2001. szeptember 11-én közel háromezer ember vesztette életét, amikor terroristák eltérítettek négy utasszállító repülőgépet, és a New York-i World Trade Center tornyaiba, valamint a Pentagon épületébe vezették őket. Egy gép a pennsylvaniai mezőbe csapódott. Hogyan változott meg a világ 9/11 óta?
A nemzetközi közvélemény elborzadva nézte a 2001. szeptember 11-i tévéközvetítéseket. A sokkoló terrortámadások rányomták bélyegüket a modern kori történelemre és hatással voltak a mindennapi életre is – a reptéri biztonsági intézkedésektől kezdve a hírszolgáltatáson át az afganisztáni helyzetig. A Szabad Európa most áttekinti, mi változott azóta.
„A háborúnak vége”
Tizenkilenc al-Káida-terrorista térítette el a 9/11-es támadások során használt négy repülőgépet. Három gépet a célpontokhoz vezettek, a negyediket az utasok hősies és önfeláldozó küzdelme miatt nem tudták célba juttatni. Az al-Káida alapítója, Oszáma bin Láden akkoriban, az 1996 óta hatalmon lévő iszlamista tálibok védelmét élvezve Afganisztánban tartózkodott.
Amikor a tálibok nem voltak hajlandók kiadni Bin Ládent, az Egyesült Államok inváziót indított, helyi szövetségeseivel gyorsan megdöntötte a tálibok hatalmát, és hitet tett a demokratikus átalakulás támogatása és a terrorfenyegetés felszámolása mellett.
Közel húsz évvel később, 2021. augusztus 30-án az Egyesült Államok kivonta csapatait az országból. Napokkal azután, hogy Joe Biden elnök bejelentette: „vége az afganisztáni háborúnak”, ismét a tálibok kezébe került az ország.
A fundamentalisták elleni háborúban a BBC számításai szerint több mint háromezer-ötszáz koalíciós – köztük kétezer-háromszáz amerikai – katona halt meg.
További 20 660 amerikai katona sebesült meg a harcokban.
Ezek a számok azonban elhalványulnak az afgán civilek és a biztonsági erők halálozási statisztikái mellett. A tálibok elől elmenekült Asraf Gáni elnök 2019-ben azt mondta, hogy az afgán biztonsági erők több mint 45 000 tagja halt meg mintegy öt év alatt.
A Brown Egyetem szintén 2019-ben végzett kutatása több mint 64 ezerre becsülte az afgán katonaság és rendőrség halottainak a számát.
Ami a pénzt illeti – nem világos, hogy az Egyesült Államok pontosan mennyit költött Afganisztánra és a háborúra. Biden elnök nemrégiben körülbelül kétezermilliárd dollárra tette a számot. Ez az összeg valószínűleg a Brown Egyetem egy újabb tanulmányán alapul, amely a háború finanszírozására felvett adósság kamatát és az olyan kiadásokat is beszámította, mint a veteránok ellátása.
Terrorfenyegetés
Az al-Káida most sokkal gyengébb, mint 2001-ben volt, és az Iszlám Állam (IS) tervezett ereje is jócskán megcsappant azóta, hogy 2014-ben Szíria és Irak nagy területeit leigázta.
Az Egyesült Államokat nem érte újabb katasztrofális, 9/11-hez hasonlítható támadás. A New America kutatóintézet adatai szerint szeptember 11. óta amerikai felségterületen 107 amerikai halt meg dzsihadista támadásban. Az áldozatok közel fele a floridai Orlandóban lévő Pulse éjszakai klubban vesztette életét 2016-ban az Iszlám Államra felesküdött Omar Mateen vérengzése során.
Európában a számok magasabbak. 2015-ben az Iszlám Állam öngyilkos merénylői 130 embert öltek meg összehangolt támadásokban Párizsban. (A Bataclan éjszakai szórakozóhelyen történt vérengzés vádlottjainak pere épp a héten kezdődött el.)
