Miközben a kormány a munkaalapú társadalom megvalósításán dolgozik, elfelejtette, hogy önhibájukon kívül is sokan kerülnek olyan helyzetbe, amikor valamilyen segélyre, járandóságra szorulnak. Ehhez nem is kell tragédiának történnie, elég ha valaki gyermeket vállal.
Év végén, december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely befagyasztotta az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét. Ez az összeg 28 500 forint, és a rendelet jelenlegi formájában ennyi is marad örökre. Az egyszerűbb nevén minimumnyugdíjnak hívott ellátás értéke egyébként 2008 óta nem emelkedett, vagyis 13 éve nem változott, nem követte a fogyasztói árak emelkedését és az átlagkeresetek növekedését sem.
A gond az, hogy a nyugdíjminimumra tucatnyi szociális segély, gyermeknevelési támogatás épül, vagyis azáltal, hogy a kormány nem emeli ezt az összeget nem a nyugdíjasokat hozza megalázó helyzetbe, hanem azokat akik, amúgy is bajban vannak. Sőt, a kormány által kifejezetten támogatni kívánt körnek, a kisgyermekes családoknak sem kedvez a döntés, hiszen a gyes összege is a nyugdíjminimumhoz van kötve.
Mi a nyugdíjminimum?
„A nyugdíjminimum eredeti célja, hogy a teljes öregségi nyugdíj minimális összegét meghatározza, vagyis meghúzza azt az alsó összeghatárt, amelynél nem lehet kisebb egy teljes nyugdíj” – mondta a Szabad Európának Farkas András nyugdíjszakértő. Farkas szerint a nyugdíj összegének megállapításában, vagyis a tényleges öregségi nyugdíjrendszerben a nyugdíjminimumnak már régen nincs lényeges szerepe, hiszen a nyugdíjszámítás során figyelembe vett „életpálya”-átlagkereset az esetek túlnyomó többségében sokszorosan meghaladja ezt az alsó határt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly év végén az átlagnyugdíj egyébként 144 ezer forint volt.
A Pénzcentrum a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva arról írt 2018-ban, hogy mindössze 69-en kaptak az országban minimumnyugdíjat, vagyis a számok is azt mutatják, hogy a nyugdíjasokat elenyésző kivételtől eltekintve nem érinti a minimumnyugdíj összege. Sok százezer embert viszont igen, miután legalább 21 ellátás függ a minimumnyugdíjtól, vagy annak százalékos részétől.
Gyermeknevelési támogatások
A KSH adatai szerint 2019-ben 156 ezren részesültek gyermekgondozást segítő ellátásban, azaz kaptak gyes-t. Ez 48,6 milliárd forintot jelentett abban az évben. A gyes alapszabályként a kisgyermek harmadik életévéig jár, megegyezik a teljes öregségi nyugdíj minimális összegével, vagyis 28 500 forint.
A gyermeknevelési támogatás (gyet) is a nyugdíjminimumhoz van kötve, ebben közel 33 ezren részesültek tavalyelőtt, vagyis ennyien neveltek 3 vagy annál több gyermeket. A gyet havi összege 28 500 forint, de ebből még 10 százalék nyugdíjjárulékot is levonnak, így is 855 milliót költött erre az állam.
Az anyasági támogatás összegét ugyancsak a nyugdíjminimum különböző százalékos mértékeiben határozzák meg, annak 225 százaléka. Több mint 90 ezren kaptak ilyen egyszeri ellátást, amely alanyi jogon jár, ha valaki gyermeket szül. Gyerekenként 64 125 forint, ikrek esetén pedig gyerekenként 85 500 forint, az állam közel hatmilliárdot fizetett ki.
Gyermekvédelmi juttatások
A hazai gyermekvédelmi szabályozásban is előszeretettel nyúlnak a minimumnyugdíjhoz, amelynek százalékos mértékéhez kötik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a gyermektartásdíj-előleget, a gyermek otthonteremtési támogatását, a gyám pénzbeli ellátását, és a hivatásos gondnok díjazásának mértékét is.
Ezek közül a KSH adatai a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt tartalmazzák, amely 2019-ben 263 ezer gyermek után vettek igénybe. Erre akkor jogosult egy gyermek, ha a gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 145 százalékát.
