Hétfőn szavaz az izraeli parlament a még 2003-ban ideiglenesen bevezetett és hamarosan érvényét vesztő „állampolgári törvény” meghosszabbításáról, amelynek értelmében az izraeli arabokkal házasságot kötő palesztinok nem kaphatnak állampolgárságot vagy letelepedési jogot.
A bírálók, köztük számos baloldali és arab törvényhozó szerint e „rasszista rendelet” célja az arab kisebbség létszámnövekedésének korlátozása. A támogatók ugyanakkor úgy vélik, hogy biztonsági okokból és Izrael zsidó karakterének megőrzése érdekében igenis szükség van a vitatott jogszabályra.
A törvény megtagadja az állampolgárságot az izraeli arabokkal házasságot kötő palesztinoktól, akik általában Ciszjordániából vagy a Gázai övezetből költöztek vagy költöznének az 1967-es határokon belüli Izraelbe.
A jobboldali pártok határozottan támogatják a 2003 óta évente megújított jogszabályt. Az új kormánynak azonban olyan pártok is tagjai, amelyek nemmel kívánnak szavazni, és bár a Likud az elmúlt két évtizedben kiállt a törvény mellett, a Benjámin Netanjáhú előző miniszterelnök vezette jobboldali ellenzék most nem hajlandó a hosszabbítás mellett voksolni, hogy így hozza kényelmetlen helyzetbe a kormányt.
A szavazás hétfő délután várható a Kneszetben.
Diszkriminatív törvény
Az izraeli hatóságok 2003-ban vezették be a korlátozásokat az akkor zajló palesztin felkelés okozta veszélyek csillapítása céljából. Az intézkedések bevezetésekor ugyan hangsúlyozták az átmeneti jelleget, a parlament azonban azóta minden évben megújította a szabályozást, a legfelsőbb bíróság pedig 2006-ban és 2012-ben is jóváhagyta a döntést.
A kormány azt akarta elkerülni, hogy palesztin fegyveresek házasság útján szerzett letelepedési engedély segítségével jussanak be a zsidó állam területére. Izraelbe azonban jelenleg naponta több mint százezer palesztin munkás ingázik Ciszjordániából.
„Az intifáda közepén fogadták el, most viszont nagyon más időket élünk. Nemcsak hogy sokkal ritkábbak a támadások, de Izrael jelentősen fejlesztette technológiai képességeit is a belépő palesztinok monitorozását illetően. Nem hiszem, hogy a biztonsági érvek manapság nagyon megalapozottak lennének” – mondta az Izraeli Demokrácia Intézet jogi szakértője.
A törvény miatt rendkívül nehéz, sok esetben szinte lehetetlen a Ciszjordániában vagy Gázában élő házastársak Izraelbe költözése. Az intézkedés családok ezreit érinti.
Valamelyest enyhítettek
A korlátozásokon az izraeli kormány annyit enyhített, hogy jelenleg a ciszjordániai területekről származó 35 év feletti férfiak és 25 év feletti nők már jelentkezhetnek átmeneti munkavállalási és lakhatási engedélyért Izraelben, amelyet rendszeresen meg kell hosszabbíttatni. Ezzel együtt nem igényelhetnek állampolgárságot, nem vezethetnek, nem jogosultak számos munkakör betöltésére, illetve nem jár nekik társadalombiztosítás. A radikális iszlamista Hamász uralta Gázai övezetből származókra semmilyen engedmény nem vonatkozik.
A törvény nem vonatkozik a Ciszjordániában élő csaknem félmillió zsidó telepesre, akik izraeli állampolgársággal rendelkeznek.
Az arab kisebbség az izraeli lakosság nagyjából húsz százalékát teszi ki. Rendelkeznek állampolgársággal és szavazhatnak, ugyanakkor széles körű hátrányos megkülönböztetés éri őket. Szoros kapcsolatban állnak a Gázai övezetben, illetve a megszállt Ciszjordániában élő palesztinokkal, többségük támogatja az ügyüket, ezért sokan gyanakvással tekintenek rájuk Izraelben.
„Ez a törvény minden palesztint ellenségnek és fenyegetésnek tekint, pusztán etnikuma és nemzeti hovatartozása miatt. A politikai üzenet rendkívül rasszista és veszélyes” – hangsúlyozta egy jogvédő szervezet munkatársa.
Az engedély hiányában a házastársukkal együtt élni próbáló palesztinok ki vannak téve a deportálás veszélyének.
