Az európai országok közül Romániában él a legtöbb barna medve. De hogy pontosan mennyi is, az attól függ, hogy kit kérdezünk. Mást és mást mondanak ugyanis a környezet- és állatvédők, a kormány és a vadászcégek, amelyek több tízezer eurót keresnek egy-egy medve kilövésével.
Románia 2016-ban tiltotta be a nagy húsevő vadak – így a medvék és farkasok – trófea célzattal történő vadászatát. Az egymást követő kormányok azonban sorozatos kiskapukat hagytak – azzal érvelve, hogy kontroll alatt kell tartani a populációt. A jogi lehetőségek nyomán a trófeáért akár 15 ezer eurót is fizető vadászok eddig 1400 medvét lőttek ki.
A hivatalos kormányadat szerint jelenleg hatezer medve él az országban. A kormány azonban nem teljesen biztos a számban, környezetvédők pedig biztosak abban, hogy számuk jóval kevesebb, mindössze kétezer. Megint mást mondanak a vadász szövetségek, amelyek tízezer medvét emlegetnek.
„Romániában a nyomok alapján becsülik meg a populációt. Tehát, ha adott helyen adott számú nyomot találtam, akkor ott annyi medve él. De ez így nincs rendben” – mondta Cristina Lapis, a Brassó megyei Zernest mellett fekvő Libearty Medve Menhely igazgatója.
„Komoly tudományos kutatásokból tudjuk, hogy a medve nagyon aktív állat. Egyszer itt van, néhány óra múlva már kilométerekkel távolabb. Ahhoz, hogy pontosan tudjuk a számukat, mikrocsippel kéne ellátni őket.”
„A trófeavadászat tilalma óta a vadászok és a vadászatvezetők igyekeznek úgy beállítani a helyzetet, mintha jóval magasabb lenne a medvék száma. A hatóságok szinte semmilyen módon nem kezelik az állományt, így fogalmunk sincs, hogy hány medve élhet a szabadban”– mondta Domokos Csaba, a Mivus Csoport nevű civilszervezet medve-szakértője a BBC-nek.
Vadászok: az embereket is védjük
A vadászatot támogató csoportok azzal érvelnek, hogy a medvék embereket támadtak meg és étel után kutatva, lakott területekre is bekószálnak. Ezért az emberi élet elsőbbségét biztosító alkotmányos jogot emlegetik.
Medvék által elkövetett támadások pedig előfordulnak Romániában. 2020-ban két embert megöltek, 50-et megsebesítettek medvék – mondja a román Környezetvédelmi Minisztérium.
„A medvepopuláció nagyon megnőtt. Lehet, hogy nem jó támogatni ezeknek az állatoknak a vadászatát, de a medve nem kutya. Az ember nem ússza meg egy harapással” – mondta egy férfi, aki Prahova megyében szervez vadászatokat. „Ha megtámad egy medve, annak egész életedre maradandó fizikai nyoma lesz.”
A medvék áldozatai általában a jószág elvesztése miatt panaszkodó gazdák, vadászok, horgászok vagy túrázók. Januárban egy síliftről vettek fel egy videót, amelyen azt lehetett látni, ahogy egy medve egy síelőt üldözött.
Így kivételezett a környezetvédelmi minisztérium a medvevadászokkal
Bár a romániai vadászati törvény tiltja a medvék vadászatát, a környezetvédelmi minisztérium az elmúlt években különböző derogációkkal kiskapukat nyitott:
- 2013-ban, Rovana Plumb minisztersége idején a 2187-es rendelet nyomán 406 medve megölését engedélyezték és 350 állatot ejtettek el.
- 2014-ben, Kórodi Attila minisztersége idején, a 1575-ös rendelet 473 medve kilövését és 77 átköltöztetését engedélyezte. Ennek nyomán 420 állatot öltek meg
- A következő évben, Gratiela Gavrilescu minisztersége idején 421 állat volt a kvóta és 421-et ejtettek el.
- 2016-ban nem hagyták jóvá a kivételt, 2019-ben viszont 130 medve megölését tették lehetővé és a vadászok 115 állatot ejtettek el.
Az illetékes miniszterek „a lakosság egészsége és biztonsága és a jelentős kár elkerülése érdekében” adták ki a rendeleteket.
Vadászat-pártisággal vádolják az RMDSZ-minisztert
Annak nyomán, hogy Tánczos Barnát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ politikusát nevezték ki decemberben a környezetvédelmi tárca élére, aggodalmak merültek fel, hogy fokozódhat a medvék vadászata. Tánczos még 2015-ben, szenátorként „Európa állatkertjének” nevezte Romániát és azt mondta, hogy négyezer medvét kellene megölni.
A minisztert azzal vádolják, hogy az elmúlt évtizedben aktívan támogatta, hogy növeljék a kilőhető medvék számát. Tánczos arról beszélt, hogy szerinte tízezresre nőtt a medvepopuláció, naponta találkoznak emberek, gazdák medvékkel és károsítják meg az állatok a terményt.
