„Írástudás a férfiak privilégiuma volt, ők tanulhattak” – magyarázza Rácz Zsuzsa, hogyan alakulhatott ki a hagyományos különbség a férfi és a nő között. A világ a férfiak által rögzített történelmet tükrözi, a nők jellemzően és tömegesen csak a 18 század végétől tanulhattak meg írni, így az ő világképüket is ettől kezdve ismerhettük meg. Ugyan a női írók, szerzők száma megugrott azóta, de ez akkor is kizárólag egy rövid időszakot tükröz.
A választásokon sem voksolhattak sokáig, Magyarországon például több próbálkozás és módosítás után az általános, titkos és egyenlő választójogot csak 1945-ben, emlékeztet Rácz Zsuzsa. Ez a jogi státusz a kialakulása óta eltelt pár évtized ellenére (vagy éppen amiatt) továbbra is törékenynek tekinthető, ezért küzdenek a nők a jogaik tiszteletben tartásáért, teszi hozzá.
Az anyagi függetlenség elérése lenne a kulcs, az önfenntartás esélye a kiszolgáltatottság elkerülésének lehetőségét is jelenti, utal a politikai után a gazdasági körülményekre az író. Ebben a tekintetben az első világháború számít sorsfordítónak, a sebesültek gondozásában és a veszteségek pótlására felpörgetett termelésben már elengedhetetlen szerepet kaptak a nők, folytatja a történelmi áttekintést Rácz Zsuzsa.
Hiába indult meg a társadalmi pozíció erősödése, a nemek közötti különbségek nem elég gyorsan és nem egyformán olvadnak. A Világgazdasági Fórum által készített Gender Gap Index szerint több mint 80 év múlva, 2100 után fogja elérni Magyarország azt az esélyegyensúlyt, amit Izlandon már megteremtettek– idézi az író.
Most is egy történelmi pillanatban vagyunk, veszi át a szót Pécsi Judit. A koronavírus-járvány a makro- és mikrogazdaság szintjén is érezhetően átrendezte a viszonyokat. A tradicionális kétkeresős családmodell, a két felnőtt keresetére alapozott életszínvonal általánosan került veszélybe a munkaerőpiac bizonytalanságával.
Visszatért és felerősödött a családját eltartó férfi eszménye, a feleség feladata annak biztosítása lett, hogy a család fejének csak a munkájára kelljen koncentrálnia. Amelyik nő megengedhetné magának, az is csak vonakodva vesz igénybe külső segítséget, mert ilyen mélyen van belénk kódolva, hogy a család körüli munkákat az asszonynak kell megcsinálnia egyedül, mondja a szakértő.
A járvány gyakorlatilag minden nőt kihívás elé állít: váratlan lelki terhet jelent azoknak, akiknek az állása válik bizonytalanná a veszélyeztetett szektorokban (vendéglátás, szállodaipar, turizmus), és extra fizikai terhet azoknak, akik a felpörgő, új kihívások elé kerülő ágazatokban dolgoznak (egészségügy, oktatás, kiskereskedelem).
„Kevés az a hozzáállás, hogy én is szoktam segíteni a házimunkában” – figyelmeztet Rácz Zsuzsa, amikor arról beszélünk, hogyan lehet javítani a családon belüli dinamikát. Nem úgy kell felfogni, hogy a „férfi segít” alkalmanként ebben-abban, hanem inkább a feladatok megosztása a helyes megközelítés.