Magyarországon az ellenzék, Szlovákiában a három magyar párt látta be, hogy csak együtt érdemes nekifutniuk a választásoknak. Szövetség néven újra egyesültek, így igyekeznek megszólítani a már szlovák pártok felé kacsingató magyar kisebbségi társadalmat, amely 2020-ban egyiküket sem szavazta be a parlamentbe. Többen úgy vélik, a közös párt megalakulásával a NER nagyobb teret kap a szlovákiai belpolitika befolyásolására.
Nagy volt a megdöbbenés a 2020-as parlamenti választás éjszakáján a magyar pártok eredményváróiban, és azokban a dél-szlovákiai nappalikban is, amelyekben most kivételesen nem az M1 vagy a magyar RTL műsorát nézték, hanem valamelyik szlovák nyelvű csatornát.
"Harminc év után most fordul elő először, hogy nem lesz a szlovákiai magyaroknak parlamenti képviselete" mondta Bugár Béla, a szlovákiai Híd párt elnöke, miután kiderült, hogy pártja, és a konkurens magyar politikai blokk sem lépte át a törvényhozásba jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. Az előző húsz évben a magyar parlamenti képviselet, főleg, ha bekerült a szlovák kormányba is, tudott kisebb-nagyobb eredményeket kicsikarni a kisebbségi jogérvényesítésben a régebben erősebben, mára sokkal gyengébben nemzetállamot építő szlovák politikumból.
A bukás sokkja oda vezetett, hogy másfél év után szombaton a szlovákiai magyar politikai erők túlnyomó többsége, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Híd és az Összefogás a Szövetségre keresztelt pártban egyesült újra. Az alakuló közgyűlésen a magyar kormányt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és az Európai Néppártot (EPP) pedig Donald Tusk videóüzenetben képviselte.
Tusk kiemelte, fontos, hogy az EPP-ben legyen magyar szereplő is. „Főleg most, hogy a Fidesz már nincs velünk” – tette hozzá. Az újonnan alakult párt vezetője, Forró Krisztián, aki eddig az MKP-t vezette, a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón nem nyilatkozott arról, hogy a Szövetség örökli-e az MKP-nak a Fidesszel való stratégiai partnerségét. Csupán azt hangoztatta, mindig keresniük kell a kapcsolatot a magyar kormánnyal.
A múlt: demokrácia és Európa-párti egységes magyar párt
A tavalyi parlamenti választás Szlovákiában nemcsak a szlovák pártok esetében jelentett politikai földindulást és kormányváltást, majd nem ritkán az előző garnitúra kiszolgálóinak vizsgálati fogságba kerülését, hanem a szlovákiai magyar politikai szereplők számára is lezárult egy korszak.
A Bugárékkal konkuráló Magyar Közösségi Összefogás nevű tömörülést legnagyobbrészt a Magyar Közösség Pártja (MKP) alkotta, amelynek története még 1998-ban kezdődött. A rendszerváltás utáni három jelentősebb szlovákiai magyar politikai szereplő, egy keresztény-nemzeti szellemiségű, egy konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, egyben nemzeti elkötelezettségű, valamint egy liberális párt összeolvadt.
Ezt a magyar kisebbség felé rendkívül ellenséges Vladimír Mečiar vezette kormány intézkedése váltotta ki: klasszikus koalícióban a három pártnak legalább 15 százalékos eredményt kellett volna elérnie, hogy a törvényhozásba jussanak. Maradt az egyesülés.
Az ország magyar nemzetiségű lakossága 1998-ban 560 ezer fő körül volt, amivel az 5,4 millió lakosú Szlovákia hozzávetőlegesen tíz százalékát alkották.
Az így létrejött MKP 1998-ban a Szlovákiát nemzetközi elszigeteltségbe taszító mečiarizmust váltó reformkormány részévé vált, amelyet a jobboldali Mikuláš Dzurinda vezetett. 2002-ben újrázni tudtak, a magyar párt megint Dzurinda reformkormányát támogatta. Az MKP elnöke ekkor Bugár Béla volt.