Európában, ahol szigorúbbak a fegyvertartás szabályai, mint az Egyesült Államokban, sokkal több késeléses és más, kevesebb halálos áldozatot követelő támadás történt.
Ugyanakkor 2016 óta mind Európában, mind az Egyesült Államokban csökkent az ilyen támadások száma – írta Daniel Byman a Foreign Affairs című magazinban, megjegyezve, hogy a visszaesés egybeesett az Iszlám Állam meggyengülésével.
Máshol azonban – többek között Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában – „a dzsihadista csoportok sokkal aktívabbak, mint 9/11 előtt voltak” – írta Byman.
„Az al-Káida jelen van többek között Afganisztánban, Algériában, Bangladesben, Egyiptomban, Indiában, Iránban, Líbiában, Maliban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában, Szomáliában, Szíriában, Tunéziában, Törökországban és Jemenben. Az IS az említett országok többségében ott van, valamint Kamerunban, Csádban, Irakban, Mozambikban, Nigériában és Oroszországban is. Eme országok közül sokat sújtott polgárháború, és a dzsihadista csoportok az aktív résztvevők között vannak. Több százezren haltak meg ezekben a konfliktusokban” – írta.
Az amerikai hozzáállás
Húsz évvel 9/11 után a Pew Research Center felmérése szerint jelentősen csökkent azoknak az amerikaiaknak a száma, akik a terrorizmust komoly hazai problémának tekintik. A Pew szerint az amerikaiak számára most fontosabb kérdések a gazdaság, a Covid–19 és a rasszizmus.
A felmérés szerint az év elején – az amerikai csapatkivonás és az afganisztáni tálib hatalomátvétel előtt – a felnőttek valamivel nagyobb hányada mondta azt, hogy a belföldi terrorizmus nagyon jelentős nemzeti probléma (35 százalék), mint ahányan ugyanezt mondták a nemzetközi terrorizmusról.
Sokkal többen említették nagy problémaként a drága egészségügyi ellátást (56 százalék) és a szövetségi költségvetési hiányt (49 százalék), mint a belföldi vagy a nemzetközi terrorizmust.
A USA Today és a Suffolk Egyetem felmérése szerint a megkérdezettek nagyobb fenyegetésnek tartják a Covid–19-pandémiát, mint a 2001-es terrortámadásokat. De minden eddiginél nagyobb arányban, hatvan százalék (szemben 38 százalékkal) mondja azt, hogy 9/11 örökre megváltoztatta az amerikaiak életét.
Harc, hogy igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak
Bár már több mint tíz év telt el azóta, hogy Oszáma bin Ládent, az al-Káida alapítóját egy elit kommandós alakulat, a SEAL 6 csapata agyonlőtte a pakisztáni Abbottábádban, még senkit sem ítéltek el a támadás végrehajtásában való közreműködésért, és csak egyetlen személy – Zacarias Moussaoui – vallotta magát bűnösnek. Őt életfogytiglani börtönre ítélték.
A 9/11-es terrortámadások feltételezett kitervelője, Halid Mohammed sejk tárgyalását a Covid–19-világjárvány és más ügyek miatt többször elnapolták, de hamarosan ismét felújítják.
Az amerikai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy az FBI a közelmúltban lezárta a merényletekkel kapcsolatos nyomozás egy részét, és felülvizsgálja, hogy nyilvánosságra hozhatnak-e néhány hosszú időre titkosított dokumentumot.
Biden szeptember 3-án írta alá a 9/11-gyel kapcsolatos egyes dokumentumok titkosításának feloldásáról szóló rendeletét – így az aktákat a következő hat hónap során kell nyilvánosságra hozni. Mindez az áldozatok családjainak nyomására történt, akik tudni akarják, hogy Szaúd-Arábia segített-e a gépeltérítőknek.
