Irán kész újra vállalni a 2015-ös atomalku feltételeit, ha az Egyesült Államok feloldja a szankciókat, mondta vasárnap Hasszán Rohani iráni elnök. Joe Biden korábban jelezte, újrakötné a megállapodást, de ehhez szerinte először Iránnak kellene lépéseket tennie.
Hasszán Rohani iráni elnök a hétvégén Simon Coveney ír külügyminiszterrel találkozott, akivel többek között az iráni atomprogrammal kapcsolatos nemzetközi megállapodásról is tárgyaltak. Bár Írország nem szerepel a 2015-ös szerződés aláírói között, korábban ellenőrzői posztot töltöttek be, és ráláthattak, hogy betartja-e Irán az alku feltételeit.
Rohani a vasárnapi tárgyaláson azt mondta, „Irán készen áll kompenzációs intézkedéseket tenni a nukleáris megállapodás alapján, és kész azonnal teljesíteni a vállalásait, amint az Egyesült Államok felhagy a fenyegetőzéssel és nyomásgyakorlással, és visszavonja az illegális szankcióit.”
Ingadozó amerikai álláspont
Iránnal még 2015-ben kötött megállapodást az Egyesült Államok és az ENSZ több vezető hatalma, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ). Az egyezmény alapján Irán vállalta, hogy megengedi a NAÜ ellenőreinek nukleáris programja ellenőrzését, és csökkenti az Iránban tárolt urán mennyiségét és a nagy tisztaságú hasadóanyag előállítására alkalmas centrifugák számát. Cserébe az Egyesült Államok és szövetségesei feloldották az iráni gazdasággal szembeni szankciókat, amennyiben a perzsa állam nem próbál atomfegyvert előállítani.
2018-ban azonban, az egyezséget tető alá hozó Obama-adminisztrációt váltó Trump-kormány egyoldalúan felmondta szerződést az iráni ballisztikus rakéta-programjára, valamint terrorszervezetek támogatására hivatkozva, és újabb szankciókat vezetett be. Ezek továbbra is érvényben maradtak, bár időközben az új amerikai elnök, Joe Biden többször azt ígérte, újra kívánja éleszteni a megállapodást. Az amerikai kilépés után Irán semmisnek nevezte a megállapodást, és fokozatosan elkezdte megsérteni a szerződésben foglaltakat: növelte dúsított uránkészletét, magasabb tisztaságú uránt állított elő és korszerűbb centrifugákat telepített az atomlétesítményeiben.
A vasárnapi kormányközi találkozón az iráni elnök azt mondta, először az Egyesült Államoknak kellene gesztusokat tennie (februárban az USA már feloldott néhány szankciót, amelyek a New York-i székhelyű ENSZ-hez akkreditált iráni diplomaták mozgását korlátozták, de a gazdasági korlátozások még érvényben vannak).
Rohani bírálta az egyezmény további aláíróit is (az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Németországot), amiért szerinte nem gyakoroltak nyomást az amerikaiakra az egyezmény fenntartásáért, így „annak egyedül Irán fizette meg az árát.”
Mindkét fél a másik lépésére vár
Bár elvileg mindkét fél újrakötné a 2015-ös megállapodást, egyelőre patthelyzet alakult ki: az iráni és amerikai vezetés is arra vár, hogy a másik fél teljesítse először a feltételeket. Februárban Joe Biden a CBS televíziós csatornának adott vasárnapi interjújában kijelentette, nem fogja visszavonni az elrendelt szankciókat annak érdekében, hogy Irán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz, először Teheránnak kell lépnie, és teljesítenie a 2015-ös szerződésben foglaltakat.
Az amerikai kormány jelezte azt is, hogy az új megállapodásba a korábbi amerikai kilépéshez vezető rakétaprogramot, és a térség militáns szervezeteinek kérdését is belevennék, az iráni vezetők azonban kizárták annak a lehetőségét, hogy utóbbi területeket belefoglalják a szerződésbe, és ragaszkodnak ahhoz, hogy elsőként Washington teljesítse az eredeti megegyezés feltételeit.
