„Amikor a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amelyeket a másik tizennégy ország igen, meg kell húznunk a határt” – fogalmazott a norvég külügyminiszter. A magyar kormány jogi lépéseket tervez, mert szerinte Norvégia megsérti az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagságból származó kötelezettségeit.
Ine Marie Eriksen Søreide július 23-án a Politicónak beszélt erről, amikor arról érkeztek hírek, hogy Magyarország nem fér hozzá az alapokból neki előirányzott 77 milliárd forintnyi támogatáshoz, mert a kormány nem tudott megegyezni a donorországokkal az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Alapok civileknek szánt támogatásainak a kezeléséről.
Miközben a Miniszterelnökség még múlt pénteken is azt közölte a Népszavával, hogy a magyar fél az egyeztetések folytatására és új határidőre tett javaslatot, a norvég külügyminisztérium most egyértelművé tette, hogy a Norvég Alap 77 milliárd forintos forrásai végérvényesen elvesztek Magyarország számára.
Mi az a Norvég Alap?
Az alap magyar nyelven is elérhető honlapja szerint Norvégia, Izland és Liechtenstein húsz éve működik együtt Magyarországgal a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A jelenlegi a harmadik időszak, amikor Magyarország az Európai Gazdasági Térség (EGT) és a Norvég Alapok forrásaiból részesül, cserébe a támogató országok uniós piacon való eredményesebb részvételéért.
Mint írják, az alapokból több területen – pl. kultúra, megújulóenergia-hatékonyság, klímavédelem, önkormányzati szolgáltatások, innováció – valósulhatnak meg fejlesztések, és együttműködéseket építhetnek ki újabb területeken.
Leegyszerűsítve: az EGT és a Norvég Alapok olyan támogatást jelentenek, amelyet Norvégia, Izland és Liechtenstein ciklusonként fizet azért, hogy hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Norvégiához képest a másik két ország elenyésző összeget fizet, az alapok mintegy 95 százalékát Norvégia finanszírozza.
Ezt a pénzt azok az országok kapják, ahol az egy főre eső GDP alacsonyabb, mint az uniós átlag kilencven százaléka. A támogatás döntő részét az adott állam oszthatja szét, de egy kis részét (jelen esetben a most elbukott 77 milliárdból nagyjából négymilliárd forintot) a civil társadalom támogatására kell fordítani. Ezt pedig szigorúan nem az állam osztja ki, hanem egy független civil alapkezelőt kell kiválasztani erre, nyílt pályázat és átlátható szempontrendszer alapján.
Mi okozta a vitát Magyarország és a Norvég Alap között?
Tulajdonképpen 2014-ig nyúlik vissza az a vita, amelynek a végére most pontot tettek a norvégok. Az Index cikkéből kiderül, hogy az első lépés az volt, amikor 2014 áprilisában a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter, Lázár János kifogásolta, hogy nem a kormány ellenőrzi a Norvég Alap civil célú támogatásait. Azzal érvelt, hogy az alap LMP-hez köthető szervezeteket támogat. Nem sokkal később már pénzügyi szabálytalanságokkal, sikkasztással gyanúsították meg a Norvég Civil Alapot kezelő Ökotárs Alapítványt.
2014 szeptemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott az Ökotárs és egy társalapítvány belvárosi irodájában, majd a civil szervezetek vezetőinek lakásán is.
Az ügy beárnyékolta a magyar–norvég kapcsolatokat, Norvégia leállította 36 milliárdos gazdaságélénkítő támogatását, amelyet a kormány osztott szét, a civil szervezeteknek szánt négymilliárdot azonban tovább folyósította.
2016-ban tárgyalások kezdődtek a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró, mintegy 77 milliárd forint felhasználásáról. 2020. december 21-én írták alá azt az együttműködési megállapodást, amely szerint egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése nélkül. Az ennek létrehozására adott határidő július 21-én lejárt.
A norvég külügyminisztérium szerint noha Magyarország is egyetértett azzal, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen, „azt nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást”, inkább hagyta veszni a teljes támogatást.
A norvég külügyminiszter még július végén, szintén a Politicónak arról is beszélt, hogy megpróbálnak más módot találni a civilek támogatására, akkor is, ha – mint fogalmazott – ez egyre nehezebb, különösen Magyarországon.
Frissítés: A kormány szerint Norvégia tartozik 77 milliárddal
A Miniszterelnökség közleménye szerint Magyarország nem fogadja el Norvégia döntését, mert a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet.
A közleményben hangsúlyozzák, az alap kezelésére pályázók közül Magyarország az Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott ehhez a szervezethez, míg például a Magyar Vöröskeresztet kizárta.
A kormány álláspontja szerint Norvégia ezzel megsérti az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért a magyar kormány jogi lépéseket fog tenni. A kabinet az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. A magyar álláspont az, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.
