Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) pénzügyminiszternek pártja alacsony népszerűsége miatt fáj a feje a nyári választások előtt. Taktikája az, hogy magát tapasztalt válságmenedzsernek, Merkel kancellár CDU-ját lobbisták klubjának állítja be.
A szeptember 26-i német szövetségi választásokon már nem Angela Merkel, hanem Armin Laschet viszi csatába a konzervatívokat, de a Merkel-utódnak nehezére esik egyben tartani a CDU/CSU-szövetséget. Az SPD-főnök Scholz számára ez pedig lehetőség, hogy véget vessen a tizenhat éve tartó konzervatív uralomnak.
A német közvélemény azonban alapvető változást akar, és ezt a változást Annalena Baerbock, a Zöldek vezetője testesítheti meg. Scholz megítélését közben aláásta két nagy üzleti botrány, ami megakadályozhatja, hogy a 63 éves politikus legyen Európa legnagyobb gazdaságának következő kancellárja.
Az SPD-vezér tetszési indexe azonban még mindig magas, és a legnagyobb feladat számára az, hogy ezt valahogy kiterjessze a pártjára. A szociáldemokraták ugyanis jelenleg a harmadik helyen állnak a konzervatívok és a zöldek mögött.
Scholz azt mondta a Reutersnek, hogy a közvélemény-kutatások szerint valójában az SPD „lőtávolban” áll a riválisoktól.
„Ezért bízunk abban, hogy a következő hetekben és hónapokban olyan erőre kapunk, amellyel megszerezzük a következő koalíciós kormány vezetését” – mondta.
A felmérések szerint az SPD 14-16 százalékon áll a 20-22 százalékos népszerűségi indexszel rendelkező Zöldek és a 27-28 százalékot produkáló konzervatívok mögött. Ugyanakkor a németek 48 százaléka szerint Scholz a legjobb kancellárjelölt, és egyértelműen megelőzi a 43 százalékon álló Laschetet és a 28 százalékon álló Baerbockot.
Scholz egyelőre kerülte, hogy személyes támadást indítson riválisai ellen, bár más SPD-politikusok megkérdőjelezték, hogy képes-e nehéz döntéseket hozni vagy hogy Baerbocknak megvan-e a kellő tapasztalata.
Pandémiakezelés
A Nemzetközi Valutaalap „kiválónak” minősítette Scholznak a Covid–19-pandémiára adott válaszát.
A posztján eltöltött három és fél év alatt az SPD-főnök feladta a hazai kiegyensúlyozott költségvetésről szóló követelményt, és segített létrehozni az Európai Unió pandémiakezelő alapját, miközben legyűrte Merkelnek az unió eddig példa nélküli adósságkezelési terveivel szembeni ellenállását.
Scholz Franciaországgal együtt fellépett a globális társasági minimumadó bevezetése és a technológiai óriáscégek jobb adóztatása érdekében.
Közben elítélte jelenlegi koalíciós partnerét, a CDU/CSU-szövetséget, és úgy jellemezte őket, mint akik túl közel állnak az üzleti világhoz és az ingatlanágazathoz
Felhívta például a figyelmet arra, hogy a koalíció elfogadta, hogy a főbérlőknek és a bérlőknek meg kell osztaniuk a szén-dioxid- (CO2-) adó idei emelése miatt felmerülő fűtési többletköltségeket.
„Ezt azonban megakadályozta a CDU/CSU parlamenti frakcióját szilárdan a markában tartó ingatlanlobbi” – mondta.
Scholz igyekszik higgadt és tettre kész embernek mutatni magát, aki nemcsak véghez viszi a dolgokat, de a zöldeknél jobban támogatja a társadalmi igazságosságot is. Ettől a taktikától azt reméli, hogy olyan szavazókat is magához vonzhat, akik félnek, hogy lemaradnak a világjárványt követő klímabarát gazdaságra való áttérés során.
„Sok minden forog kockán az elkövetkező években. Ha nem lépünk most, veszélybe sodorjuk jólétünk alapjait” – mondta egy berlini közönség előtt.
Scholz a Zöldeket is bírálta, amiért a CO2-adó további emelését javasolják, ami magasabb üzemanyagköltséget jelentene az autósok számára.
„Azok, akik állandóan csak emelik az üzemanyagárakat, azt bizonyítják, hogy mennyire közömbösek a polgárok igényei iránt” – mondta.
Az SPD-főnök viszont szociálisan érzékenynek mutatja magát, azt ígéri, hogy kancellárként emelné a minimálbért, szigorítaná a lakbérek ellenőrzését és továbbra is jelentős állami pénzt áramoltatna a zöld- és digitálisinfrastruktúra-projektekbe.
Beelőz a célegyenesben?
Scholz olyan hajrára számít, amelynek során az SPD megelőzi a Zöldeket és a második legerősebb pártként végez. Ez lehetővé tenné, hogy koalícióra lépjen a Zöldekkel és a Szabad Demokratákkal (FDP).
„Minél közelebb vagyunk a választáshoz, annál jobban megnézik a szavazók, hogy ki az, aki valóban versenyben van, és ki az, aki valóban rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyekkel át tudja vezetni az országot a nehéz időszakon. Ez az, ahol Scholz mind Baerbockkal, mind Laschettel szemben előretörhet” – mondta egy közeli tanácsadója.
Néhány megfigyelő viszont kételkedik.
„Ez a stratégia egyszerűen a reményre épül – nevezetesen arra a reményre, hogy a többi jelölt hibázik és kimutatja a gyengeségét. Ez valószínűleg nem lesz elég” – mondta Albrecht von Lucke politikai elemző.
Azzal, hogy Scholz a legtöbb tapasztalattal rendelkező jelölt és a folytonosság megtestesítője imidzsét erősíti, Merkel természetes utódjaként pozicionálja magát.
„De ez önmagában nem elég a CDU centrista szavazóinak megnyerésére, mivel maga Laschet nagyon hasonlít Merkelre” – tette hozzá Lucke.
Scholz támadásai visszafelé sülhetnek el a CDU/CSU-szövetség lobbikapcsolatai miatt, mert emlékeztethetik a választókat a szerepére a Wirecard fintech-cég csődjében és a Warburg bank adóelkerülési botrányában.
Parlamenti képviselők mindkét botránnyal kapcsolatban keményen megszorongatták az SPD-vezetőt, de nem találtak bizonyítékot ellene. Scholz pedig tagadta, hogy bármilyen szabálysértést elkövetett volna vagy politikailag beavatkozott volna az ügyekbe.
Miközben kezd a háttérbe szorulni a koronavírus okozta válság, más váratlan külföldi események – például a gázai konfliktus vagy a fehéroroszországi repülőgép-eltérítés – befolyásolhatják a német választásokat.
„Ha valami nagy dolog történne, azzal Scholz pontot tudna szerezni, mivel őt tartják a legtapasztaltabb válságmenedzsernek” – mondta Lucke.
Ez árthat a Zöldeknek, mivel Baerbockról úgy vélik, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkezik.
„Abban viszont nagyon kételkedem, hogy egy ilyen külpolitikai fejlemény végül elég lehet ahhoz, hogy Scholz megelőzze Laschetet” – tette hozzá a politikai elemző.