Ez az év a népszámlálás éve, de a pandémiát övező karanténok miatt a hatalmas statisztikai összesítés a világ sok országában virtuálisan zajlik. A jelentős magyar kisebbséggel bíró Szerbiában és más balkáni országokban pedig etnikai és politikai kérdések hátráltatják az adatgyűjtést.
Az idén Angliában és Walesben, valamint a Cseh Köztársaságban is online kellett a polgároknak a népszámlálás kérdéseire válaszolni. A szigetországban maximum 1000 fontos (400 ezer forintos) büntetést helyeztek kilátásba azoknak, aki elmulasztották a válaszadást.
A Cseh Köztársaságban pedig a cenzus egy időre túlterhelte az internetszolgáltatókat.
Oroszországban, a Vlagyimir Putyin kormányzása idején sorban harmadik népszámlálást áprilisra időzítették. Már korábban világos volt, hogy a gazdasági lehetőségek hiánya és a korrupció nyomán hanyatlásnak indult az ország lakossága.
Az Egyesült Államokban még mindig előkészítési stádiumban van a cenzus, miután a Legfelsőbb Bíróságnak állást kellett foglalnia, hogy beszámítsák-e az állampolgársággal nem rendelkező lakosokat. Emellett aggodalmak merültek fel, hogy a folyamatot egyesek szándékosan meg akarják zavarni.
Balkáni népszámlálás: bizalmatlan kisebbségiek és politikai machinációk
Közben a Balkánon a volt Jugoszláviának az 1990-es években való felbomlása és a délszláv háborúk után az etnikai hovatartozás kérdése továbbra is különösen érzékeny téma. Ebben a régióban egy sor idénre tervezett népszámlálást vagy elhalasztottak, vagy az utolsó pillanatban leállítottak.
A lakosságról szóló statisztikai adatok azonban fontosak, mert segítenek a politikaformálásban az olyan országokban, ahonnan nagyon sokan vándoroltak el Nyugat-Európába, vagy vallják magukat egy szomszéd országban élő etnikum tagjainak.
Az egyetlen hely, ahol a térségben nem tartanak az idén népszámlálást a daytoni békeszerződésben lefektetett struktúra alapján kormányzott Bosznia-Hercegovina, mert ott 2013-ban sikerült megrendezni a cenzust.
Koszovóban már el is halasztották a népszámlálást, legkorábban 2022-ig, egyrészt a helyi politikai bénultság, másrészt a Covid-19-járvány támasztotta logisztikai gondok miatt.
Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia – három kulturálisan és etnikailag megosztott állam – viszont megtartja a népszámlálást, ami új vitákat szült.
Észak-Macedóniában a külföldön élő polgárok adatainak gyűjtése a héten kezdődött meg. Ezt követően azonban váratlanul szeptemberre halasztották az áprilisra tervezett népszámlálást.
Szerbia és Montenegró is halasztott, de remélik, hogy a politikai és jogi kérdések rendezése után megtarthatják a népszámlálást.
Mindhárom országnak óvatosan kell bánnia a cenzusról szóló nyilatkozatokkal, amiatt, hogy nagyszámú kisebbség él náluk, és az arányukról szóló esetleg vitatott adatok alááshatják a képviseleti kormányzásba vetett bizalmat és az infrastrukturális beruházások tervezését.
Észak-Macedónia
Az országban márciusban kezdték el a külföldön élő polgárok számlálását, két évvel azután, hogy a Görögországgal sokáig fennált kulturális és területi vita nyomán új nevet kapott az állam.
A hazai népszámlálás pedig a tervek szerint április 1-én kezdődött volna meg, és három hétig tartott volna.
Zoran Zaev miniszterelnök azonban a fő ellenzéki vezetővel tartott hétfői találkozója után azt mondta: megállapodtak, hogy a pandémia és a vakcinahiány miatt szeptemberre teszik át a cenzust.
A népszámlálási adatok hiánya miatt azonban az állami szervek „egyfajta ködben kénytelenek dolgozni” – mondta.
Szkopje számára az egyik fő kérdés az ország etnikai összetétele, például hogy mekkora az albán lakosok aránya.
Általános becslések szerint az albán kisebbség tagjai teszik ki a 2,1 milliós észak-macedóniai lakosság egynegyedét.
Az országban az egyes jogok biztosítása – például egy kisebbségi nyelv felvétele a hivatalos nyelvek közé – attól függ, hogy a csoport aránya meghaladja-e a lakosság 20 százalékát.
A Balkánon ezeket a kérdéseket tovább bonyolítja a szomszédos országokban élő diaszpórák jelenléte.
Koszovóban Albin Kurti frissen megválasztott miniszterelnök szinte első lépéseként felszólította az észak-macedóniai albánokat, hogy vegyenek részt a népszámlálásban.
Kurti, a nacionalista Önrendelkezés párt vezére. 2019-ben és az idén is részben azért volt sikeres, mert a határon túlról támogatta több tízezer koszovói etnikumú külföldi lakos, akiknek választójogot adtak. A 2 milliós Koszovóban a határontúli nemzettársak voksa döntő erejű.
Lehet, hogy furcsának tűnik egy új miniszterelnöktől, hogy egy szomszédos ország népszámlálásával kapcsolatban nyilvánult meg először, de Vjosa Osmani koszovói elnök is ugyanezt tette.
A következő napon pedig Artan Grubi, albán nemzetiségű észak-macedón miniszterelnök-helyettes utazott Koszovóba, hogy a népszámláláson való részvétel mellett kampányoljon.
Megjegyzésével, miszerint „senki sem veheti el a kisebbségek megszerzett jogait” világos választ adott Zaev miniszterelnöknek, aki szerinte egyszerű „adminisztrációs és tervezési célokat szolgáló statisztikai műveletté” degradálta a népszámlálást.
