Hatalmas erőforrásokat mozgósítva építkezik a Fidesz Brüsszelben, hogy javítsa a magyar kormányról kialakult negatív képet és, hogy összefogja a „nemzetben gondolkozó” pártokat. Ezért van szükség az 500 négyzetméteres brüsszeli irodára, aminek megvásárlása a hosszú távú építkezésnek az első igazán látványos eleme.
- Komoly építkezésbe kezdett a Fidesz az uniós színtéren.
- Állami és pártszervezetek, függetlennek látszó intézetek összehangoltan közvetítik a magyar kormány üzeneteit a brüsszeli döntéshozóknak.
- A cél kettős: a Fidesz megromlott imidzsének javítása, és a magyar kormányhoz hasonlóan gondolkodó politikai erők munkájának összehangolása, érdekeik hatékonyabb képviselete.
- Új nemzetközi szervezetek alakulnak, és az utánpótlásról is gondoskodnak.
- Még kevés a kézzel fogható eredmény, de komoly háttérmunka zajlik, ami már idén több milliárd adófizetői forintot emészthet fel.
2019 tavaszán két nagy pofont is kapott a Fidesz az uniós színtéren. Márciusban az Európai Néppártban (EPP) felfüggesztették a Fidesz tagságát. A két hónappal később esedékes európai parlamenti választásokon pedig elmaradt a bevándorlásellenes, szuverenista pártok előretörése. Márpedig Orbán Viktor nagyon bízott abban, hogy az EP-ben jelentősen növelhetik súlyukat a Fideszhez hasonlóan gondolkodó erők.
Ráadásul eddigre már majd’ 10 éve volt kormányon a Fidesz. Az első években (például a médiatörvénnyel kapcsolatos vitában) még sokan elhitték Brüsszelben, hogy a kormány intézkedéseit csak a magyarországi ellenzéke támadja politikai célokból. Az utóbbi években azonban már egyre több uniós politikus jutott arra a következtetésre, hogy a magyar kormány intézkedései a demokratikus jogállamot veszélyeztetik. Nem csak forrásaink számoltak be a hangulatváltásról, de a Sargentini jelentés elfogadása, vagy a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása is egyértelműen erre utaltak.
2019-re tehát a Fidesz felismerte, hogy változtatnia kell brüsszeli politikáján, határozott lépéseket kell tennie azért, hogy küzdjön a magyar kormányról kialakult kedvezőtlen kép ellen. A magyar kormány narratívájának erősítése, a brüsszeli döntéshozók minél hatékonyabb meggyőzése mellett egyúttal arra is megindult a felkészülés, hogy ha a Fidesznek el kellene hagynia az EPP-t, ne a senkiföldjén találja magát a párt. Elkezdődött tehát a kapcsolatépítés az EPP-n belül és az attól jobbra álló, „nemzetben gondolkodó” pártokkal. Többről van szó, mint imázsépítésről: az „alternatív” jobboldali, szuverenista pártok összefogásáról. A Fidesznek azért is lehet keresnivalója ezen a téren, mert két szóba jöhető EP-képviselőcsoport (Európai Konzervatívok és Reformerek, ECR; Identitás és Demokrácia, ID) ilyen jellegű infrastruktúrája meglehetősen szegényes. Orbánnak pedig mindhárom frakcióban akadnak barátai.
Ezen nemzetközi törekvés létjogosultságát csak megerősítették a tavaly év végi, jogállamisággal kapcsolatos viták és az is, hogy a visegrádi országokra sem számíthatott Orbán Viktor, csak a lengyel kormány állt ki mellette.
A hosszú távú építkezés meg is kezdődött, és noha még kevés kézzelfogható eredménye van, a Szabad Európának azonban sikerült feltérképezni, hogyan zajlik a szerveződés. Cikkünk elkészítéséhez több mint féltucat brüsszeli forrással beszéltünk, akik mind névtelenséget kértek.
Rendszeresen egyeztetnek
Az egyik legfontosabb, hogy a feladatból mindenkinek ki kell vennie a részét. Legyen szó pártszervezetről, állami szervekről, kormányközeli civilekről, vagy épp létrehozás alatt álló szervezetről. A legfontosabb szervezetek, melyek részt vesznek ebben a munkában Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete, hazánk brüsszeli nagykövetsége, a Fidesz pártalapítványa (Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány, SZMPA), és az Antall József Tudásközpont brüsszeli irodája. Úgy tudjuk, ezen szervezetek munkáját a Fidesz EP-frakciója fogja össze. Információink szerint a szerveztek képviselői hetente egyeztetnek, ezeket az eligazításokat Deutsch Tamás, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője tartja. A találkozókon pedig rendre jelen van egy vagy több nagykövet (az Állandó Képviselet vezetője és helyettesei is nagyköveti rangban szolgálnak), valamint Várhelyi Olivér uniós biztos stábjából is valaki.