Szlovákia ebben az időszakban lépett be a NATO-ba és az Európai Unióba is. Grigorij Mesežnikov politológus a Szabad Európának elmondta, az egységes MKP létezésének egyértelmű pozitívuma volt, hogy elődpártjaihoz hasonlóan, egy reform- és Európa-párti, prodemokratikus, atlanti irányultságú formáció volt, amely a demokratikus szlovák politikai erőkkel működött együtt.
A magyar választók szempontjából az egységes pártnak az volt a hozadéka, hogy az MKP az állam minden lehetséges szintjén erős jelenlétet alakított ki, a parlamentbe is 9-11 százalékos eredménnyel jutott be. „A magyar választók biztosak lehettek abban, hogy a szavazataik nem vesznek el” – idézte föl a politológus az MKP egykori támogatottságát, amely az etnikai elven való szavazás miatt volt ilyen magas. A választók elsősorban nem az ideológiai arculat miatt szavaztak az MKP-ra, hanem azért, mert magyar szereplőről van szó. Ráadásul a magyarok az országos átlagnál nagyobb arányban járultak az urnákhoz.
Mesežnikov szerint az egységes párt a magyar választók érdekeinek erősebb képviseletét is jelentette. És valóban, ebben az időszakban alapították meg például a magyar nyelven oktató Selye János Egyetemet Komáromban.
Az időszaknak ugyanakkor voltak elvesztett nagy csatái is: az MKP nem tudta megakadályozni, hogy Szlovákiát nyolc olyan közigazgatási egységre osszák, amelyek észak-déli irányban, sávosan fedik le az országot. Mivel a magyar közösség a Magyarországgal közös kelet-nyugati irányú határ mentén él, egyik közigazgatási egységben sem tud többséget alkotni.
Mesežnikov a szlovákiai magyar „egypártrendszer” negatívumaként kiemeli, hogy az MKP-n belül a természetes sokszínűség a felszín alatt maradt. „Ez fékezte a természetes ideológiai fejlődést.”
Színre lép a Híd
2007-ben az MKP-t addig irányító Bugár Bélát Csáky Pál váltotta az elnöki székben. Az új és a korábbi vezetés tagjai közötti feszültség nyomán 2009-ben Bugár és a körülötte lévő parlamenti képviselők megalapítják a Híd nevű pártot.
A pártszakadás nem ideológiai alapon, eltérő programbéli irányvonalak mentén történt, mindkét csoport többé-kevésbé azonos ideológiai irányt képviselt. A Híd csak később alakította ki a szlovák–magyar megbékélésre épülő üzenetét. Bugár új pártja csak ezután vett egyértelműen liberálisabb irányt, amivel megszólította a szlovák választók egy részét is.
A 2010-es parlamenti választáson már csak a Híd került a pozsonyi parlamentbe. Az MKP-nak 2010-ben, 2012-ben és 2016-ban sem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt, de a helyi és megyei önkormányzati választásokon továbbra is jól szerepelt.
A Híd 2010-ben a rövid életű Radičová-kormány, majd 2016-ban a szociáldemokrataként induló, mára inkább a szélsőjobb narratíváit használó Robert Fico kormánykoalíciójának tagja lett. A Híd, hatalmi pozícióba jutva kisebb, a magyar nyelvhasználati színterek kiterjesztésére vonatkozó sikereket ért el, valamint létrehozott egy közhasznú alapot, amely a nemzetiségek kultúráját támogatja. A Pozsony vonzáskörzetébe eső magyarok lakta vidéken pedig autópályaépítés kezdődött. Az országnak a szlovákiai magyarok által lakott déli sávja ugyanis infrastrukturális és gazdasági szempontból is a legelmaradottabbak közé tartozik. A legnagyobb munkanélküliséggel küszködő járás például hosszú ideje a Rimaszombati, de az autópályák és gyorsforgalmi utak is szinte teljesen hiányoznak a déli régióból.