Tánczos mellett államtitkára, a Bárczi Győző István is támogatja a medvék tömeges vadászatát: 2014-2016 között a minisztérium 800 állat megölésére adott engedélyt.
A miniszter nem válaszolt a Szabad Európa román szolgálatának megkeresésére, pedig kollégáink szerették volna megtudni, mit gondol most a medvék vadászatáról.
Az Agent Green nevű környezetvédelmi civilszervezet Tánczos kinevezése után megjegyezte: „Egy olyan vadász kezébe került a környezetvédelmi minisztérium, aki nem szereti a medvéket”.
Tánczos kijelentései nem csak arról tanúskodnak, hogy fogalma sincs arról, mennyire fontos ez az állatfaj az ökoszisztémában, de még a probléma részévé is teszi magát” – mondta Gabriel Paun, az Agent Green alapítója az Euronewsnak.
„Románia nem állatkert. Románia az egyetlen olyan európai ország, amely nemzedékek óta a medvék legjobb otthona”.
Hogyan keresnek hatalmas pénzeket a vadászcégek?
A vadászatok szervezői 5-50 ezer euró közötti összeget kereshetnek egy medvén. Az alap részvételi díj 1000-1500 euró.
Egy állatot 2-3, de néha akár 20 vadász követ. Az, aki végül kilövi, elviheti a trófeát de előtte további 4500-8000 eurót kell fizetnie, az állat súlya, az életkora és más kritériumok alapján. Van, aki hajlandó extra díjat fizetni azért, hogy egyedül vadászhasson.
Az összeg megbeszélés kérdése, akár 10-50 ezer euró között is lehet, attól függően, mennyire gyorsan akarják megszervezni a vadászatot – mondta egy George nevű vadászatszervező. A bevétel része még több, a vadászathoz kapcsolódó szolgáltatás, például a szállásbérlés.
Tavaly olyan engedélyt adtak ki, amely szerint három vadászterületen csak a Sárkány Árpád által vezetett, Dél-Hargita Vadász Egyesület által szervezett vadászaton lehetett részt venni. Mellette Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök és Tánczos miniszter az, akik kitartóan támogatják a vadászati kvóták megemelését – írja a Szabad Európa román szolgálata.
Az írás szerint Sárkány az, aki közülük pénzügyi nyereségre számíthat a medvevadászatból, mivel a Dél-Hargita Vadász Egyesület mellett az egyetlen igazgatója és részvényese az ország legnagyobb vadászklubjának számító Kovászna megyei Abies Vadásztársaságnak.
A Szabad Európa román szolgálatának cikke megemlíti még a Kusztora Levente és Kusztora Szabolcs által birtokolt Wild Hunting SRL-t (Kft-t), Kiss Attila Transylvania Hunt nevű vállalkozását, Calin Gavris Pro Light Hunt cégét Aradról, valamint Ioan Banucu és Damian Dragoiu B&D Carpathian Hunting nevű vállalkozását.
A társaságok honlapjai szerint képviselőik január 13-án találkoztak a környezetvédelmi miniszterrel és a találkozó során a medvevadászat engedélyezését kérték.
"A vadászat nem válasz"
Környezetvédők szerint az egyik ok, amiért a medvék lakott területen jelennek meg, az illegális fakitermelés, amely csökkenti vagy feldarabolja életterüket. Románia területének egyharmadát még mindig erdők borítják. Az Európai Bizottság azonban nemrég figyelmeztette Bukarestet: a román hatóságok anélkül kezelik az erdőket és adnak ki favágási engedélyeket, hogy előtte felmérnék, hogyan hat majd a favágás a védett állatok életterére – amit pedig az EU-szabályok is megkövetelnek.
A Libearty Medve Menedékhelyen dolgozó Cristina Lapis szerint a vadászat a legrosszabb megelőzési módja annak, hogy a medvék embereket fenyegessenek.
„Vannak megoldások, például az, amit Kanadában láttunk. Kerítsünk el egy ligetet, ahol nagy létszámú a medvepopuláció. Az állatok megállnak majd a ligeteknél, nem lesz szükségük, hogy emberek által lakott területre lépjenek. Van elég megoldás, csak eltökéltség kell a megvalósításukhoz.”
Az állatvédők szerint még egy emberekre támadó, agresszív medvét sem kell feltétlenül azonnal megölni.
„Az olyan állatot, amely valakit megtámadott, először mikrocsippel kell ellátni és GPS-szel követni. Át lehet telepíteni máshová. Ha továbbra is agresszív marad, akkor számításba jöhet a vadászat” – érvel Lapis.
Tusnádfürdőn közben olyan megoldást találtak, amellyel egyszerre védik a medvéket és termelnek profitot: olyan eseményeket rendeznek, ahol a medvéket lehet fotózni, filmezni vagy csak nézni.
„Szerintem rossz dolog a vadászat” – mondja Mihály Szabolcs, a kezdeményezés mögött álló egyik szakember. „A medvék nem akarnak az emberre támadni. Élelemért mennek a városokba. Lehetne például élelmet hagyni nekik a város határában. Vannak megoldások” – véli a szakember.
Marian Pavalasc írása.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
