Olyan vakcina nincs, amelyik mindenkiben tökéletesen működne, óriási különbség van a különféle vakcinák között, mondja Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem virológusa az egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének podcastjában. A kutató, aki szerint az emberi hülyeség óriási szerepet játszik a vírus terjesztésében, a nyitásról is kifejtette a véleményét.
Az a kijelentés, hogy ne válogassunk a vakcinák között, a tudós szerint inkább politikai és gazdasági, mint tudományos megnyilvánulás. Szerinte mindenkinek, akinek minimális fogalma van a vakcinák működéséről, tudja, hogy óriási különbség van a különféle vakcinák között, hogy milyen korcsoportoknál, milyen embercsoportoknál milyen védettséget képes az egyik vagy a másik kialakítani.
„Olyan vakcina nincs, amelyik mindenkiben tökéletesen működne, hiszen látjuk, hogy az embereknek elképesztően különbözik az immunrendszere. Van, aki belehal ebbe a betegségbe, és van, aki észre sem veszi, hogy meg van fertőzve. Így nem várhatjuk azt, hogy legyen egy olyan vakcina, amelyik mindenkiben ugyanúgy működik.”
Van, ahol betartják a KRESZ-t, és van, ahol nem
Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy bizonyos országokban egyes vakcinatípusokat engedélyeznek, míg másokat nem, a professzor azt felelte, hogy vannak országok, ahol a biztonság abszolút meghatározó. Példaként az Egyesült Államok és az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságát hozta fel. Csak azokat a vakcinákat engedélyezik, amelyeknek a dokumentációja bizonyítja, hogy hatásosak, és semmilyen káros mellékhatásuk nincs.
Vannak olyan országok, ahol nem ennyire szigorúak a követelmények, „tudjuk, hogy vannak olyan országok, ahol a KRESZ-t be kell tartani, és vannak olyanok, ahol nem tartják be” – fogalmazott Duda Ernő. Mint mondta, azoknál a vakcináknál, amelyekre nincs európai vagy amerikai jóváhagyás, azoknál különféle dokumentációkra hagyatkoznak.
„Konkrétan néhány olyan oltás van Magyarországon is, amelynek a dokumentációját nem tudjuk, hogy kik látták és kik döntöttek azon az alapon, hogy ez használható vagy sem.”
„A nyitás nem járványtani kérdés”
A nyitásnál a virológus szerint többféle szempontot kell figyelembe venni. Az egy éve bezárt nyugdíjas természetesen örül a nyitásnak, de a nyitás nem járványtani vagy virológiai kérdés, ennek gazdasági, politikai okai vannak – véli a kutató, aki szerint elég nyomós érv az, hogy az emberek már nagyon rosszul tűrték a bezártságot, ugyanakkor félő, hogy ennek a nyitásnak még meglesznek a következményei.
Duda Ernő arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába működik az állam és hozza meg a legjobb szabályokat, ha a lakosság nem tartja be azokat. Szerinte a világ országainak a túlnyomó többségében a kormányok elkövették azt a hibát, hogy kellő időben nem kellő komolysággal védekeztek a járvány ellen.
Az, hogy a tavalyi év elején Magyarországon és a közép-kelet európai országokban – összehasonlítva például Olaszországgal – gyakorlatilag nem fordult elő járvány, szerinte szerepet játszott a rendkívül száraz tavasz mellett az is, hogy sikerült a lakosságot kellőképpen megijeszteni, hogy vegye komolyan a pandémiát.
Tavaly ősszel viszont szerinte túl későn hozta meg a kormány a megszorító intézkedéseket, az emberek belefásultak a maszkviselésbe, a szigorításokba, és egyre felelőtlenebbül kezdtek el viselkedni.
A harmadik hullámról szólva a tudós úgy vélekedett, hogy még a szakértőket is meglepte, mennyivel fertőzőbb a brit mutáns a korábban terjedő variánsoknál.
„Miközben az egész ország azzal volt elfoglalva, hogy milyen körülmények között fogunk nyitni, rajtunk ütött a brit mutáns, amire sem a lakosság, sem az államapparátus nem volt igazán felkészülve.”
Az indiai variáns kapcsán úgy fogalmazott Duda Ernő, hogy az emberi hülyeség óriási szerepet játszik a vírus terjesztésében és a mutációk kialakulásában. Az előző hónapokban százmilliós tömegek vettek részt vallási ünnepségeken, ennek szerinte teljesen egyértelmű következménye az, hogy Indiában olyan járvány robbant ki, amelyre ott korábban nem volt példa.
A tudós ugyanakkor úgy véli, a brit variáns elég erős ahhoz, hogy Európában az indiai ne tudja kiszorítani.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e negyedik hulláma Magyarországon a járványnak, a tudós azt mondta, „ha keményen dolgozunk rajta, ha a nyitás az emberek felelőtlenségével társul, akkor erre van lehetőség”.
Duda Ernő hangsúlyozta, az, hogy valakit beoltottak, nem jelenti azt, hogy védett, hiszen különböző vakcináknál az oltás utáni védtelenség aránya – különböző mértékben –, de létező jelenség. Éppen ezért a tudós szerint fontos lenne, ha az emberek tudnák, hogy a hamis védettség érzése ne alakuljon ki. „Mert az átlagember kap egy kártyát, amin az van, hogy ő védett, noha van esély arra, hogy semmilyen védettséggel nem rendelkezik.”