Mesežnikov rámutat, hogy az egységes MKP választási eredményeihez képest a két külön szereplőnek, az egymással konkuráló MKP-nak és Hídnak a magyar választók általi együttes támogatottsága alacsonyabb volt. Úgy látja, a magyar választók egy részét demotiválta az a helyzet, amelyet az MKP és a Híd versengése jelentett. A politológus szerint a Híd hibát követett el azzal, hogy 2016-ban koalícióra lépett a Robert Fico vezette Smerrel és a korábban ultranacionalista retorikájú SNS-szel. „Ezzel együtt a magyar választók egy része a szlovák pártok felé fordult” – mondta a szakértő.
Két pisztolylövés, indul a lavina
2018 februárjában meggyilkolták Ján Kuciak oknyomozó újságírót és jegyesét Martina Kušnírovát. A kialakuló politikai válság a Hidat sem kerülte el. A párt ugyanis nem élt a válságban a kormánykoalícióból való kiugrás lehetőségével, így némi személycserével a Smer által fémjelzett kormány kitölthette a hivatali idejét. Eközben a közvélemény egy része szerint a Robert Fico vezette párt és az aköré épült rendszer legalábbis részben felelős a gyilkosságokért.
2020-ban a Híd megsemmisítő választási vereséget szenvedett, de ebből a konkurens formáció nem tudott profitálni. Az MKP sem jutott be a törvényhozásba. A rendszerváltás óta először alakult meg olyan parlament, amelyben nincs magyarokat képviselő párt. Bugár lemondott a pártelnökségről.
A 2020-as parlamenti választás során a Focus közvélemény-kutató ügynökség exit poll felméréséből látszik, hogy a magyarok 50 százaléka az MKP jelöltjeit is tartalmazó MKÖ-listára, 20,4 százaléka pedig a Híd listájára szavazott. A magyarok preferencialistájának harmadik helyén egy szlovák párt, az Igor Matovič vezette OĽaNO szerepelt 10,1 százalékkal. A magyar választók egy része pedig passzív.
Martin Slosiarik, a Focus igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy 2021 augusztusi felmérésük szerint a magyar nemzetiségű választók több mint fele nem járulna az urnákhoz.
Magyar választónak azokat tekintik, akik a felmérés során magyarnak vallják magukat. Számuk Szlovákiában folyamatosan csökken. Ennek oka részben a természetes fogyás, az elvándorlás, de nagyrészt az asszimiláció. Ez azt jelenti, hogy a magukat magyarként identifikáló személyek egy idő után szlovákként azonosítják magukat. Jellemző a generációközi asszimiláció, amikor például a magyar szülők szlovák iskolába adják a gyermeküket, majd miután az felnő, a népszámlálási vagy egyéb felmérésekben már szlováknak vallja magát.
Szlovákiában a 2011-es népszámláláskor 458 467 magyar nemzetiségű lakos élt, ami az össznépesség 8,5 százalékát tette ki. Az 2001-es népesség-összeírás alkalmával még 520 528 magyart vettek számba, ami az akkori lakosság 9,7 százalékát jelentette, a 1991-es népszámlálás idején pedig még 567 296-an vallották magukat magyarnak (10,8 %). A fogyásért legnagyobb mértékben az asszimiláció felelős.
A Szövetség felé
Az MKP, a Híd és egy kisebb szereplő, az Összefogás egyesülési folyamata azon kényszerhelyzet következtében indult be, hogy egy, a magyarokat képviselő formáció sem jutott a parlamentbe. Az egyesülés rendkívül hosszú és rögös folyamat volt. Emlékezetes példája, amikor 2020 karácsonya előtt, az MKP és a Híd már megállapodott volna, melynek bejelentésére közös sajtótájékoztatót hirdettek. Ez botrányba fulladt, mert az eseményen hívatlanul megjelent az Összefogás vezetésének több tagja, az elnök, Mózes Szabolcs pedig váratlanul a pulpitushoz lépve arról kezdett beszélni, hogy a Híd elnökét, Sólymos Lászlót akár le is tartóztathatja a rendőrség.
