Jó lenne már egyszer egy olyan heti hírösszefoglalót írni, amiben nem a járványé a főszerep. De már azzal is megelégednénk, ha tisztán látnánk, milyen stratégia alapján csoportosítják át az egészségügyi erőforrásokat, milyen gyakorlati számítások után állapítják meg az orvosok teherbírását, és egyáltalán, mi zajlik a kórházak Covid- és intenzív terápiás osztályain.
A járvánnyal kapcsolatban egy immunitásunk már kezd kialakulni: a rossz hírekre. A minden korábbi értéküket megdöntő mutatókra már csak legyintünk, pedig a járvány egyik legsötétebb időszakát éljük. A fertőzés terjedése elleni harc elsődleges műveleti területe az oltási kampány, a manővereket pedig új csapatokra, a háziorvosokra és a szakrendelők személyzetére építi a parancsokság. Nagy a baj, ha a kormány az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeinek csökkentésében gondolkozik, a háziorvosok pedig sokkal hasznosabbak lehetnek jelenleg a saját praxisukban, mint ha berendelik őket a kórházakba – erről beszélt Szabad Zoltán, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) sebész és háziorvos végzettségű elnöke, miután szabályozási változások jelentek meg a kedd esti Magyar Közlönyben.
A betegellátás rovására megy az is, hogy a háziorvosoknak kell ellátni az oltásokkal járó rengeteg adminisztrációt, amire sokszor csak néhány órájuk van. A Szabad Európának egy budapesti és egy kelet-magyarországi háziorvos is beszélt a tapasztalataikról.
„Mintha nehezebb lenne elfogadni, mint adni. Konkrét kérések kellenek, valós szereplőktől ahhoz, hogy az emberek tudjanak segíteni. Merni kell kérni” – mondja annak a honlapnak az egyik alapítója, amelyik az egészségügyben dolgozók mindennapjait igyekszik könnyebbé tenni. Biztosítják az anonimitást, sokan mégsem vállalják, hogy melyik intézményben dolgoznak.
Míg a kormányzati tájékoztatás szerint rendben zajlik a védekezés, addig a frontvonalban dolgozó orvosok szerint háborús állapotok vannak a kórházakban. A hivatalos források felől légbiztos a hírzárlat, a közösségi médiában megjelenő posztokból kezd kialakulni egy aggasztó kép. Mivel a kormányzattal vagy egészségügyi vezetéssel nincs igazi kétirányú kommunikáció, azaz valódi kérdésekre nem adnak valódi válaszokat, így kénytelenek vagyunk a lelki nyomást a Facebookon kiadó orvosok beszámolóira hagyatkozni. Ezeket gyűjtöttük össze cikkünkben: „A hullazsákok nem csupán zsákok. Emberformájuk van.”
"2022-ben, a választások előtt 5 perccel." "Ilyen oltási terv mellett soha!" "2700-ban.... SAC/kb." "Soha." Zömében ilyen kommenteket kaptunk az olvasóinktól, amikor arról írtunk, vajon mikor nyithat újra az ország. Kilátástalanság? Depresszió? Pandémiás fáradtság? Balázs Nelli klinikai szakpszichológust kérdeztük arról, mire tanít saját magunkról, az életünkről a járvány? Hogyan jöhetünk ki jól belőle, hogyan viselhetjük könnyebben a nyomást?
Új aranyláz a magyar földért
Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. Most konzerválódik a hazai földpiac tulajdonszerkezete, az osztatlan földek kimérését követően egyeseknek nagyon nehéz lesz földhöz jutni. A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2015-ben még 354 ezer hektár szántó volt állami tulajdonban, 2019-re ez 83 ezer hektárra csökkent.
Titokzatos kínai vendég Budapesten
Az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácsülésén csaknem harminc év után először Kína ellen is büntetőintézkedéseket rendeltek el a muszlim ujgur kisebbség tagjaival szembeni tömeges jogsértések miatt. Szakemberek szerint a döntés inkább jelképes, nem okoz valódi anyagi károkat Pekingnek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar kormány értelmetlennek, magamutogatónak és károsnak tartja a szankciókat, és megszorító intézkedések helyett életeket kellene menteni.
A magyar kormány különutas álláspontját tükrözi az is, hogy pár nappal később nem kisebb állami méltóság, mint a köztársasági elnök maga fogadta Budapesten a kínai védelmi minisztert. A szerdai vizit jószerivel titkosnak is mondható: a Vej Feng-ho és Áder János találkozójáról készült fotón kívül semmilyen hivatalos tájékoztatás nem volt arról, hogy ki mással és miről egyeztetett a kínai nemzetvédelmi miniszter. Később Kína erőteljes offenzívát indított a közösségi médiában azon nyugati vállalatok ellen, amelyek bírálták a muzulmán ujgur kisebbséggel szembeni tömeges jogsértéseket az északnyugati Hszincsiang tartományban.
A NATO külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása után Ukrajnáról is részletesebben kifejtette véleményét a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint Magyarország az észak-atlanti szövetség elkötelezett tagja, de nem akar új ellenségeskedést Kelet és Nyugat között. Ugyanakkor szolidaritásra hívta fel a NATO-t Magyarország mellett Ukrajnával való konfliktusában. Megismételte korábbi álláspontját, hogy amíg Ukrajnában a nemzetiségi jogok szisztematikus megsértése zajlik, addig Magyarország nem tud hozzájárulni a NATO-Ukrajna Bizottság ülésének miniszteri szintű megtartásához.
Szájer József lecsúszása közszereplőből magánszeméllyé
A Szájer-ügy még mindig képes felpezsdíteni a magyar internetet: szerdán futótűzként terjedt a hír, hogy egy belga tévétársaság rendőrségi sorozatában másnap bemutatják a magyar volt EP-képviselő, fideszes politikus múlt novemberi elfogásának videófelvételeit. Este Szájer József is kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy a gyülekezési tilalomsértési és drogbirtoklási ügyét a belga hatóság jogkövetkezmény nélkül lezárta, hivatalos eljárás nem indult ellene, mentelmi jogának felfüggesztését nem indítványozták. Nyilvános közszereplői státusza megszűnt, minden tekintetben magánszemély, és ennek tiszteletben tartását mindenkitől elvárja, írja a közlemény végén.