„Amikor beléptem, nem tudtam elhinni, hogy ilyen létezik. Kultúrsokk volt, Orwell írt ilyesmiről. Olyan volt, mint egy negatív utópiában, de valójában így működik” – mondta az orosz trollgyár egy volt dolgozója.
A fizetés nem volt rossz, de sokat kellett dolgozni: egy 11-órás műszakban napi 120 kommentet kellett posztolni csevegőszobákba és egyes orosz nyelvű médiumok, például a Novaja Gazeta vagy a Szabad Európa orosz oldalának közösségi média profiljain.
„Voltak kollégák akik szárnyaltak a lelkesedéstől, mások pedig rádöbbentek, hogy micsoda nonszenszbe keveredtek” – meséli Szergej K, az „orosz trollgyárként” hírhedté vált cég egykori dolgozója a Szabad Európának.
"Putyin séfje" áll a háttérben
Ilyen volt az élet az Internet Research Agency (Internetes Kutató Ügynökség) néven bejegyzett szentpétervári cégnél, amely azzal érdemelte ki gúnynevét, hogy dezinformációt, konetókat és féligazságokat ontott magából és a közösségi média platformokon trollkodott.
A „Putyin-elnök séfjeként” is emlegetett szentpétervári üzletember, Jevgenyij Prigozsin tulajdonában lévő vállalat azután tett szert nemzetközi hírnévre, hogy név szerint említette egy, a 2016-os elnökválasztás befolyásolására tett orosz kísérletekről készült amerikai hírszerzési anyag.
„Magukat amerikainak álcázva, ezek az ügynökök célzott reklámokat, szándékosan meghamisított cikkeket, egyéni tartalmakat és közösségi média eszközöket felhasználva próbáltak félrevezetni több tízmillió amerikai közösségi média-felhasználót” - írta a Szenátusi Hírszerzési Bizottság egy későbbi jelentése.
Az Amerikai Kiberparancsnokság, a kormány egyik vezető kiberügynöksége azt állította, hogy a 2018-as kongresszusi választások idején elvágta az internettől a trollgyárat.
A cég még mindig működik és sajtójelentése és más nyomozások szerint Prigozsin közben „diverzifikálta” erőfeszítéseit: egy zsoldoshadsereget is pénzel, amely Afrikában és máshol avatkozott be fegyveres konfliktusokba.
Volt dolgozói már korábban is vallottak a trollgyárról
A „trollgyár” befolyása közben visszaszorult, mivel a Facebook, a Twitter és más közösségi platformok egyre ügyesebben kezdték blokkolni és törölni a trolloknak tulajdonított anonim felhasználói fiókokat.
A szervezet még az amerikai hírszerzési jelentések előtt szenvedte el az első csapásokat, amikor volt dolgozói elkezdtek beszélni a cégről és ottani tevékenységükről.
2015-ben egy Marat Burkhard nevű férfi mesélt arról a Szabad Európa orosz szerkesztőségének arról, hogyan nézett ki a munkanap a trollgyárban.
Egy orosz újságíró inkognitóban jelentkezett a céghez. Felvették majd később elbocsájtották. Ekkor beperelte a céget és azt állította: munkakörülményei megsértették a munkaügyi törvényt. Végül megnyerte a pert és 1 rubelnyi jelképes kártérítést kapott.
"Olyan volt, mint egy negatív utópiában"
Úgy tűnik, Prigozsinnak fontos volt, hogy elrejtse, ki volt a vállalat valódi tulajdonosa. Ezért néhány évente megváltoztatták a cég nevét és bejegyzését. Akkor, amikor Szergej K. is ott dolgozott, Mixinfo-nak hívták a vállalatot.
Szergej a Szabad Európa orosz szerkesztőségének adott hosszú interjújában mesélt arról, hogy hogyan jelentkezett az állásra 2018-ban egy barátja javaslatára. „Könnyű pénz volt” - mondta, miközben azt kérte, ne fedjük fel a nevét, mert tart az esetleges jogi következményektől volt munkaadója részéről.
„Találkoztam ott emberekkel, akiknek meggyőződése volt, hogy nem Oroszországban volt minden borzalmas, hanem az amerikai külügyminisztériummal és piramis szemével volt baj” – mondta az amerikai dollár bankókon, de klasszikus festményeken és templomokban is látható szimbólumra, a „Gondviselés szemére” utalva, amely a világot uralma alá hajtó elitről szóló összeesküvés elméletek egyik kedvenc témája.
A felvételi követelmények nem voltak túl szigorúak: elég volt egy középiskolai érettségi. Voltak a dolgozók között azonban doktori fokozatot elért emberek is. Mindenkit átvilágítottak és titoktartási megállapodást kellett aláírniuk.
Az átlagfizetés 40 ezer rubel (524 amerikai dollár) volt. Szergej 45 ezret keresett, de akik keményebben és többet dolgozat, azok még többet kaptak. Az volt az elvárás, hogy az ember 120 kommentet írjon a műszaka alatt.