Danny Gonzalez volt FBI-ügynök, aki részt vett a nyomozásban, azt mondta a CBS Newsnak: biztos benne, hogy a gépeltérítők közül kettőnek volt amerikai támogató hálózata. „Tizenkilenc gépeltérítő nem követhet el egyedül egy háromezer életet követelő tömeggyilkosságot” – mondta a nyomozásról szóló első televíziós interjújában.
A szeptember 11-i támadások áldozatainak családjai pert indítottak Szaúd-Arábia ellen. A szaúdiak tagadják, hogy kormányuknak köze lett volna a véres merényletekhez, és a 9/11-es támadásokat vizsgáló amerikai kormánybizottság sem talált erre utaló bizonyítékot. Viszont a tizenkilenc gépeltérítő közül tizenöt szaúdi volt, ahogy Bin Láden is.
Hogyan változott a hírszolgáltatás?
2001. szeptember 11-én, miután az első repülőgép becsapódott a World Trade Centerbe, az emberek többsége a tévé elé tapadt – vagy a rádiót hallgatta –, hogy értesüljön a legfrissebb hírekről. Mára ezt a két médiumot más platformok szorították háttérbe vagy legalábbis kiegészítik.
A hírek ma már gyorsabban terjednek a weboldalakon, a közösségi médián át, mobilhívások útján és csevegőprogramokban.
„Akkoriban még nem terjedtek el széles körben a közösségimédia-platformok, és sokan nem tudták, mi fán terem a tweet – mivel sok ember még otthoni vagy munkahelyi vonalas telefont használt” – írta nemrég a washingtoni Brookings Intézet két szerzője, Darrell M. West és Nicol Turner Lee.
De mi a közösségi és egyéb platformok hátránya? Az, hogy megnyitják az utat a dezinformáció előtt – tették hozzá.
„Képzeljük csak el, hogy a közösségi média korában mekkora felfordulást lehetne kelteni egy 9/11-hez hasonló támadással. Azonnal megindulnának a találgatások arról, mi történt és ki a felelős. A közelmúlt eseményei alapján valószínűsíthető, hogy széleskörű spekuláció indulna meg a lehetséges gyanúsítottakról: külföldi terroristák, belföldi ügynökök, politikai ellenfelek, bevándorlók vagy faji, vallási vagy etnikai kisebbségek voltak-e.”
Reptéri biztonság
Az övek és cipők levétele, a zsebek kiürítése, a 100 milliliternél több folyadék tilalma a kézipoggyászban, valamint az, hogy röntgengépbe kell tenni a pénztárcákat és a táskákat – mindez a 9/11 utáni új biztonsági normák részévé vált.
Betiltották az egyértelműen fegyverként felhasználható tárgyak felvitelét, így a dobozvágó késeket, amelyet a szeptember 11-i gépeltérítők használtak.
Miután a cipőbombás Richard Reid 2001 decemberében megpróbált felrobbantani egy Párizsból Miamiba tartó járatot, a cipőket is levetetik a biztonsági ellenőrzés során.
Más szabályokat eleinte értetlenkedve fogadtak az utazók, például a folyadékokra vonatkozó korlátozásokat. (Az indok: bizonyos folyadékok felhasználásával pokolgépet lehet készíteni.) Az új szabályok miatt hosszabbak lettek a sorok a reptéri biztonsági ellenőrzésnél, az utasoknak korábban kell érkezniük, hogy elérjék a járatukat.
A 9/11 óta elkövetett repülőgép-eltérítések számából ítélve – mind az Egyesült Államokon belül, mind máshol – a szigorított globális repülőtéri biztonsági intézkedések nagyrészt sikeresek voltak; néhány tragikus kivételtől eltekintve.
2015-ben lezuhant egy turistákat szállító orosz repülőgép röviddel az egyiptomi Sarm El-Sejkből történt felszállás után. Amerikai és brit tisztviselők szerint pokolgép okozta a katasztrófát, és az orosz nyomozás is terrorcselekményként jelölte meg az okot. Ez azonban inkább kivétel volt, mint szabály.
