Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető erőteljesebb kiállásra szólította fel az európai politikusokat Belarusz ügyében, mondván, Aljakszandr Lukasenka autokratikus rendszere Európa-szerte káoszt terjeszthet.
Az emigrációban élő belarusz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja augusztus 23-án a The New York Timesban tett közzé állásfoglalást. Mint írta, az országot teljhatalommal irányító Lukasenka-rezsim ellenzékkel szembeni erőszakos fellépése, valamint a Ryanair-gép nyári illegális megállítása azt mutatja, hogy nem csak Belarusz problémájáról van szó. „Amíg Európa közepén szabadon garázdálkodhat egy bűnöző, egyetlen európai ember sincs biztonságban” – fogalmazott.
Nem csak belügy
Cihanouszkaja szerint Belarusz jelenleg az önkényuralom és demokrácia közötti harc frontvonala, és a demokratikus oldal egyelőre nem kapott elegendő nemzetközi támogatást. Hozzátette: a szabad választásokért indult tüntetések miatt eddig 35 ezer embert tartóztattak le, és mintegy ötezer embert kínoztak meg a börtönben.
A belarusz hatóságok tavaly nyár óta 4691 politikai indíttatású büntetőeljárást indítottak. A Vyasna jogvédő csoport szerint jelenleg több mint hatszáz politikai fogoly van az országban. A legtöbb ellenzéki vezetőt vagy bebörtönözték, vagy menekülni kényszerültek, köztük Cihanouszkaja is, aki azután vált az ellenzék vezetőjévé, hogy férjét, a népszerű bloggert széles körben hamisnak tartott vádak alapján letartóztatták, és kizárták a választásokról.
Cihanouszkaja, aki támogatói szerint megnyerte volna a választást, ha a szavazatok számlálása tisztességes lett volna, most Litvániában tartózkodik, a múlt hónap végén pedig Joe Biden amerikai elnököt kérte a Fehér Házban, hogy fokozza a nyomást Lukasenkára.
A nemzetközi pénzügyi alapok még nem léptek
Cihanouszkaja szerint a demokratikus országoknak tovább kellene fejleszteniük és bővíteniük a fehérorosz civil társadalmat célzó segélyprogramokat. Pozitív példaként említi Dánia civil szervezeteknek nyújtott támogatását és Németország diákoknak indított programját. Emellett, írta, közvetlenül Lukasenka rezsimjét célba véve meg kellene szüntetni minden olyan kiskaput, amellyel Lukasenkáék kikerülhetik a szankciókat. Ez jelentheti például a rezsim kizárását az ENSZ-ből, a Világbankból, az IMF-ből és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankból, amelyek elvileg most is nyújthatnak pénzügyi támogatást a kormánynak.
Hozzátette: előfordulhat, hogy a rezsim „reformokat imitál”, és akár politikai foglyokat is szabadon enged a szankciók enyhítése érdekében, ennek azonban nem szabad bedőlni, a kiutat csak a diktatúra bukása jelentheti.
Cihanouszkaja felhívásával egy időben Belarusz EU-s szomszédai az országon áthaladó migráció miatt fejezték ki aggodalmukat. Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország az ENSZ fellépését kérték, mert elmondásuk szerint Belarusz egyfajta hibrid hadviselésként szervezi illegális migránsok beutaztatását Belaruszon keresztül az Európai Unióba.