Végül a három szereplő több mint egy évnyi tárgyalás után megállapodott abban, hogy a Szövetség nevű közös pártban olvad össze. Ennek alakuló közgyűlésére most szombaton, a Somorja városához tartozó Csölösztőn került sor.
Mivel az egyes szubjektumok közötti bizalom továbbra is minimális, ezért rendkívül bonyolult pártstruktúrát dolgoztak ki. Ebben eltérő jogkörű testületek hivatottak döntéseket hozni, néha pedig csak döntésekre való javaslatok megtételére terjed ki a kompetenciájuk.
Az MKP, a Híd és az Összefogás a Szövetség országos elnökségében 9:5:4 arányban képviselteti magát, de egy kormányba való be- és kilépésre csak egy olyan testület tehet javaslatot, amelyben azonos arányban ülnek mindhárom szereplő küldöttei. A megállapodás alapján a közös párt elnökét az MKP adja: ez Forró Krisztián lett.
Duray és Bugár inkább szkeptikus
A mostani pártegyesítés annyiban hasonlít az 1998-asra, hogy az elődpártok akkor is, most is platformok formájában léteznek tovább a közös pártban. A Szövetségben az MKP, a Híd és az Összefogás is viszonylagos autonómiával rendelkező platformot alakít. Ezek pontos működése azonban jelenleg még nem került a nyilvánosság elé. Annyi biztos, hogy nem szólhatnak bele egymás személyi döntéseibe. De Grigorij Mesežnikov politológus arra figyelmeztet, hogy a platformok a 1998-as pártegyesítést követően is viszonylag gyorsan megszűntek.
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke már a párt megalakulása előtt nyíltan kimondta, hogy szerinte a különálló platformok rendszere hosszú távon nem maradhat meg. „Önmagában ez így nem működhet és valószínűleg nem is fog működni a jövőben”. Az Összefogás és a Híd viszont ragaszkodik ehhez a struktúrához, a három párt együttműködésének (és vélhetően saját identitásuk megmaradásának) zálogát látják benne.
Az 1998-as közös párt létrehozásában részt vevő Duray Miklós, az MKP-ba egykor beolvadó Együttélés vezetője a Szövetség létrejöttével kapcsolatban ezt mondta: „Ugyanúgy szükség van a magyar politikai erők egyesülésére, mint ahogy már a kilencvenes évek elején szükség lett volna rá.” Szkeptikus azonban a platformrendszerrel kapcsolatban, amely szerinte, azok önállósága miatt, az egész párt működőképességét akadályozza.
Bugár Béla, aki 1998 és 2007 között az MKP-t, majd 2009 és 2020 között a Hidat vezette, lapunknak elmondta, hogy az 1998-as pártegyesítéshez hasonlóan a Szövetség megalakulását is a kényszer szülte. A különbséget abban látja, hogy az 1998-ban egyesülő pártok az összeolvadás előtt is koalícióban indultak, az MKP és a Híd között azonban nem volt ilyen baráti viszony. „Az elmúlt 12 évben az MKP bizony árulózott minket” – mondta a Híd egykori elnöke.
Kérdésünkre, hogy a Híd identitása, politikai kompromisszumokat kereső beállítottsága megmarad-e a párt platformmá alakulásával, Bugár úgy válaszolt, ha a platform vezetése ezt fontosnak tartja és törekedni fog rá, akkor igen. „Ha nem, akkor előbb utóbb azok, akik hittek ebben a filozófiában, el fogják hagyni a pártot” – mondta, hozzátéve: ekkor veszélybe kerülhet a Szövetség parlamentbe jutása.
Grigorij Mesežnikov politológus szerint a Szövetség létrejötte minimum azzal a pozitív hatással jár, hogy a párt szinte biztosan a parlamentbe jut. „A kérdés csak az, milyen eredménnyel” – tette hozzá. Egyben figyelmeztetett, hogy a magyar választók egy része elvesztette motivációját, ezért nem járul az urnákhoz, másik része pedig már szlovák pártokra szavaz. A politológus szerint a Szövetség eredménye így is hat százalék körül lehet, de valószínűleg nem megy majd tíz fölé.