Montenegró
Közben a Kis-Jugoszláviából 2006-ban kiszakadt Montenegró tavaly hatalomra lépett kormánya áprilisról későbbre halasztotta a cenzust. A politikai konszenzus hiánya miatt most kérdésessé vált, hogy meg tudják-e tartani az idén a népszámlálást.
A montenegrói kormány minimális többséggel állt fel és a koalíciót három évtized után egy szerb nacionalista csoport, Zdravko Krivokapić szerbbarát ortodox szövetsége, a Montenegró Jövőjéért vezeti. A kisebb koalíciós partnerek azonban nyomás alá helyezték, hogy váltsa fel a technokrata kabinetet négy éven át szolgáló politikusok kormányával.
Egy ilyen átmenet kiélezheti a politikai különbségeket, például az albán nemzetiségű Dritan Abazović miniszterelnök-helyettes Fekete-Fehér blokkjával szemben.
Közben a közös kultúra, vallás és történelem miatt sok montenegrói vonakodik megválni szerb identitásától. Ez a fajta „identitás- és politikai mocsár” bizonyosan kihat majd a népszámlálás adataira.
Külföldről is nagy a nyomás a kisebbségi jelenlét megerősítésére: Belgrád már régóta próbálja a maga javára fordítani a montenegróiak szerb identitáshoz való viszonyát, és növelni az országban a befolyását.
A 2011-es montenegrói népszámlálás idején például Novak Djokovics szerb teniszcsillag képe tekintett le egy óriásposzterről, rajta az üzenettel: „Légy az, aki vagy.”
Végül a montenegrói lakosok 29 százaléka vallotta magát szerbnek.
Alekszandar Vucsics szerb elnök az elmúlt másfél évben legalább kétszer szólított fel nyilvánosan arra, hogy a szerbek vegyenek részt a montenegrói népszámláláson.
„Nem avatkozunk be a cenzusba. De fontos, hogy ne tűnjön el a szerb nép” – mondta tavaly májusban.
Augusztusban pedig arról beszélt: „döntő fontosságú megtartani Montenegróban a szerbek arányát, mert akkor azt mondhatjuk, hogy segítettünk a népünknek”.
A montenegróiak számára ugyanakkor nem kötelező megválaszolni, hogy mi a nemzetiségük, anyanyelvük és vallásuk. Viszont ha így tesznek, fennáll a kockázata, hogy csorbulnak a kisebbségek képviseleti jogai.
Szerbia
Vucsics hazájában közben az illetékesek áprilisról októberre halasztották a népszámlálást, arra hivatkozva, hogy a pandémia miatt nehéz biztosokat toborozni és kiképezni.
Szerbia több százezer embert veszített a legutóbbi, 2011-es cenzus óta a külföldre történő elvándorlás miatt. A távozók közül sokan a stagnáló politikára, a korrupcióra, Vucsics és szövetségesei túlzó befolyására és a gazdasági lehetőségek hiányára panaszkodtak.
A népszámlálás számára a legnagyobb kihívás azonban az lehet, hogy meggyőzzék a társadalmi csoportokat arról, hogy hihető eredményt produkál majd.
A 2020. júniusi választások ellen meghirdetett ellenzéki bojkott nyomán Vucsics Progresszív Pártja szupertöbbséget szerzett, és ez azzal jár, hogy a cenzus lebonyolítását nem övezi szigorú politikai ellenőrzés.
Emellett az illetékesek számára fejtörést okozhat, hogy sokan etnikai motivációk alapján is kétségbe vonják a folyamat hitelességét.
A szerbiai kisebbségek között megtalálhatók a negyedmillióra rúgó magyarok, 150 ezer roma és közel ennyi bosnyák, sok más kisebb népcsoport mellett.
Egy évtizeddel ezelőtt sok bosnyák és albán bojkottálta a népszámlálást, mert úgy érezték: a nyelvhasználat korlátozása és az, hogy hova küldtek biztosokat, lehetőséget adott, hogy a valósnál kisebbnek állítsák be számarányukat.
Nem világos, hogy az idén sem fordul elő hasonló.
Shaip Kamberi, az Albán Demokratikus Alternatíva – Egyesült Völgy nevű politikai szövetség parlamenti képviselője azt mondta a Szabad Európának, hogy az albán képviselők még mindig kételkednek. Ezért meg akarják várni, milyen eredményt hoznak a március 28-i helyi választások az albánok lakta dél-szerbiai Presevóban.
„Azért bojkottáltuk a 2011-es cenzust, mert az állam nem hallgatta meg a követeléseinket... most az albán kisebbséget képviselő Nemzeti Tanácsra bíztuk, hogy lépjen kapcsolatba a Szerb Statisztikai Hivatallal és állapodjon meg a részletekről.”
Kamberi szerint nemcsak technikai gondok vannak, hanem az is, hogy sok albán lakost gyakorlatilag megfosztották a szavazati jogától az 1990-es évek koszovói háborúja után.
Sokak jogi helyzete még mindig nem tisztázott, pedig 2013-ban egy hétpontos tervet nyújtottak be a szerb kormánynak, hogy megoldják a problémát.
A Szerb Statisztikai Hivatal azt mondta a Szabad Európa Balkáni Szolgálatának, hogy együttműködnek a kisebbségi tanácsok hivatalos koordinációs testületével, és megpróbálják feltárni a fő gondokat.
„Természetesen mindenkivel konzultálunk, hogy eloszlassuk a népszámlálással kapcsolatos kétségeket. Mindenki érdeke, hogy megbízható adatokat gyűjtsünk össze” – állt nyilatkozatukban.
