Újabb bővítést fogadott el az orosz parlament a külföldi támogatást kapott szervezeteket megbélyegző törvényhez. Magyarországon is van egy hasonló törvény, ami az EU szerint uniós jogot sért, de a Fidesz tavaly év végén leszavazta a hatályon kívül helyezését.
Jóváhagyta az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma azt a törvénymódosítást, amely pénzbírság kiszabását tenné lehetővé azokra, akik megszegik az ország sokat vitatott „idegen ügynök” törvényét.
A 2012-ben elfogadott és azóta több alkalommal kibővített törvény lehetőséget ad a hatóságoknak, hogy „idegen ügynöknek” minősítsenek civil szervezeteket, emberi jogi csoportokat, hírszolgáltatókat, és olyan magánembereket, akik a hatóságok szerint külföldről kapnak anyagi támogatást. Az „idegen ügynök” címke egyébként negatív, a szovjet időket idéző konnotációkat hordoz magában.
Akár milliós bírságot is kaphat, aki nem működik együtt
A törvény az érintett szervezeteket bürokratikus szigornak, szúrópróbaszerű vizsgálatoknak veti alá, és megköveteli tőlük, hogy „idegen ügynök” címkével lássák el a publikált tartalmaikat. Ezen kívül be kell számolniuk és forrásaikról és kiadásaikról is.
A február 16-án elfogadott törvény szerint azok, akik nem teszik ki az „idegen ügynök” címkét, 2 500 rubel (10 ezer forint) bírságra számíthatnak, ha magánemberek, és 500 ezer rubelre (2 millió forint), ha jogi személyek. Ezen felül azok a szervezetek, amelyeket „idegen ügynök”-nek minősítenek, és amelyek anélkül dolgoznak, hogy önként regisztrálnának mint olyan, akár 5 millió rubeles, azaz 20 millió forintos bírságot is kaphatnak.
Lapcsoportunkat is fenyegeti a törvény
A törvénymódosítás előbb a felsőház elé kerül, majd Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kell aláírnia. A törvény többek között a hírszolgáltatókat is célba veszi, a Radio Free Europe/Radio Liberty (amelynek a tagja a magyar Szabad Európa is) az egyike azoknak, akiket „idegen ügynök”-nek minősített Oroszország.
Vlagyimir Putyin elnökségének kezdete óta a Kreml stabilan a szabad média korlátozásán dolgozik. Oroszország a 149. a Riporterek Határok Nélkül 180 országot felsoroló Világ Sajtószabadság Indexén.
Magyarországon is van hasonló törvény
Magyarországon 2017-ben egy elég hasonló törvény került elfogadásra. Ez a 2017. évi LXXVI. Törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról. Ennek értelmében be kell jelentenie a magyar civil szervezeteknek, ha külföldről kapnak támogatást évi 7,5 millió forint fölött.
A magyar kormány saját bevallása szerint az olyan "idegen befolyások" ellen alkotta meg a törvényt, mint a kormányzati kommunikációban sokszor a magyar nemzeti érdekek ellen munkálkodó összeesküvőként bemutatott magyar származású amerikai milliárdos, Soros György alapítványai.
Az Európai Unió Bírósága a nyáron úgy ítélkezett, hogy a magyar civil törvény „hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be, és ezzel megsértette az EUMSZ 63. cikk, valamint a Charta 7., 8. és 12. cikke alapján fennálló kötelezettségeit”.
Leszavazta a Fidesz a törvény hatályon kívül helyezését
A törvény hatályon kívül helyezését tavaly szeptemberben kezdeményezte az MSZP parlamenti frakciója, de végül a fideszes, valamint a Mi Hazánk színeiben politizáló független képviselők a törvény sürgős eljárás keretében történő hatályon kívül helyezése ellen szavaztak, így az azóta is érvényben van.
Annak ellenére, hogy több szervezet, köztük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is jelezte, hogy nem fognak eleget tenni a törvénynek, nem tudni róla, hogy valaki ellen ténylegesen el is jártak volna a civil törvény alapján. De a Klubrádióban tavaly a TASZ képviselője azt nyilatkozta, hogy sokakat még így is elbizonytalanít a törvény, vannak akik egyenesen félnek együtt működni velük a szabályozás miatt.
Készült a Klubrádió tudósításának felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