Budapest árnyéka
Mesežnikov kiemeli, hogy a Szövetség tagjainak nagy része rendkívül jó kapcsolatot ápol a jelenlegi budapesti kormánnyal. Amíg az 1998 utáni MKP létezésének egyértelmű pozitívuma volt, hogy egy reform- és Európa-párti, prodemokratikus, atlanti irányultságú formáció volt, mondja a politológus, addig a mostani Szövetség esetében egyes témákban, így az EU-t, vagy a V4-et érintő kérdésekben problémát jelenthet, hogy ennyire közel áll a magyar kormányhoz. „Emiatt nézetkülönbségek alakulhatnak ki köztük és azon szlovák pártok között, amelyekkel együtt akarnak működni” – tette hozzá.
Az MKP-nak stratégiai partnere a Fidesz, rengeteg területen dolgoznak együtt, amibe a Magyarországról érkező forintmilliárdok csatornázása is beletartozik, de a Magyar Állandó Értekezletben (MÁÉRT) is helye volt az MKP-nak, a közelmúltig pedig az EPP-ben is együttműködtek. A magyar kormány által kialakított rendszerbe az Összefogás is beágyazódott, több tagja jelentős támogatásokat szerzett gazdasági projektjeire.
Ennek ellenére Mesežnikov szerint a Szövetség inkább a szlovák jobbközép pártokkal, mint a magát szociáldemokrataként hirdető, valójában inkább nemzeti populista Hlasszal vagy Smerrel működhet majd együtt. Bár a három egyesülő szereplő közül kettő azt ugyan kizárta, hogy a Robert Fico vezette Smerrel lépne koalícióra, de a Peter Pellegrini által irányított Hlasszal, az ország messze legtámogatottabb pártjával már mindhárman elképzelhetőnek tartják a közös kormányzást.
Ravasz Ábel, a Híd korábbi alelnöke, aki a napokban kezdett együttműködést az egyik szlovák párt, a Spolu elnökével, Miroslav Kollárral, ugyancsak a magyar kormány növekvő befolyására figyelmeztet. "A szlovákiai magyar politika eddig abban volt különleges a határon túli politikai térben, hogy meg tudta őrizni a függetlenségét Magyarországtól és a Fidesztől. Tartok tőle, hogy a Szövetség létrejötte után ez nem lesz lehetséges" - nyilatkozta.
Ravasz szerint Budapest számára a Szövetség létrejötte lehetőség arra, hogy erősebben kontrollálja a szlovákiai politikai teret. Az MKP és az Összefogás ugyanis korábban nyíltan jelezte, fontosnak tartja az egyeztetést a magyar kormánnyal. "Azt gondolom, hogy a Híd egymaga egy ilyen környezetben nem lesz képes arra, hogy megőrizze a párt függetlenségét Budapesttel szemben" - tette hozzá.
Fidesz-szövetséges vagy kliens?
A Híd gyakorlatilag teljesen független volt a Fidesztől, pártszinten minimális volt köztük a kapcsolat, előfordult, hogy bírálta is azt. Orbán Viktor pedig köröm alatti tüskének nevezte a pártot.
Idén júniusban azonban Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az MKP, a Híd és az Összefogás vezetőjével közösen tartott pozsonyi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a magyar kormány a határon túli pártok közül továbbra is az etnikai alapon szerveződő politikai formációkat tartja a stratégiai partnerének. „Ha jól értem, akkor az a párt, amelynek a létrehozására az urak törekednek, ezt a feltételt ki fogja elégíteni” – tette hozzá Szijjártó. Ezt a sajtótájékoztatón az egyik pártelnök sem cáfolta.
A korábban a multietnicitást hangsúlyozó Híd az egyesülés után ugyan igyekszik hangsúlyozni, hogy megőrzi ezt a jellegét és önállóságát, vannak jelek, amelyek nem erre mutatnak. Forró Krisztián a Szövetség elnöke arra a kérdésre, mi történik akkor, ha a közös pártban a Híd platformja bírálja a Fideszt, így válaszolt: "Miért tenné ezt?"
