Több mint négybillió dollárt veszíthetett a világgazdaság tavaly és idén a turizmus leállása miatt a járvány alatt, áll az ENSZ legfrissebb jelentésében. Súlyosbítja ezt, hogy a fejletlenebb országok gyakran jobban építenek a turizmusra, így arányosan nagyobb veszteséget szenvedtek. Ráadásul náluk később is indulhat be, mert az oltási program lassabban halad.
Tavaly 2,4 billió dollárt (azaz 2,4 ezer milliárd dollárt, ami forintban 708 ezer milliárd) bukott a világgazdaság azon, hogy sokáig lényegében leállt a turizmus, írja az ENSZ új jelentése.
Idénre 1,7–2,4 billió dolláros veszteséget tippelnek, attól függően, hogyan indul be a nyári turistaszezon.
A szegényebbeknek most is jobban fájhat
Ez különösen azokat a fejlődő országokat érinti igazán, ahol a gazdaság eddig jelentős részben a turizmusra épült. Ráadásul a fejlett országokban van, ahol már hatvanszázalékos átoltottság körül járnak, míg a szegényebbek néhol az egy százalékot sem érik el.
Ez a turizmus szempontjából is fontos: jobb átoltottsággal előbb fognak visszatérni a turisták, versenyelőnybe kerül ilyen szempontból az USA, az Egyesült Királyság, Németország vagy mondjuk Izrael. Globálisan 2023-ra várják, hogy a turizmus visszatér a járvány előtti szintre.
A turizmus jellemzője még, hogy döntően képzetlen embereket foglalkoztatnak az iparágban, különösen sok képzetlenebb nőt. Az ő elbocsátásuk azt is jelenti, hogy várhatóan nehezebben fognak értelmes munkát találni, mint az adott ország átlagos munkanélkülijei.
A leállás legnagyobb vesztesei régiós szinten Északkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia és Óceánia. Nem csoda, hogy sok szegény ország addig próbálta beengedni a turistákat, ameddig csak lehetett.