Egyik forrásunk „visszásnak” nevezete, hogy Deutsch személyében egy EP-képviselő „tart eligazításokat egy nagykövetnek”. Többekkel egyébként valószínűleg könnyen megtalálja a hangot Deutsch. Kovács Tamás Iván bilaterális nagykövet Deutsch kabinetfőnöke volt annak minisztersége idején, és azóta felváltva dolgozott diplomataként, illetve a különböző Fidesz-kormányoknak. Szakács Imre nemzeti közösségért felelős diplomata államtitkár volt szintén Deutsch alatt.
Több forrásunk is arról számolt be, hogy már látszik, hogy a kormány erőteljesebben használja politikai céljaira a diplomáciai szervezeteket. Az Állandó Képviselet vezetőjéről Stelbaczky Tibort felkészült karrierdiplomataként jellemezték forrásaink, „nem egy pártkatona”, fogalmazott egyikük. Egy másik brüsszeli ügyekben járatos szakértő viszont úgy fogalmazott, hogy „az ÁK tagjai amellett, hogy a szakmai munkát is elvégzik, a kormány politikai érdekeit is közvetítik. Lobbiznak olyan ügyekért, amik a Fidesznek fontosak, a jogállamisági vitában például az Állandó Képviselet is megszólalt a kormány oldalán”.
Mindez azzal is kiegészül, hogy ha felmerül egy vitás kérdés, akkor a kormány rendre olyan szervezeteket ajánl ki független szakértőként, amelyek valójában a befolyása alatt állnak. A jogállamisági vitában például az Alapjogokért Központ szakértői voltak jelen a különböző EP-meghallgatásokon. E mellett, ha alapvetően saját szakmai szempontjaik szerint működnek is, az egyeztetésekbe lazábban ugyan, de bekapcsolódnak a Brüsszelben irodával rendelkező állami cégek, a Mol és az MVM is, állította egyik forrásunk. És ezzel még nincs vége. Tavaly megalakult a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (ez utóbbi, csak úgy mint az Állandó Képviselet, az Igazságügyi Minisztérium alá tartozik), ami már több nemzetközi projektet is indított, és egyre aktívabb Brüsszelben a Civil Összefogás Fórum (CÖF) is.
Központban az 500 négyzetméteres iroda
Az új brüsszeli struktúra központi szervezete a Fidesz pártalapítványa lehet. A Szövetség a Polgári Magyarországért nevű szervezet 2020 februárjában nyitotta meg brüsszeli képviseletét. Hogy miért volt szükség külföldi irodára? Ahogy honlapjukon fogalmaznak: „Az elmúlt években a hazánkról szóló információk gyakran túl egyoldalúak, negatívan elfogultak voltak, s a valóságot eltorzítva, nemritkán hamis képet festettek Magyarországról. Alapítványunk a brüsszeli jelenléttel proaktívan kíván tenni ez ellen.” Ez pedig elég nagy feladatnak tűnik. Ahogy arról a Szabad Európa beszámolt, az SZPMA tavaly már 1,468 milliárd forintos állami támogatást kapott (szemben az egy évvel korábbi 573 millióval, igaz, a központi jutattás minden magyar pártalapítvány esetében nőtt). Ez az összeg a legnagyobb pártcsaládok költségvetésével vetekszik. A pénzből szeptemberben el is ment több mint 800 millió forint egy 506 négyzetméteres, Brüsszel kiemelt pontján lévő irodára, erről a HVG számolt be év elején. Jelentős bővülés elé néz tehát az SZPMA, melynek tavaly még csak egy főből állt a brüsszeli képviselete. Ez a személy a képviseletvezető Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel, akinek kiemelt szerepe van a Fidesz brüsszeli építkezésében.