Most még nehéz megmondani, hogy a Szövetségben az etnikai jelleg válik-e egyeduralkodóvá, vagy marad valami a Híd által képviselt multietnicitásból. Ahogy azt is nehéz előre látni, mennyire vehetőek komolyan a Híd vezető politikusainak fenyegetései, miszerint csak addig maradnak a közös formációban, míg megtarthatják politikai identitásukat.
Egyes forrásaink szerint a Fidesz a Szövetség létrejöttével olyan lehetőséget kap, amellyel nagyobb mértékben befolyásolhatja a szlovákiai országos belpolitikai teret, mint eddig bármikor. Több elemző szerint a szlovákiai magyar politikum, főleg a Budapestről áramló forintmilliárdok miatt, ki van téve a Fidesz gyarmatosító szándékának.
A magyarországi párt ugyanis próbál egy szövetségesi, sokak szerint inkább kliensi rendszert kiépíteni. Ez beleillik a kormánypárt szélesebb stratégiájába, ami a Magyarország körüli államokban úgy próbálja befolyásolni a politikai teret, hogy európai szinten érezhető legyen: Budapest ereje nem áll meg az ország határánál. Így például egy olyan jövőbeli szlovák kormányról, amelynek a Szövetség is a része, nehéz lenne elképzelni, hogy élesen szembe helyezkedne a Fidesz-KDNP hatalmi központtal. Az ilyen térnyerés legalább annyira fontos - ha nem fontosabb - a magyar kormánynak, mint az adott határon túli magyar közösség belső folyamatainak befolyásolása.
A magyar kormány és a szlovák országos politika között már most is létezik egy egyszemélyes kapcsolat. Gyimesi Györgyről, a szlovák OĽaNO politikusáról van szó, akivel kapcsolatban - elsősorban a Fidesz által pénzelt szlovákiai magyar sajtóban - többször felmerült, hogy a Szövetség tagja is lehetne. Ezt az irányt azonban a Híd egyelőre úgy tűnik lezárta: Sólymos László kijelentette, kizárt, hogy a Híd politikusai közös választási listán szerepeljenek Gyimesivel.
A Fidesszel való viszony döntően befolyásolhatja, hogy a Szövetség – elődjéhez hasonlóan - egy reform- és Európa-párti, atlanti irányultságú formáció lesz-e.
Szlovákiai magyar párttörténet
- 1989. november 17. - Kitör a bársonyos forradalom, elindul a csehszlovákiai rendszerváltás.
- 1989. november 18. - Megalakul Csehszlovákia első rendszerváltó politikai mozgalma, a liberális Független Magyar Kezdeményezés (FMK).
- 1994. szeptember 30. - október 1. – A szlovákiai parlamenti választáson három magyar párt Magyar Koalíció néven koalícióban indul. 10,19 százalékos eredménnyel 292 936 szavazatot szereznek. A Vladimír Mečiar vezette kormány ellenzékét alkotják.
- 1998. június 21. – A magyar pártok egyesülnek a Magyar Koalíció Pártjában (MKP). A Mečiar-kormány ugyanis úgy változtatta meg a választási törvényt, hogy a koalícióban induló pártok mindegyikének legalább öt százalékos eredményt kell elérnie ahhoz, hogy a törvényhozásba jussanak.
- 1998. szeptember 25-26. – A parlamenti választáson az MKP 9,13 százalékos eredménnyel 306 623 szavazatot szerez. A párt, amelynek elnökévé Bugár Bélát választották, része lesz a Mikuláš Dzurinda jobboldali kormányának.
- 2002 szeptember 20-21. - A parlamenti választáson az MKP 11,17 százalékos eredményel 321 069 szavazatot szerez. A párt továbbra is Dzurinda mellé áll és része lesz a kormánykoalíciónak.
