A belarusz ellenzék újabb tüntetésekre szólított fel Aljakszandr Lukasenka elnök ellen szerdán, a rövid életű Belarusz Népköztársaság kikiáltásának 103. évfordulóján.
Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető demonstrációkat sürgetett a szabadság napja alkalmából Minszkben és más városokban, hogy így tiltakozzanak a tekintélyelvű vezető csaknem harminc éve tartó uralma ellen, illetve egységet mutassanak.
„Az emberek máris ünneplik a szabadság napját” – írta Cihanouszkaja a Twitteren kedden este egy videót közzétéve, amelyen az ellenzék színeiben, pirosban és fehérben pompázó tűzijáték látható.
A fővárosba tervezett megmozdulás résztvevőinek védelmét visszautasította a rendőrség, ezért az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet súlyos aggodalmának adott hangot az esetleg erőszakos hatósági fellépés miatt.
Rigor Kasztuszju, a Belarusz Népi Front (BNF) ellenzéki párt elnöke arról számolt be néhány napja, hogy a rendőrség a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra és „számos szélsőséges Telegram-csatorna” engedély nélküli utcai tüntetésekre vonatkozó felhívásaira hivatkozva tagadta meg a megmozdulások biztosítását.
Hozzátette, nincs már elég idő a döntés bírósági megfellebbezésére, rendőrségi biztosítás hiányában pedig nem valószínű, hogy a szervezők megkapják a hivatalos engedélyeket a demonstráció megtartására.
Március 25-én van a 103. évfordulója a kevesebb mint egy éven keresztül fennálló Belarusz Népköztársaság 1918-as kikiáltásának, amelyre 1989 óta évente megemlékeznek az egykori szovjet tagköztársaságban.
Az AI a diplomáciai testület segítségét kérte
Az Amnesty International figyelmeztetett, hogy a hatóságok jelezték, készek erőszakosan fellépni a szabadság napi tüntetések résztvevői ellen. Marie Struthers, a szervezet kelet-európai és közép-ázsiai igazgatója úgy vélekedett, hogy a rendőrségi fellépést „ismét a kemény erőszak fogja meghatározni”, ezért a békés tiltakozók jogainak védelmére szólította fel a nemzetközi közösséget.
„Nem nézheti tétlenül a világ ezeket a fenyegetéseket” – mondta, azt kérve az országban szolgálatot teljesítő külföldi diplomatáktól, hogy monitorozzák, közvetítsék élőben a demonstrációkat, használják fel diplomáciai mentességüket a rendőri erőszak bemutatására.
Szvjatlana Cihanouszkaja jelenleg Litvániában tartózkodik, ahova biztonsági okokból menekült a tavaly augusztusi elnökválasztást követően, amelyet támogatói szerint ő nyert meg.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetőt elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket. A választást követően hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek. A hatóságilag nem engedélyezett tüntetéseken való részvétel miatt büntetőeljárások százai indultak, és az ellenzék több vezetőjét is bíróság elé állították.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada és több más ország sem ismerte el Lukasenka győzelmét, s szankciókat rendelt el a választások „meghamisításáért” és az erőszakos rendőri fellépésekért felelős egyes tisztségviselők ellen.
