Megállapodás született az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti ciklusra szóló pénzeinek felhasználásáról. A norvégok azonban továbbra is ragaszkodnak hozzá, hogy a civileknek járó támogatásról egy független alapkezelő döntsön. A jogállamisági mechanizmus is szerepet kaphat.
Megállapodott Norvégia és Magyarország az EGT Alapok, köztük a Norvég Alap felhasználásáról jelentette be az északi ország budapesti nagykövetsége a Facebookon. Norvégia, Izland és Liechtenstein nem tagjai az EU-nak, viszont az Európai Gazdasági Térség tagjaként az Unió számos előnyét élvezik, ezért cserbe közvetlen anyagi támogatást nyújtanak az EU szegényebb tagállamainak felzárkóztatására.
Magyarországnak az esedékes időszakban közel 80 milliárd forintnyi támogatás jut, ezzel mi vagyunk az EGT-pénzek harmadik legnagyobb haszonélvezői – illetve lennénk, csak éppen évek óta nincs döntés a pénzek kifizetéséről.
A jogállamiság is szerepet kaphat
Most több év huzavona után úgy tűnik, hogy a kormány engedett, és egy külön, független alapkezelő fog az EGT Alap pénzeinek civileknek járó részéről dönteni. Külön érdekesség, hogy a megállapodást bejelentő dokumentum megjegyezi, hogy az
„együttműködési megállapodások hivatkoznak az EU-nak a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Uniós költségvetésének védelméről alkotott rendeletére.”
Azaz úgy tűnik, hogy a jogállamisági mechanizmus egyes elemeit fogják alkalmazni az EGT Alapból származó pénzek esetén is, ez nem annyira meglepő, mert a vitatott civil rész csak a töredékét teszi ki az EGT Alap pénzeinek, a többi lényegében olyan, mint a „normál” EU-s kohéziós pénzek (pl.: beruházások, településfejlesztés), ráadásul a Norvégok hangos támogatói voltak a szigorú jogállamisági feltételeknek.
Visszafogottan reagált a kormány
A dokumentum hangsúlyozza, hogy amíg a civil pénzek kifizetése nincs lerendezve, addig a többi támogatás is áll, tehát még lehetnek újabb körök a történetben, nem lenne meglepő ugyanis, ha a kormány próbálna magának minél nagyobb befolyást kiharcolni a pénzeket felügyelő alapkezelőben.
De bármi is legyen a dolog folytatása, a kormány nem értékelhette nagy győzelemként a megállapodást, legalábbis erre utal az, hogy az arról szóló rendelet már a pénteki Magyar Közlönyben benne volt, de elmaradt a téma szokásos megfuttatása a kormányközeli médiában.
Az ITM kiadott egy közleményt a megállapodás bejelentése után, de abból nem derül ki, hogy lett volna bármilyen vita, csak annyit említenek, hogy „a korábbi finanszírozási időszakokban megkezdett közös munka folytatása a társadalmi és gazdasági gyarapodást támogató további fejlesztések megvalósítását teheti lehetővé Magyarországon”, valamint, hogy „a megállapodások a felek szerint minden érintett megelégedésére alapozzák meg a hosszú távú együttműködés eredményes folytatását”.
A civil pénzek miatt állt az ügy
Sem a norvég követség, sem az ITM által kiadott közleményből nem derül ki, hogy hogyan oldódott meg az az alapkonfliktus, ami miatt évek óta áll Magyarország hozzáférése a teljes Norvég Alap támogatásaihoz.
A teljes támogatás mindössze tíz százalékát adó Civil Alap támogatásainak elosztását (tehát a pályáztatást, az adminisztráció lebonyolítását, a pénzek felhasználásának ellenőrzését) az előző ciklusban ugyanis egy olyan konzorcium vezette, melyet a norvég fél választott ki pályázat útján.
Ennek a konzorciumnak az élén állt az Ökotárs Alapítvány. A szervezet nevét 2014-ben ismerhette meg a nagyközönség, amikor a kormányzat civil szervezetek elleni – azóta állandósult – kampányának nyitányaként rendőrök tartottak házkutatást az Ökotársnál. Az alapítványt később az adóhatóság és más állami szervezetek is vizsgálták, de semmilyen visszaélésnek, hanyagságnak nem találták nyomát.
A magyar kormány azt szerette volna, ha ő vagy az általa kiválasztott szervezet dönthet ezekről a „civil” pénzekről is - ahogy a Norvég Alap másik 90 százalékánál ez így van. A konkrét civil pályázatokról döntő konzorciumi bíráló bizottság ülésein egyébként megfigyelőként ott ült a magyar kormány képviselője is, de a „döntnökök” kiválasztásába nem szólhatott bele. A norvégok viszont ragaszkodtak a norvég adófizetők pénzéből finanszírozott Civil Alap kormányzati függetlenségéhez.
Ez a patthelyzet oldódott most föl, de egyik megkérdezett forrásunk sem tudta megmondani, hogy melyik fél hátrált meg. A kiadott közleményben csak annyi szerepel, hogy a Civil Alap a kormánytól független lesz. Ebből nem derül ki, milyen kiválasztási eljárások és garanciák biztosíthatják a kormánytól való függetlenséget.
Kérdéseinkkel megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot illetve Norvégia budapesti nagykövetségét is, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