- 2004. január 17. - Az MKP-nak a Dzurinda-kormányban való működése nyomán megalakul a magyar nyelven oktató Selye János Egyetem Komáromban.
- 2006. június 17. - A parlamenti választáson a Robert Fico vezette szociáldemokrata Smer nyer, ami koalíciót köt az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párttal, valamint Mečiar pártjával. Az MKP 269 111 szavazattal 11,68 százalékos eredményt ér el, és ellenzékbe kerül.
- 2007. március 31. - Csáky Pált választották az MKP elnökének. A Bugár Béla nevével fémjelzett korábbi és az új pártvezetés hívei között feszültség nyomán Bugár és az MKP több parlamenti képviselője 2009 júniusban kilépett a pártból.
- 2009. június 30. - Bugár és a körülötte lévő parlamenti képviselők megalapítják a Most-Híd nevű pártot, amely a hasonlóan gondolkodó szlovákok és magyarok együttműködésének szükségességére helyezte a hangsúlyt.
- 2009. szeptember 1. - Hatályba lép a szlovák államnyelvtörvény módosítása, amely 100-tól 5000 euróig terjedő pénzbüntetés kiszabását teszi lehetővé azok esetében, akik nem a szlovák nyelvet használják a törvény által meghatározott helyzetekben.
- 2010. május 26. - A budapesti parlament megszavazza a kettős állampolgárságról szóló törvényt, így a határon túli magyarok anélkül kaphatnak állampolgárságot, hogy Magyarországra költöznének.
- 2010 június 12. - A parlamenti választást ugyan a Robert Fico vezette Smer nyeri, de nem tud kormányt alakítani, így Iveta Radičová vezetésével jobboldali koalíció jön létre. Ennek tagja a Híd, amely 8,13 százalékos eredménnyel 205 538 szavazatot szerez. Az MKP nem jut a törvényhozásba.
- 2010. július 17. - A távozóban lévő, Robert Fico vezette kormány állampolgársági "ellentörvénye" megfosztja szlovák útlevelétől azokat, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát.
- 2012. március 10. - Előrehozott parlamenti választás, amelyet Robert Fico pártja fölényesen megnyer és egyedül alakít kormányt. A Híd 176 088 szavazattal 6,89 százalékos eredményt ér el és ellenzékbe kerül. Az MKP megint nem éri el a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbét.
- 2016 március 5. - Parlamenti választás, amelyet újból Robert Fico pártja, a Smer nyer, és két szlovák párttal, köztük a korábbi ultranacionalista retorikájú Szlovák Nemzeti Párttal, és meglepő módon a Híddal alakít kormányt. A Híd 169 593 szavazattal 6,50 százalékot ér el. Az MKP újra a parlamenten kívül marad.
- 2018. február 21. - Meggyilkolják Ján Kuciak oknyomozó újságírót és jegyesét Martina Kušnírovát. A gyilkosság miatt tömegtüntetések kezdődnek, ahol a kormány távozását követelik.
- 2020. február 29. - A parlamenti választáson a Híd 59 174 szavazatot szerez, ami 2,05 százalékos eredményt és a parlamentből való kiesést jelenti. Az MKP, több kisebb szubjektummal együtt, Magyar Közösségi Összefogás néven indul és 112 662 megszerzett szavazattal, valamint 3,9 százalékos eredménnyel újfent kimarad a törvényhozásból. A rendszerváltás óta először nincs magyarokat képviselő párt a szlovák parlamentben.
- 2020 nyara - Az egyesülés lehetőségeiről indított tárgyalásokat az MKP, a Híd és a választáson az MKP-val közösen induló Összefogás mozgalom.
- 2021 március 23. - Az MKP, a Híd és az Összefogás bejelenti, hogy Szövetség néven egyesül. A közös párt létrehozásáról szóló tárgyalások ennek ellenére nem érnek véget.
- 2021. október 2. - A Szövetség megtartja az alakuló kongresszusát. Elnökévé, az elődpártok megegyezése alapján, Forró Krisztiánt, az MKP korábbi vezetőjét választják.
