A szélsőségességről szóló orosz törvény 2002-ben lépett életbe. Azóta többször módosították, egyre több ember és szervezet ellen alkalmazzák: például vallási csoportok, szatirikus videók és bibliafordítások esetében. Most pedig a Kreml legnagyobb bírálója, Alekszej Navalnij ellen is.
Négy évvel ezelőtt az orosz távol-keleti Blagovescsenszk bírósága az Öljétek meg az Űrhajósokat című szatirikus videót nézte. A klip az űrlovagok lemészárlására bujtott fel, amiért „az egekbe emelkedtek”. A bírák nem voltak elragadtatva.
Végül úgy találták, hogy a Krisztus Megváltó és a Nyers Földanya Együttes nevű hardcore punk zenekar videója „szélsőséges anyag” volt. A vonatkozó, 2002-es orosz törvény alapján betiltották a videót és felvették a tiltott anyagok szövetségi feketelistájára.
„Nehéz elképzelni, hogy a szövegben szereplő felhívásokat még a legradikálisabb közönség is komolyan venné” ‒ írta a SOVA Center orosz közvéleménykutató a törvénnyel való visszaéléseket dokumentáló, 2018-as jelentésében.
Hitler és bibliafordítások a listán
2020. április végéig a szélsőségesnek minősített anyagok feketelistájára közel 5200 tétel került fel, köztük a Biblia fordításai, az orosz pravoszláv egyház egyik szakadár csoportjának videói és Adolf Hitler Mein Kampfja.
A jelek szerint, a következő napokban egy moszkvai bíróság egy újabb szervezetet tehet fel a listára: Alekszej Navalnij korrupcióellenes aktivista és csoportjainak hálózatát, amelyek komoly kihívást jelentenek Vlagyimir Putyin elnök kormányának.
Egy ilyen rendelet gyakorlatilag beszüntetné a szervezetet ‒ mondják Navalnij szövetségesei és független szakértők.
Remek eszköz a bírálókkal szemben a ködösen megírt törvény
Az, hogy az orosz hatóságok a Navalnijjal folytatott többéves harcban most a „szélsőségességről” szóló törvényhez fordultak, a figyelem középpontjába állítja a jogszabályt.
Jogvédő csoportok és jogi szakértők szerint a törvény ‒ valószínűleg szándékosan ‒ rendkívül kétértelmű: egy olyan eszköz, amelyet bármilyen, fenyegetésnek tekintett személlyel szemben lehet alkalmazni.
Ráadásul a szöveg nem határozza meg pontosan, hogy mi is egyáltalán a „szélsőségesség”. Ehelyett csupán felsorol egy sor bűncselekményt, amely a törvény hatálya alá eshet, például:
- szélsőséges anyagok terjesztése,
- szélsőséges cselekmények előkészítése,
- vallási vagy etnikai csoportok elleni gyűlöletkeltés,
- kormánytisztviselők és politikusok bírálata,
- Oroszország területi integritásának nyilvános megkérdőjelezése.
Sok módosításon átment a jogszabály
„A szélsőség-ellenességnek két jelentése van Oroszországban: egy jogi és egy politikai" ‒ mondta Alekszandr Verhovszkij, a SOVA Központ igazgatója.
Azóta, hogy 19 éve életbelépett az első változata „a törvény változott, rengeteg módosítást csatoltak hozzá, és jelentősen, sokkal szigorúbb lett” – mondta a Szabad Európának.
Az évek során Navalnij és Korrupcióellenes Alapítványa sokkoló leleplezésekkel állt elő a kormányzati korrupcióval – benne gyakran Putyin legközelebbi szövetségeseivel szemben – folyt vizsgálatai során.
A legfrissebb és egyik legnépszerűbb példa a vélhetőleg Putyinnak épített fényűző fekete-tengeri villáról készült film, amely egyike a YouTube legnézettebb orosz nyelvű videóinak.
Navalnijék ezen kívül országszerte úgynevezett Okos Szavazás kampányokat indítottak. Ezek célja, hogy az elégedetlen választók szavazatait „elszívják” a meghatározó és népszerűtlen kormánypárt, az Egységes Oroszország jelöltjeitől.
A Navalnij elleni mostani eljárás várhatóan szervezeteinek bezárásával végződik. Az ügyészek azzal vádolják, hogy „liberális jelszavak leple alatt aláásták a társadalmi és szociálpolitikai helyzetet”.
Ha a bíróság elfogadja a vádakat, akkor bárki, akiről kiderül, hogy ilyen „szélsőséges” szervezet tagja, akár 12 év börtönt kaphat. Ha pedig pénzt adományoz a szervezetnek, akkor akár 10 év börtönre számíthat, és bárkit, aki a szervezetek logóit, transzparenseit vagy szimbólumait kívánja használni, eltilthatják a választásokon való indulástól.