Az SZPMA a Fidesz miatt tagja az EPP körüli hálózatnak, partnere például a Néppárthoz kötődő Robert Schuman Intézetnek, a Wilfried Martens Központnak a (Néppárt alapítványa) vagy a Konrad Adenauer Stiftungnak (a német CDU alapítványa) is. Ugyanakkor forrásaink szerint az alapítvány már tavaly elkezdett „párhuzamos csatornákat” kiépíteni az EPP családon belül. Az SZPMA ma jobbára az EPP-től és annak infrastruktúrájától függetlenül működik, a hivatalos partnerekkel kevésbé keresik az együttműködést, sokszor nem is informálják őket a tevékenységükről. Úgy tudjuk, a Fidesz alapítványa alkalmanként a Néppárttól jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjával is együttműködik (ennek a frakciónak tagja többek közt a lengyel PiS, vagy az olasz Frattelli d’Italia).
Eddig – részben a járvány miatt – még csak egy eseményt tudtak megszervezni, de az irányokat már ez is jól jelzi előre. Az „Európa cenzúrázatlanul” nevű konferencia eredetileg egy hosszabb távú együttműködés lett volna, melyen a Fidesz és a hozzá hasonlóan gondolkodó európai politikusok munkacsoportokban dolgoztak volna ki alternatív javaslatokat Európa jövőjéről olyan témákban, mint a migráció, a gazdasági válság, vagy az őshonos kisebbségek jogai. A nagy, több nyugat-európai országot is bevonó eseményből végül egy félnapos webkonferencia valósult meg, melyen Orbán Viktor mellett csupán Aleksandar Vučić szerb államfő és Janez Janša szlovén miniszterelnök szólalt fel.
Antall József Tudásközpont
Az Antall József Tudásközpont (AJTK) annyiban eltér a cikkünkben említett többi szervezettől, hogy nem kormányzati irányítás alatt működik. A 10 éves think-tanket a néhai kormányfő fia alapította, ennek megfelelően konzervatív értékek mentén működik. Jó nemzetközi beágyazottsággal rendelkezik, szakmailag is értékelhető elemzések születnek, nem a kormánypropaganda mentén dolgoznak, és anyagilag sem függnek a kormányzati támogatásoktól, magyarázták forrásaink.
Az AJTK 2015-ben nyitotta meg brüsszeli irodáját, ahol jelenleg két fő dolgozik, ami hamarosan háromfősre bővülhet egy Fulbright-Schuman ösztöndíjassal, mondta a Szabad Európának Hamar Balázs, az AJTK igazgatóhelyettese, a brüsszeli képviselet vezetője. Hamar azt mondta, a brüsszeli jelenlét elsődleges célja, hogy első kézéből tapasztalják meg, „melyek azok a témák, amik egy szélesebb brüsszeli közönséget érdekelhetnek. Ebből következően igyekszünk aktuális témákkal foglalkozni. A meghívott vendégek az európai intézmények döntéshozói, vélemény formáló kutatók, szakdiplomaták illetve újságírók és egyetemi hallgatók”. A brüsszeli irodavezető partnereik közül a már említett Konrad Adenauer Stiftung és Martens Center mellett a Lengyel Külügyi Intézetet említette mint fontos partnert, és néhány tematikus szervezet mellett kiemelte az Állandó Képviseletet is, „akikkel tartottunk már közösen rendezvényt a magyar érdekek mentén”.
Ennél azonban szorosabb lehet a kapcsolat az AJTK és az állami, kormányzati és Fidesz-szervezetek között (az SZPMA is hivatalos partnere a tudásközpontnak). Ugyanis egyik forrásunk szerint az AJTK képviselője is részt vesz a Deutsch Tamás vezette egyeztetéseken. Brüsszelben elismerik az AJTK szakmai teljesítményét, de egyértelműen Fidesz-közeli szervezetként tartják nyilván. „Tudjuk, hogy nincsenek annyira bekötve a pártközpontba, mint az SZPMA, de rendszeresen fideszeseket hívnak meg a rendezvényeikre. Független vagy ellenzéki vendégeket sosem hoznak Magyarországról” – fogalmazott egyik forrásunk, de mások is hasonló véleményen voltak.
Mádl Ferenc intézet milliárdos költségvetéssel
2019-ben alapították a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet (MFI), ami közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium alá tartozik. Az MFI feladata többek között a jogtudományi kutatás és a hazai jogalkotás „nemzetközi elismertségének növelése”, publikációkkal, tudományos konferenciák szervezésével és nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítésével.
