Tizedére zuhant a vagyonosodási vizsgálatok száma, miután 2016-tól állampolgári bejelentésre az adóhivatal már nem indíthat ilyen ellenőrzést. Sőt, csak akkor indulhat vagyonosodási vizsgálat, ha az illető beleegyezik, vagy pénzügyi bűncselekmények miatt már eleve nyomoz ellene egy másik szerv.
Nem unatkoztak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) munkatársai 2015 tavaszán. Két ellenzéki országgyűlési képviselő kezdeményezett vagyonosodási vizsgálatot Orbán Viktor miniszterelnök közvetlen környezete ellen. Előbb az Együtt párt elnöke, Szigetvári Viktor jelentette fel a NAV-nál Habony Árpádot, a kormányfő informális tanácsadóját, miután médiabirodalom építésébe kezdett. A politikus arra volt kíváncsi, hogy honnan van Habonynak erre pénze. Majd Vadai Ágnes, a DK politikusa fordult az adóhivatalhoz Szijjártó Péter külügyminiszter házvásárlása miatt. Nem tudni, hogy köze van-e a két esetnek ahhoz, hogy még abban az évben úgy módosította a magyar országgyűlés a vagyonosodási vizsgálatokat szabályozó törvényt, hogy országgyűlési képviselőket ne lehessen vegzálni.
Mészáros Lőrinc a leggazdagabb
És persze vidéki polgármestereket sem. Mészáros Lőrinc gazdagodása mesébe illő. Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, a volt felcsúti polgármester, aki gázszerelőből lett az ország leggazdagabb embere. Vagyongyarapodása 2010-től indult, miután a Fidesz megnyerte a választásokat. Ekkor még csak egy cége volt, ma már megszámlálhatatlanul sok. Szinte nincs olyan gazdasági ágazat, ahol ne lenne jelen: a feldolgozóipartól a mezőgazdaságon át a szállodaiparig kiterjedt az érdekeltségi köre.
Rakétaszerű felívelése akkor indult meg, miután Orbán Viktor 2015-ben, egy bizonyos G-napon, összeveszett régi harcos társával, Simicska Lajos oligarchával. Ezt követően Mészáros cégei az állami közbeszerzések szinte állandó nyertesei lettek.
Mi az a vagyonosodási vizsgálat?
Nem lehet minden ember mellé rendőrt állítani, de a vagyonosodási vizsgálatnak köszönhetően nem is kell. Ha a lopás, vagy csalás sok esetben nem látszódik, a költés már annál inkább. „A vagyonosodási vizsgálat erre a fordított módszerre épít. Az adóhivatal megnézi, hogy mennyit költött az illető egy adott időszakban és volt-e erre fedezete a legális, azaz adózott jövedelméből” – mondta a Szabad Európának Michnai Attila, adótanácsadó. Az ellenőrzés által feltárt adózatlan jövedelem közterhe az adóhiány, ami után 50-200 százalékos adóbírságot lehet kivetni.
„33 éve vagyok a pályán, de ennél hatásosabb adóhivatali eszközt, mint a vagyonosodási vizsgálat a személyi-jövedelem adó területén nem láttam” – mondta a szakértő. Michnai szerint tökéletesen működött az elv, amely a csalásból származó költésre koncentrált. Michnai egyébként azokat védte, akik ellen a NAV vizsgálatot indított és sok esetben, amikor őt az eljárás korai szakaszában bevonták, annyit tudott elérni, hogy csökkentsék a fenyegető adóhiány és büntetés mértékét.
„Számomra teljesen érthetetlen, hogy ezt a nagyon egyszerű és szenzációs hatásfokkal működő vizsgálatot de facto megszüntették” – mondta Michnai, aki szerint addig piszkálták egymást a parlamentben a képviselők, amíg a Fidesz megunta azt, hogy állandóan feljelentik az ellenzéki képviselők a kormánypárti honatyákat a költekezéseik és a „hibásan beadott” vagyonbevallásuk miatt.
„Elnézést, megvizsgálhatom Önt?”
2016. január 1-től az ellenzéki képviselők hiába fordulnak az adóhatósághoz. Az előző évi törvénymódosítás értelmében magánszemély bejelentésére a NAV már nem kezdeményezhet vagyonosodási vizsgálatot. Ezt csak abban az esetben teheti meg, ha a célszemély ezt önmaga kéri, vagy a rendőrség vagyon elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomozást indított ellene és az adóhivatal is úgy dönt, megvizsgálja őt.
A félreértések elkerülése érdekében a törvény azt is részletesen leírja, hogy a Büntető Törvénykönyv melyik négy fejezete alapján lehet csak vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményezni bűncselekmény gyanúja esetén. Michnai Attila elmondása szerint, hosszú pályafutása alatt egyszer sem fordult elő, hogy büntető eljáráshoz kötötték ügyfelei vagyonosodási vizsgálatát. És olyanról sem hallott, hogy valaki maga ellen kérne ilyet. A kormány nem mellesleg arról is döntött, hogy 2016-tól politikai irányítás alá került az adóhivatal, miután NAV élére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter saját helyettesét, Tállai András államtitkárt nevezte ki.