A „gyárnak” több osztálya is volt, mindegyikben körülbelül 15 ember dolgozott és mindegyik egy adott külső internetes vagy közösségi média céggel foglalkozott. Az egyik osztály kapta például a YouTube-ot, egy másik a Facebookot vagy a VK népszerű orosz közösségi média platformot. Szergej csapata a különböző híroldalak – köztük a Szabad Európa – cikkei alá posztolt kommenteket.
Volt egy osztály, amely online forrásokból listákat készített – például a politikai ellenségnek kikiáltott emberekről. Célpontokat is meghatároztak, mondja: „Volt egy sor médium, és elnézést a kifejezésért, amelyekre szart kellett önteni. A lista tetején állt a Szabad Európa orosz osztálya és Novaja Gazeta”.
Egy további osztály mémeket, köztük pornográf tartalmú mémeket gyártott. Ezeket üzenetekben küldték tovább és a trollok különböző helyeken publikálták őket – mondja Szergej.
„Amikor beléptem, nem tudtam elhinni, hogy ilyen létezik. Kultúrsokk volt, Orwell írt ilyesmiről. Olyan volt, mint egy negatív utópiában, de valójában így működik” - tette hozzá.
Lopott képekkel létrehozott hamis felhasználói fiókok
A feladatokat egy csevegőprogramon keresztül beszélték meg. „Nem csak ülsz ott és malmozol, hanem folyamatosan ütöd a billentyűket, ugyanazt a hülyeséget írod 11 órán keresztül”.
Szergej és kollégái hamis számlákat hoztak létre, például a VK platformon, majd egy halom SIM-kártyát használtak fel a fiókok regisztrálásához és visszaigazolásához.
A dolgozók hamis felhasználóneveket találtak ki és más közösségi médiumokból – például az Oroszországban szintén népszerű Odnoklassznyiki platformról - loptak fotókat, néha halott emberek képeit.
A képeket kicsit átszerkesztették, például fekete-fehérré változtatták vagy tükrözték, hogy megzavarják a keresőprogramokat – meséli.
Szergej több, mint 100 hamis felhasználói fiókkal dolgozott, átgondolt, stratégiai módon. Egy tizenéves lány identitását például nem lehetett arra használni, hogy egy nukleáris fegyverzetkorlátozó-egyezményről kommentáljon, mert az gyanús lett volna.
A dolgozók virtuális magánhálózatokat (VPN) használtak valódi földrajzi helyzetük elrejtésére. Ezzel úgy lehetett beállítani például, hogy egy kommentelő Mozambikból írt, amikor valójában Szentpétervárról.
A trollok feladata volt az is, hogy a Russia Today, mostani nevén RT nevű médium közösségi platformjain és weboldalain oroszbarát és nyugatellenes megjegyzéseket posztoljanak.
„Menj rá bármelyik RT-oldalra vagy közösségi oldalra, ott vannak és harcolnak az Orosz Hazáért. Nézz meg bármely hírcikket, szóljon az rakétákról, az Egyesült Államokról vagy Putyinról, megtalálod a kommenteket, ott vannak mindenhol, mint a csótányok” – mondta volt cége dolgozóiról Szergej.
Olyan is előfordult, hogy az egyik trollnak egy másik troll kommentjére vagy posztjára kellett válaszolni, hogy úgy tűnjön: egymás számára ismeretlen felhasználók folytatnak párbeszédet.
Romokban a karmám
A Szabad Európának adott interjúban Szergej elmondta azt is, hogy Prigozsin soha nem jelent meg a trollgyárban, de asszisztense, egy „45-50 év körüli kopasz férfi” bejárt az épületbe.
2019-ben, egy év munka után Szergejnek elege lett.
„Az elején még vicces is volt. A mi csoportunkban az emberek nyíltan gúnyolódtak Putyinon, mindenki értette a helyzet abszurditását. Olyan volt, mint a holttestekkel dolgozó orvosoknál, akik egy idő után viccekkel próbálják elviselhetővé tenni a helyzetet”.
Egy idő után Szergejt mardosni kezdte a lelkiismerete, állandóan stresszelt, migrénjei voltak.
Amikor megkérdeztük, miért vallott volt munkaadója ellen, azt mondta, hogy egyfajta vezeklés volt az általa terjesztett hazugságokért és a trollkodásért.
„Azért fordultam a Szabad Európához, mert az állami propaganda konyhájában dolgozva megértettem, miért akarták annyira bezáratni magukat és miért akarták annyira terjeszteni a szennyet... ezek mindenhol hazudnak. Most már rosszul vagyok a tévétől, a karmám három életre előre romokban van” – mondta a trollgyár volt dolgozója.
Dmitrij Volcsek és Mike Eckel írása.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
