a vakcina hatékonysága. A minta kis része, 6 százaléknyi tesztelő viszont
véletlenül először csak fél adagot kapott,
náluk viszont tényleg 90 százalék feletti volt a hatékonyság. Igaz, egyikük sem volt idősebb 55 évesnél. Az oltást két részletben adják be, a "nem tervezett" módon fél adagot kapó csoport pedig csak az első körben kapott kevesebbet a többieknél.
"A fő állítás ebben a jelentésben az, hogy a hatásossága 70 százalék körüli a teljes mintában, de világosan leírva, hogy ez mennyire bizonytalan" - mondta Stephen Evans epidemiológus, a London School of Hygiene & Tropical Medicince professzora.
"A statisztikai bizonytalanság miatt a hatásossága 55 és 80 százalék között lehet. A Pfizer és a Moderna oltásai 90 százalék feletti hatásosságúak, és egyértelműen eredményesebbek klinikai körülmények között" - tette hozzá.
Az AstraZeneca nem onkológai kutatási részlegének vezetője, Mene Pangalosz ennek ellenére reménykedik benne, hogy év végéig engedélyeztetni tudják a gyógyszerüket szerte a világon.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
