Az erősebb és keserűbb robusta kávébabokra állnak át a piacvezető Brazília termelői. Miért? Mert a hőségben szívósabbak, mint az érzékeny arabica. Így befolyásolja a klímaváltozás a globális piacokat és formálja ízvilágunkat.
Brazília a világ legnagyobb arabicatermelője, azonban az elmúlt öt évben nagyjából stagnált ennek a fajtának a termelése. Eközben jóval többet termesztettek – alacsonyabb tengerszint feletti magasságon – az olcsóbb és rosszabb minőségűnek tartott robustából. Az egyik ok az, hogy egyre több nemzetközi adat utal rá: ugrásszerűen megnőtt a külföldi vásárlók érdeklődése az alternatív kávébab iránt.
Mindez kihívás a robustababok terén hosszú ideje domináló Vietnámnak, miközben kiszorulnak a terepről a kisebb piaci szereplők. A termelés így egyre inkább kevesebb régióra koncentrálódik, és szélsőséges időjárás esetén kiszolgáltatottabbá válik a drágulásnak.
A folyamatnak köszönhetően közben az elkövetkező években fokozatosan átalakul a világon fogyasztott kávé íze, mivel az instant kávé készítéséhez széles körben használt, agresszívebb ízű és magasabb koffeintartalmú robustafajta fokozatosan behatol a jelenleg az arabica által uralt, drágább keverékek szegmensébe.
Bármilyen is legyen az ízlésünk, Enrique Alves, az Embrapa brazil állami agrárkutató központ kávébabtermesztésére szakosodott tudósa szerint a robustának köszönhető, hogy a Föld felmelegedése ellenére „mindig meglesz a mindennapi kávénk”.
„Sokkal robusztusabb és termőképesebb, mint az arabica – mondta. – Ugyanolyan technológiai szint mellett majdnem kétszer annyi terem belőle.”
A két domináns fajta sokban különbözik
Az arabica, amely a világ kávéfogyasztásának mintegy hatvan százalékát adja, általában édesebb, ízében változatosabb és több mint kétszer annyit érhet, mint a robusta kávé.
A robusta talán kevésbé kifinomult, de sokkal nagyobb terméshozamot és nagyobb ellenállást mutat az emelkedő hőmérséklettel szemben. Ezért egyre vonzóbbá válik a brazil gazdák számára, akik összességében a világ kávétermelésének negyven százalékát adják.
„A világ a közeljövőben sok brazil robustát fog fogyasztani, ebben biztos vagyok” – mondta Carlos Santana (a híres zenész névrokona) vezető brazíliai kávékereskedő, az ECOM mezőgazdasági trader alá tartozó Eisa Interagricola munkatársa.
Hozzátette, hogy a pörkölők világszerte egyre inkább kísérleteznek azzal, hogy több brazil robustát, úgynevezett conillont adjanak az őrölt és instant kávékeverékekhez.
Újabb nap, újabb pörkölő
Brazília az elmúlt három évadban húsz százalékkal, 20,2 millió hatvan kilogrammos zsákra növelte robustatermését – derül ki az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) adataiból. Eközben Vietnámban a robustatermelése öt százalékkal, 28 millió zsákra csökkent.
A délkelet-ázsiai ország első számú robustaexportőr-pozíciója egyelőre biztos; az elmúlt szezonban 23,6 millió zsákot exportált, szemben a második számú robustatermelő Brazília 4,9 millió zsákjával.
A nemzetközi fronton azonban Brazília javára kezdenek változni a számok. A robustakínálat nagy részét hagyományosan az évi több mint 13 millió zsákot kitevő erős belföldi piac fogyasztotta el, de az ország mostanra exportálható többletet halmozott fel.
Egészen az idei évig sok brazil bab az ICE Futures Europe tőzsde által hitelesített raktárakban kötött ki, amely egyfajta végső menedéke az olyan kávéfeleslegnek, amire nincs nemzetközi vevő.
A Cecafe, a brazil kávéexport-szövetség adatai azt mutatják, hogy 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban a brazil robustakávé-export húsz–ötven százaléka Hollandiába, Belgiumba és Nagy-Britanniába ment, ahol a tőzsde robustakávé-készleteinek majdnem teljes egésze található.
Ezzel szemben a májusig tartó tizenkét hónap alatt csak két százalék ment oda, miközben Mexikó és Dél-Afrika és más országok sokkal több brazil robustát importáltak a babot kiskereskedelmi keverékké átalakító pörkölők számára.
„Mindennap egy újabb pörkölő mondja azt, hogy átáll a conillonra” – mondta egy svájci székhelyű globális kereskedőház vezető kávékereskedője.
Az arabicát a szeszélyes időjárás tépázza
Vietnám robustadominanciája a riválisoknál jóval magasabb, hektáronként 2,5 tonna körüli átlagtermésen alapult. Indiában például a robusta termésátlaga 1,1 tonna körül van.
Brazília azonban agresszív versenybe kezdett: két évtizede dolgozik azon, hogy javítsa a conillon minőségét, ízét és ellenállóképességét, miközben a termelékenységi szinteket akár háromszáz százalékkal is növelte.
Az átlagtermés mára Vietnáméhoz hasonló lett, és a gazdák további növekedési potenciált látnak.
Luiz Carlos Bastianello, Espirito Santo állam conillontermelője a Reutersnek elmondta, hogy államában a modern, gépesített gazdaságok rekordtermést, hektáronként akár 12 tonnát is elérhetnek.
Espirito Santo évente versenyt rendez a legjobb minőségű conillonok kiválasztására.
„18 éve dolgozunk a minőségen” – mondta Bastianello, aki egyben Espirito Santo egyik legnagyobb szövetkezetének, a Cooabrielnek a vezetője.
Hozzátette, hogy Brazíliában számos különböző conilloncsemete-fajta létezik, amelyek mindegyike speciálisan nemesített, hogy növeljék genetikai ellenállóképességüket, hozamukat és hogy különösen jól bírják a meleg, száraz időjárást.
Ami az arabicatermelést illeti, a brazil gazdákat egyre inkább hátráltatja a szélsőséges időjárás, mint például a közelmúltban pusztító fagy, amely az ország arabica-termőterületeinek mintegy 11 százalékát tönkretette.
Az elmúlt négy évben a kétéves termésciklusú Brazíliában az USDA adatai szerint az arabica termelése mindössze hat százalékkal nőtt a két szezonon kívüli termesztés során, míg a két szezonon belüli termesztés során nem változott.
Vietnámi durian és makadámia
A vietnámi kávé- és kakaótermelők szövetsége, a Vicofa a Reutersnek elmondta, hogy az ország robustatermelése tovább csökkenhet a következő években, mivel a gazdák egyre inkább nemcsak kávét, de gyümölcsöt, dióféléket és zöldséget is termesztenek.
„Nincs több földterület, a durian és a makadámia pedig jövedelmezőbb” – mondta Tran Dinh Trong, a vietnámi Dak Lak tartományban található Cong Bang Coffee Cooperative vezető gazdája.
Nguyen Quang Binh, egy független vietnámi iparági elemző szerint a pörkölők, köztük a Nestlé az idén a vietnámi robusta egy részét conillonra cserélték.
A Nestlé, a világ egyik vezető kávéfelvásárlója hétszázmillió dollárt költ Mexikóban, az instant kávé exportközpontjában, hogy korszerűsítse és bővítse kávégyárait.
A Cecafe adatai szerint Mexikó az elmúlt három évben majdnem megnégyszerezte a Brazíliából származó conillon importját. A Nestlé nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mexikói üzemeiben használ-e brazil termést.