Navalnijnak közben saját jogi gondjai vannak: 2 és fél év börtönbüntetésre ítélték, mert a bíróság szerint megszegte feltételes szabadlábra helyezése feltételeit. Szerinte és hívei szerint kitaláltak egy jogi formulát, hogy továbbra is börtönben tarthassák.
Kezdetben a terroristák, aztán a vallási szervezetek
A szélsőséges tevékenység elleni szövetségi törvényen kívül más törvények tartalmazzák a potenciális büntetéseket.
A jogszabály először kifejezetten a terrorizmus ellen irányult; akkor fogadták el, amikor a hatóságok minden erejükkel véget akartak vetni a szeparatista tevékenységnek az Észak-Kaukázusban ‒ miközben Moszkvában és más városokban terrorcselekményeket követtek el.
A törvény fő célpontjai az olyan iszlám terrorista csoportok voltak, mint az al-Kaida, valamint az olyan fundamentalista iszlám csoportok, mint a Hizb ut-Tahrir és a Tabligh missziós szervezet.
A 2011‒12-es kormányellenes tüntetések után, amelyeket részben Navalnij szervezett, a kormány elkezdte a szélsőséges jogszabályokat más vallási csoportok, köztük ‒ kirívóan intenzív módon ‒ a Jehova Tanúi ellen fordítani. A csoportot 2017-ben a Legfelsőbb Bíróság szélsőséges szervezetként nevezte meg. Ezek után a Jehova Tanúi több mint 250 tagját szélsőségességgel összefüggő vádak alapján bebörtönözték.
„Oroszország extrémizmus elleni jogszabályai továbbra is homályosak, és lehetőséget teremtenek rá, hogy a helyi hatóságok egyfajta fegyverként használják őket” ‒ mondta a Szabad Európának Jarrod Lopes, a Jehova Tanúi amerikai szóvivője.
„Az orosz hatóságok megcsúfolják a jogállamiságot ‒ egyszerre a nemzetközi emberi jogi törvényeket, és a vallásszabadságot védő orosz alkotmányt is.”
A szélsőségességről szóló törvényt más világi célpontok ellen is alkalmazták már. 2006-ban elítéltek egy újságírót, mert csecsen szeparatista vezetők kijelentéseit tette közzé.
Még híresebb eset, amikor elítélték a Pussy Riot performansz-csoportot egy vallási gyűlöletkeltésre vonatkozó rendelkezés alapján, mert 2012-ben előadtak egy dalt, amely bírálta az orosz egyházat.
2019-ben szélsőségességre való felbujtásért felfüggesztett büntetésre ítéltek egy moszkvai diákot, mert egy sor politikai monológot posztolt ki a YouTube-ra.
2020-ban ismét módosították a törvényt, és újabb tételt tettek fel a „szélsőséges tevékenység” listájára ‒ ezúttal azt, ha valaki megkérdőjelezte Oroszország területi integritását, vagy egy régió elszakadását támogató megjegyzéseket használt.
Úgy tűnt, hogy ez a rendelkezés kifejezetten a Krím félsziget 2014-es elcsatolásához kötődik.
„Putyin következetesen olyan törvényeket alkot, amelyek az ő céljait szolgálják” ‒ mondta Makszim Trudoljubov, volt moszkvai újságíró, aki most a Kennan Intézet Orosz Dosszié című kiadványát szerkeszti.
„Ezúttal egy – kényelmes módon, túlságosan ködösként megszövegezett ‒, már létező törvény hatályát terjesztik ki. A taktika nem új. Közben Putyin felfüggesztette az ukrajnai pókerjátszmát. Így partnerei számára józannak tűnik. Most a belföldi „fenyegetésekre” igyekszik lecsapni ‒ mondta a Szabad Európának.
„Úgy tűnik, ebben az adott pillanatban Navalnij a kijelölt biztonsági fenyegetés.”
Verhovszkij, a SOVA Központ munkatársa azzal érvel, hogy a törvényt számos esetben ‒ amikor egyértelmű volt a szélsőséges tevékenység ‒ megfelelően alkalmazták.
„2002-ben, amikor az első változatát megírták, a törvényhozók valószínűleg nem számítottak arra, hogy politikai csoportok ellen fogják alkalmazni” ‒ mondta.
Mint mondja, a probléma most nemcsak az, hogy mire terjed ki a törvény, hanem az is, hogy hajlandók-e a hatóságok egy szélesebb csoporttal, Navalnijjal vagy másokkal szemben is alkalmazni ‒ különösen az őszre tervezett parlamenti választások előtt.
„Nagyon nehéz a helyzet, közelednek a választások, a hatóságok pedig idegesek, és amikor idegesek, akkor egyre több és több elnyomó intézkedést vetnek be” ‒ mondta Verhovszkij a Szabad Európának.
