Az EU vezetői szerint újra kell gondolni az egyre agresszívebb Oroszországhoz fűződő uniós viszonyt – áll egy kiszivárgott jelentésben. E szerint az országban mély, strukturális gondok vannak, a lakosság elkölthető jövedelme csökken, a gazdaságuk a leáldozóban lévő fosszilis energiahordozóktól függ, de ettől még nagy és veszélyes hatalomnak számítanak, és jelentős kereskedelmi partnernek, akikre különösen figyelni kell.
Oroszország az EU legnagyobb szomszédja, az országgal pedig muszáj számolni a mérete, a földrajzi elhelyezkedése és amiatt is, mert külföldön is kész erővel fellépni. Mindez egy kiszivárgott uniós külpolitikai jelentésben szerepel, amely az EU és Oroszország viszonyát tárgyalja.
A jelentés szerint az orosz vezetés egy erőpolitika-alapú, de többpólusú világot szeretne a közösen hozott játékszabályok és a sok országot érintő szerződések alapján működő világ helyett. A külpolitikát is leginkább zéróösszegű játékként (azaz minden szereplő kizárólag a másik kárára nyerhet bármit) látják. Ezért pedig készek beavatkozni, meggyengíteni vagy akár destabilizálni is más országokat.
Ehhez a fegyvereik többek között az
- államilag irányított médiacsatornák,
- a kifinomult kibertámadások,
- a vegyi és hasonló jellegű támadások.
Az ország direkt katonai és hibrid akciókat hajt végre Ukrajnában, Grúziában vagy Moldovában, ahogy az EU déli szomszédainál is, különösen Szíriában és Líbiában. Emellett irányítása alá venné a Belaruszban működő illiberális rezsimet. Az uniós kapcsolatok 2014 óta folyamatosan romlanak az országgal, amióta megszállták Ukrajna keleti részét.
Erősödő belső elnyomás
A jelentés szerint az országon belül is fokozták az emberek elnyomását. Az állami Dumát szeptemberben fogják újraválasztani, előtte pedig szisztematikusan próbálják még inkább elfojtani a sajtószabadságot, visszavágni az emberi jogokat, megfélemlíteni a lehetséges ellenzéket és a civil csoportosulásokat. Idetartozik például az Alekszej Navalnij ellenzéki vezető elleni állami gyilkossági kísérlet is.
Eközben az orosz lakosság elkölthető reáljövedelme tíz százalékkal csökkent 2013 óta. Az egész ország leszálló demográfiai és társadalmi-gazdasági pályán van, amit fokoz a jelentős költségvetési hiányuk, illetve a lassan kimúló, a fosszilis üzemanyagok exportjára épülő állami modelljük is.
Sok téren meg lehetne egyezni, ha lenne rá mód
A megoldandó politikai kérdések mellett az ország az uniós országok ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, így nyilvánvalóan rengeteg fontos területen tudna együttműködni az EU-val.
Ám az orosz kormány pontosan az ellenkezőjére törekszik, függőségi viszonyt kíván kialakítani a környezetével, és az EU-val való megegyezés helyett inkább különmegállapodásokra törekszik egy-egy kisebb országgal.
Az EU fő feladatai közé tartozik ezért a keleti országok segítése anyagi és politikai téren is. Utóbbinál olyasmire lehet gondolni például, hogy a jelentés szerint el kell érni, hogy az ukrajnai, moldovai vagy grúziai konfliktusokban Oroszország aktív szereplőként vegyen részt a tárgyalásokon, hiába szeretné semleges mediátorként beállítani magát az orosz vezetés.
Emellett az EU ellenállási képességét is fel kell fejleszteni a jelentés szerint. Ezek közé több terület tartozik, a zöld átmenettől a digitális biztonsági kérdéseken át például az álhírek és a vegyi fegyverek kérdéséig. Vannak külön kezelhető területek is, ilyen például a környezetvédelem, az egészségügy vagy egyes iparági kérdések is.