Varga Judit igazságügyi miniszter tavaly októberben jelentette be, hogy az MFI fogja koordinálni a V4+ Professzori Hálózat és Junior Program létrehozását. Ennek célja egy kutatókból álló nemzetközi hálózat kiépítése annak érdekében, hogy a jogállamisági vitában „hallható legyen a közép-európai régió hangja”. „Ezzel olyan szakmai közösséget és tudásbázist alapítunk, amely a liberális és föderalista iránnyal szemben, hiteles nemzeti, konzervatív, kereszténydemokrata alternatívát tud felmutatni” – közölte Varga. A miniszter fel is sorolta a témákat, melyben visszaköszönnek a Fidesz számára utóbbi időben fontossá vált kérdések: „családok jogi védelme, a lelkiismereti és vallásszabadság Európában, a digitális platformok és a közösségi média hatása a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra, valamint, az alapjogok értelmezése és érvényesítése Európában.”
Az MFI nem válaszolt kérdéseinkre, Szilágyi János Ede igazgató azonban novemberben nyilatkozott a Balkan Insightnak. Szilágyi azt mondta, a Junior Program 2021 szeptemberében induló PhD-programot takar, ahová hét főt vesznek fel a közép-európai régióból, de hosszabb távon egy 30 fős csapatot szeretnének felépíteni. Ezzel párhuzamosan zajlik a Professzori Hálózat építése is, Szilágyi azt mondta, a jogtudósok közötti kapcsolatot szeretnék javítani, és egy tudományos központot is létrehoznának Budapesten, ahová nyugat-európai kutatókat is várnak.
A V4+ elnevezés arra utal, hogy Lengyelország, Csehország és Szlovákia mellett a régió több országából is szívesen látnának kutatókat. Kézenfekvő lenne szlovén, bolgár, szerb és esetleg horvát résztvevők bevonása. A széles együttműködésből egyelőre azonban még nem sok valósult meg. Szlovákia kapott meghívást, de nem csatlakozott, ahogyan Csehország sem, számolt be az euractiv.sk alapján az Azonnali. Mária Kolíková szlovák igazságügyi miniszter egyenesen úgy fogalmazott: „Meglep és részben sokkol mindez, mert a V4 országai között nem volt egyezség egy ilyen kezdeményezésről, amit emiatt a V4 branddel való visszaélésnek is tartok.”
Egyelőre csak lengyel partnerek csatlakoztak a kezdeményezéshez (a lengyel Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működő Varsói Jogi Intézet, valamint az Ordo Iuris Jogi Kultúra Intézet folyóirata), de már megjelent az együttműködés folyóirata, a Central European Journal of Comparative Law első száma.
Egy forrásunk azt tapasztalta, hogy az intézet elindulását Brüsszelben sokan nagyon komolyan vették, és valódi fenyegetésként élték meg a nemzetközi agytröszt létrehozását. Többen attól tartanak ugyanis, hogy komoly tudástőkét fognak felépíteni, és olyan szakmailag értékelhető tanulmányokat tudnak majd letenni az asztalra, amik komoly kihívást jelenthetnek majd az uniós jogászoknak egy jogállamisági vitában. A magyar viszonyokat jobban ismerők azonban ettől nem tartanak, és azt tartják valószínűbbnek, hogy csak egy újabb „álintézetről” van szó, mely magát függetlennek beállítva csupán a kormány propagandáját fogja visszhangozni valódi szakmai teljesítmény nélkül.
Bármi is valósul meg a következő években, az nem az anyagiakon múlik majd. Varga Judit tavalyi bejelentésének másnapján jelent meg az a kormányhatározat, ami az MFI forrásairól 2025-ig rendelkezik. 2020 utolsó két hónapjára már 36 milliót szánt a kormány, ez idén már meghaladja a 900 millió forintot. Az összeg évről évre nő, 2025-ös támogatásra már 1,3 milliárd van betervezve. Úgy tudjuk, az MFI tervei között szerepel egy belgiumi bejegyzésű szervezet létrehozása is.
Brüsszelbe tart a nemzetközi CÖF
Több forrásunk hallott azonban arról a tervről, hogy az erősebb nemzetközi láthatóság végett a CÖF is tervezi egy brüsszeli iroda megnyitását. A CÖF 2019 tavaszán terjesztette ki „szellemi honvédő” munkásságát a nemzetközi színtérre. A CÖF vezetésével több európai ország keresztény-konzervatív értékeket képviselő civil szervezete hozta létre az Európai Uniós Civil Együttműködési Tanácskozást (EuCET). Az, hogy konkrétan kik az alapítók, a szervezet honlapjáról nem derül ki, ott mindössze a Gazeta Polska klubjait nevesítik. Ezek a hasonló nevű jobboldali hetilaphoz kötődő klubok. A Gazeta Polska klubok tagjai már több békemenetre is Budapestre utaztak. Ez a hetilap volt az, ami egyik számához „LMBT-mentes övezet” feliratú matricákat adott ajándékba.