Bombabiztos üzlet az államnak
„Egy fordított bizonyítási teherrel járó vizsgálat, ahol nem a hivatalnak kellett bebizonyítani azt, hogy a magánszemély a bevallott jövedelme az életvitelére fordított kiadásai nincsenek arányban a bevallott, vagy adómentes, esetleg bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmével, hanem fordítva: az adóznak kellett ezek ellenkezőjét bizonyítékokkal alátámasztani” – mondta egy neve elhallgatását kérő szakember, aki 15 évig dolgozott a NAV-nál. Elmondása szerint kötött bizonyítási rendet írtak elő az ellenőrzéseken, vagyis a NAV-nál az is fel volt sorolva, hogy milyen okiratokkal lehet az egyes állításokat bizonyítani. „Ez egy nagyon hatékony vizsgálati típus volt, elég szűk mozgásteret adott a vagyonosodási vizsgálat alá vont személynek” – tette hozzá.
A vagyonosodási vizsgálatok másik nagy előnye volt az adóhatóság részéről, hogy nem engedte elévülni az adózatlan jövedelmeket. A NAV a költekezéskor kezdi el megbecsülni, hogy volt-e az illetőnek fedezete erre legális forrásból vagy sem. Ha nem, akkor mindegy, hogy 10-15 évvel ezelőtt elcsalt pénzt kezdett el költeni valaki: a vizsgálat megindításától ketyeg az óra. A bírósági helybenhagyási arány is igen magas volt, a NAV szépen nyerte ezeket a pereket.
Ötödére zuhant a vizsgálatok száma
Miután drasztikusa szűkült a vagyonosodási vizsgálatok elindításának a lehetősége tizedére csökkent az ilyen típusú ellenőrzések száma. A NAV a közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából kiderült, hogy az elmúlt húsz évben igen hullámzóan alakult a statisztika. Volt olyan év, amikor pár száz és volt olyan, amikor 13 ezer vizsgálat indult el. Ha átlagot vonunk, akkor 2016 előtti évtizedben évente átlagosan háromezer vagyonosodási vizsgálat indult el. Ez a szám 2020-ra 184-re csökkent.
Az elmúlt tíz évben átlagosan 15,2 milliárd forintnyi adókülönbözetet, és éves szinten 9 milliárdnyi adóbírságot állapított meg a NAV. Tavaly a vizsgálati szám bezuhanásának ellenére sem sokkal kevesebb, 13,9 milliárd forintnyi adókülönbözetet és 22 milliárd forintnyi adóbírságot állapított meg. A statisztika esetében fontos hangsúlyozni, hogy a NAV becsléssel állapítja meg az adókülönbözetet, és kérdéses, hogy ezekből az összegekből, mennyi fog ténylegesen befolyni. Forrásunk azt is mondta, hogy az évente indított vizsgálatok esetében a politika is komoly befolyással bírt. 2007-ben például föntről leszóltak, hogy aktívabb ellenőrzésekre van szükség, és máris 13 ezer fölé ugrott abban az évben az elindított vagyonosodási vizsgálatok száma. És persze ennek az ellenkezője is igaz, amikor a politikusok ellen indított vizsgálat nem állapít meg adóhiányt.
Az adóhivatal egyébként azt írta a Szabad Európának, hogy a „társadalmi elvárásoknak megfelelően” 2016-tól megváltozott a vagyonosodási vizsgálatok menete. „Azóta a vagyonosodási vizsgálatok célközönsége nem lehet az átlagfizetéséből élő állampolgár” – közölte a NAV. Itt némi ellentmondás tapasztalható, hiszen a vagyonosodási vizsgálatok pont arról szólnak, hogy a papíron minimál-, vagy átlagbérből élő emberek, hogyan képesek értékes autókat és drága ingatlanokat vásárolni, egzotikus helyekre utazni.
A politikusok nem aggódnak
Hiába változtatták meg a szabályokat, a politikusoknak eddig sem kellett aggódniuk, ha lebuktak. „Amikor az egyik cikkünkben feltártuk az egyik képviselő vagyongyarapodását, az illető egyszerűen javította a vagyonbevallását” – mondta Pethő András, a Direkt36 oknyomozó lap alapító-szerkesztője.
Pethő szerint előfordult, hogy miután kipereltek adatokat, azokat úgy kapták meg, hogy jelszóval voltak védve. Jelszót azonban senki sem küldött nekik, igaz anélkül is látható volt az adat, csak nehezebb volt táblázattá átalakítani. „Nincs könnyű dolguk a magyar újságíróknak. Egy sima közérdekű adatigényléskor is az esetek többségében Excel-táblázat helyett, nem kereshető PDF-formátumban mentett ezernyi adathalmazt kapnak. Nekik még ezzel dolguk van, hogy összegezhessék az információkat” – mondta. Szerinte ezt direkt csinálják.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
