A kínai parlament március 11-én jóváhagyta a hongkongi választási rendszer megváltoztatásáról szóló határozattervezetet, amellyel tovább csökkentik a város intézményeinek demokratikus képviseletét és ellenőrzés alatt tarthatják a politikusok Peking iránti hűségét.
Az intézkedésekkel Peking tovább akarja fokozni a globális pénzügyi központra mért nyomását annak a nemzetbiztonsági törvénynek a júniusi bevezetését követően, amelyre a kritikusok az ellenzéki vélemények elpusztításának eszközeként tekintenek.
Peking vezetősége ezzel a lépéssel egyben a 2019-es hongkongi demokráciapárti tüntetésekre is reagált, amelyek szerintük veszélyt jelentettek Kína nemzetbiztonságára.
A két évvel ezelőtti megmozdulások óta a legtöbb vezető demokratikus politikus és aktivista börtönben vagy pedig önkéntes száműzetésben van.
„A központi hatóságok szándéka jó" – áll a Hongkongban lévő pekingi képviselőtestület közleményében.
„Arra számítunk, hogy a közösség minden szektora és a lakosság felelősséget vállalnak a törvénymódosításért és javaslatokat fogalmaznak meg annak érdekében, hogy erős pozitív energiát gyűjthessünk a hazaszeretet és a Hongkong iránti szeretet zászlaja alatt."
Pekingben senki sem szavazott a határozat ellen
A Nép Nagy Csarnokában összegyűlt törvényhozók tapsban törtek ki, amikor a szavazás eredményét (2895–0 szavazat és egy tartózkodás) kivetítették a képernyőkre.
Carrie Lam hongkongi vezető egy másik nyilatkozatban „kitartó támogatásáról" biztosította Pekinget, és egyben „őszinte háláját" fejezte ki.
A szerkezetátalakítás célja, hogy a város újból „visszatérjen a helyes útra" - mondta Lam.
A változások gyakorlatilag kiküszöbölik annak lehetőségét, hogy az ellenzék befolyásolja a választások eredményét az egykori brit gyarmaton, amelynek 1997-es visszacsatolása Kínához magas fokú autonómia ígéretével járt.
A „hazaszeretet” lesz a politikusok iránti fő követelmény
Elemzők szerint a „hazaszeretet" központi megkövetelése felveti annak kockázatát, hogy a helyi politikusok azon fognak versenyezni, hogy ki a hűbb Pekinghez, és nem azon, hogy kinek vannak jobb elképzelései a város irányításával kapcsolatban.
Erick Tsang a hongkongi anyaországi és alkotmányügyi titkár a „hazafiságot” Kína és a Kínai Kommunista Párt vezetése iránti „holisztikus szeretetként" határozta meg.
Dominic Raab brit külügyminiszter március 11-én kijelentette, hogy a hongkongi választási rendszer javasolt módosítása még jobban aláássa majd a Kínába vetett nemzetközi bizalmat.
„Ez Peking legújabb lépése a hongkongi demokratikus vitatér kiürítésére" – mondta Raab.
A Hszinhua állami hírügynökség szerint a határozattervezet elősegíti egy, a „hongkongi tényleges helyzethez igazodó demokratikus rendszer kialakítását" és megvédi a lakosság „szavazati jogait".
Ellenőrzés és szűrés: kevesebb ellenzéki törvényhozó
Az intézkedések megváltoztatják majd a hongkongi törvényhozás méretét és összetételét is.
A határozat értelmében a választási bizottság élére pedig olyan vezérigazgató kerül, aki maga is Peking-párti. A bizottság hatáskörébe tartozik majd egyes városi törvényhozók kiválasztása is.
Az új mechanizmus segíti majd a választási jelöltek és győztesek megszűrését és viselkedésük ellenőrzését, annak érdekében, hogy Hongkongot csak azok irányíthassák, akiket hazafinak tekintenek.
A választási bizottság létszámát Peking 1200-ról 1500-ra, a törvényhozók számát pedig 70-ről 90-re emeli.
Jelenleg a LegCo néven ismert Törvényhozó Tanács 70 főből áll, akiknek jelenleg a felét közvetlenül választják meg, de ez az arány csökkenni fog. A másik fele iparágakat, szakszervezeteket és egyéb szakmákat képviselő, nagyrészt Peking-párti törvényhozókból áll.
1997 óta nem volt ilyen kevés tere a demokratikus ellenzéknek
Peking anno egyetemes választójogot ígért a városnak a hongkongi Alaptörvény (Basic Law) értelmében.
A választási rendszer változtatásait kritikus szemmel követők szerint a határozat azonban inkább ellentétes irányba mozdítja Hongkongot, így a demokratikus ellenzéknek az 1997-es átadás óta még eddig nem látott szűk tere marad – ha marad egyáltalán.
Egyelőre nem világos, hogy milyen formát ölthet majd a jövőbeli ellenzék, mint ahogy az sem, hogy üzenetével hogyan felelhetne meg a Peking iránti hűség követelményeinek.