Emellett még az állami gondozottak otthonteremtési támogatásáról lehet adatot találni. Éves szinten 800-900 gyermek kap, átlagosan 1,3-1,9 millió forintot arra, hogy lakást vegyen, vagy albérletbe költözzön, miután betölti a 18. életévét. Ez az egyszeri támogatás is a nyudíjhminimumhoz van kötve.
Szociális jellegű ellátások
Nagy a jelentősége a szociális ellátások területén is a nyugdíjminimumnak. A legtöbb embert az önkormányzatok által folyósított települési támogatás érinti. 2019-ben több mint 972 ezren részesültek ebben a támogatási formában, amelyet
- lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
- a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
- a gyógyszerkiadások viseléséhez,
- a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére adható.
A települési támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A statisztikák szerint 2019-ben 33,4 ezren részesültek ápolási díjban, 19,7 ezren egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, 79,3 ezer fő jutott foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz és 6825 személy kapott időskorúak járadékát. Ezek a támogatások is a nyugdíjminimumhoz kapcsolódnak.
Táppénz és méltányossági nyugdíj
Mint ahogy a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj, valamint az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj feltételei körében szintén fontos szerepet játszik a nyugdíjminimum. Az egészségbiztosítási ellátások körében a baleseti táppénz összege függ a mindenkori nyugdíjminimumtól.
- A méltányossági nyugdíj összege legalább a minimálnyugdíj fele (14 250 Ft), legfeljebb annak másfélszerese (42 750 Ft) lehet.
- A kivételes nyugdíjemelés összege legalább a minimálnyugdíj 10 százaléka (2 850 Ft), legfeljebb a 25 százaléka (7 125 Ft) lehet.
- Az egyszeri segély összege legalább 15 000 forint, de legfeljebb a minimálnyugdíj másfélszerese (42 750 Ft) lehet.
Magyarország az egyik legszegényebb EU-tag
Miért nem emelkedik a díj?
A nyugdíjminimum összege 1994 óta minden évben emelkedett 2008-ig, a gazdasági válság miatt azonban úgy döntött a Gyurcsány-kabinet, hogy ideiglenesen befagyasztja az ellátás összegét. A jogszabályok szerint minden évben felül kell vizsgálni a nyugdíjminimum összegét, lényegében az Orbán-kormány tavaly év végi rendelete ezt az előírást szüntette meg, és betonozta be a 2008 óta érvényben lévő 28 500 forintos összeget.
Eleve furcsa, hogy egy szociális segélyt egy másik juttatáshoz kötnek, az pedig érthetetlen, hogy miért egy nyugdíjjal kapcsolatos ellátáshoz kötik például a gyes összegét.
Farkas András szerint a nyugdíjminimum összegének emelése rengeteg más ellátást és segélyt is érint, amely százmilliárd forintos kiadási többletet is okozhat az állami költségvetésnek. Ez lehet az egyik magyarázat, azonban a kormány az elmúlt években ennek az összegnek a sokszorosát költötte látványberuházásokra, vagy egyéb családpolitikai intézkedésekre, vagy éppen adócsökkentésre. A pénteken bejelentett, 25 év alattiakra vonatkozó adókedvezmény is 130-150 milliárd forintos veszteséget jelent a költségvetésnek.
A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha a családi, a gyermekvédelmi és a szociális ellátás számítását függetlenítenék a nyugdíjminimumtól. Erre jó példa a fogyatékossági támogatás, amelyet 2014-ben leválasztottak a nyugdíjminimumtól. A fogyatékossági támogatás azóta évről évre emelkedik, tavaly már elérte a 23 160 forintot.
A rendszer megváltoztatásához politikai akarat kell. Kérdés, hogy miért nem nyúl a kormány a nyugdíjminimumra épülő segélyezési rendszerhez, vagy miért nem emeli a számítások alapját képező összeget. Az nem lehet magyarázat, hogy a kormány segély helyett munkát kíván adni mindenkinek, hiszen vannak élethelyzetek, például egy gyermek születése, amikor nem a még több munka jelenti a megoldást.
Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a kormányszóvivőnek és az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