Az EuCET rendszeresen küld nyílt leveleket az uniós döntéshozóknak, melyek a magyar kormány álláspontja mellett állnak ki. Eddig egy, az online térbe kényszerült konferenciát szerveztek, ahol az Európai Unió jövője és a „Szabad Nemzetek Szövetségének” koncepciója volt a téma. A CÖF kapta egyébként a legtöbb támogatást a Fidesz pártalapítványától az elmúlt öt évben. A HVG írta meg, hogy 2015 és 2020 között összesen 300 millió forintot kapott az SZPMA-tól a CÖF. A szervezet 2019-ben összesen 144 millió forintból gazdálkodott, ennek többsége adomány volt.
Ez még csak a kezdet
Az, hogy a kormányok, pártok lobbiznak Brüsszelben, teljesen természetesnek számít. Ugyanakkor a különböző brüsszeli szervezeteknél dolgozó forrásaink egyértelműen azt mondták, hogy ennyire szervezett és aktív tevékenysége egyik pártnak sincs, mint a Fidesznek – különösen ha az ország, illetve a párt méretét is figyelembe vesszük. A téma jelentőségét mutatja, hogy idén januártól az EU intézményeivel való kapcsolattartásért felelős államtitkár közvetlenül Orbán Viktornak jelent. Ez a terület eddig az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozott.
Az előkészületeket látva, a Fidesz egyre növekvő brüsszeli aktivitása még csak valaminek a kezdete lehet. Ha a Fidesz idén kikerülne a Néppártból – és erre forrásaink nagy esély van –, akkor a pártnak új otthont kell találnia a brüsszeli pártpalettán. Ehhez pedig komoly „terepmunkára”, kapcsolatépítésre van szükség, és épp ezt a munkát kezdte meg a Fidesz az elmúlt 1,5 évben. A kormányban ráadásul hosszú távon gondolkodnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szeptemberben indította el a kifejezetten uniós tisztviselők képzését célzó Nemzetek Európája Karrierprogramot az Igazságügyi Minisztériummal közösen.
Brüsszelben már a Fidesz Néppártbeli felfüggesztése óta tartja magát a pletyka, hogy a fő cél egy új képviselőcsoport létrehozása lenne az Európai Parlamentben. Ezt a feltételezést csak erősítette, hogy tavaly decemberben Szijjártó Péter egy nap alatt négy „migrációellenes párt” vezetőjével is leült tárgyalni.
A valóságban azonban nem olyan könnyű egy új pártcsalád létrehozása, és ennek elsősorban nem anyagi korlátai, hanem ideológiai akadályai vannak. A szóba jöhető pártok között olyan komoly ellentétek vannak akár belpolitikai (például a Fratelli d’Italia és Lega közt) vagy külpolitikai (lengyel PiS és az olasz Lega közt Oroszországgal kapcsolatban) színtéren, hogy az nem teszi lehetővé az ennyire szoros együttműködést. Koordinált háttérmunkáról, bizonyos ügyek közös képviseletéről, a pártokat összekötő think-tankek, konferenciák, kiadványok viszont nagyon komoly előrelépést jelentenének a migrációellenes, nemzeti-keresztény erőknek. A szervezettebb jelenléttel sokkal hatékonyabban tudják képviselni a politikai érdekeiket, és elérhetnek olyan fontos döntéshozókat és háttérembereket, akik az elmúlt tíz év magyarországi történései után egy önálló Fidesz-rendezvényre nem mennének el.
Cikkünkkel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Fidesz pártalapítványának, a Mádl Ferenc Intézetnek, a CÖF-nek és az Antall József Tudásközpontnak is, választ csak ez utóbbitól kaptunk. A Fidesz pártalapítványa (SZPMA) egy pontosító levelet küldött cikkünk megjelenés után, de kérdéseinkre nem válaszolt.
A cikk elkészülésében közreműködött Rikard Jozwiak, a Szabad Európa központi szerkesztőségének brüsszeli tudósítója.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
