Mára elérte a szén és a földgáz iránti globális kereslet a koronavírus-járványt megelőző szintet, és a kőolajfogyasztás is közel van ehhez.
A globális gázhiány, a rekordmagas szén- és gázárak, a kínai áramkimaradások és az olajár hároméves tetőzése mind azt mutatja, hogy a világnak továbbra is szüksége van a hagyományos energiahordozókra, ezért a kereslet újra az égbe szökött.
„A járvány alatti keresletcsökkenés teljes egészében a mozgás korlátozásával kapcsolatos kormányzati döntések következménye volt, semmi köze nem volt az energetikai átmenethez” – mondta Cuneyt Kazokoglu, az FGE tanácsadócég szakértője.
„Az energetikai átállás és a dekarbonizáció több évtizedes stratégia, nem egyik napról a másikra történik” – tette hozzá.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a globális energiaszükséglet több mint háromnegyedét még mindig fosszilis energiahordozókból fedezik, míg az atomenergiát leszámítva a megújuló források részesedése kevesebb húsz százaléknál.
A zöldenergia a megoldás
A tiszta energiaforrásokra való áttérés érdekében hozott intézkedéseket egyes országokban éles bírálatok érték az árak emelkedése miatt. Utóbbi jelentős részben azonban pusztán annak számlájára írható, hogy az energetikai vállalatok tavaly hatalmas kapacitásokat helyeztek üzemen kívül a kereslet példátlan mértékű és hirtelen bezuhanása miatt.
Fatih Birol, az IEA vezetője ugyanakkor leszögezte: épp egy ilyen, jól irányított átmenet jelentené a megoldást azokra a problémákra, amelyek napjainkban is megfigyelhetők a gáz- és az árampiacokon.
Az IEA arról számolt be, hogy a szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrásának számító szén iránti kereslet már elérte a válság előtti szintet. A szénellátás a szakértők szerint meglehetősen szűkös, elsősorban amiatt, hogy a globális kitermelés mintegy felét adó Kína több bányabalesetet követően nemrég szigorította a vonatkozó biztonsági előírásokat, ami visszavetette a kitermelést. Peking így szénbehozatala növelésére kényszerült egyebek mellett Indonéziából, és ez ellátási zavarokat okoz más importőröknél, például Indiában.
A szén iránti globális kereslet növekedése 2021-ben várhatóan 4,5 százalék körül lesz, így meg fogja haladni a 2019-es szintet. A kereslet a földgáz iránt tavaly 1,9 százalékkal csökkent, kisebb mértékben, mint a többi energiaforrás esetében. Idei növekedését 3,2 százalékra prognosztizálják, elérve a négyezer milliárd köbmétert és egyben a 2019-es szintet.
Maradnak az árkiugrások
Az oslói székhelyű Rystad Energy szerint az északi féltekén tapasztalt hideg tél fűtötte a szén, a cseppfolyósított földgáz (LNG), az elektromos áram és valamelyest a kőolaj iránti keresletet is. Ez a jelenség nem egyhamar fog megszűnni. „A nyári és téli időszakok közötti hatalmas árkiugrások szélesedni fognak, különösen a gáz esetében” – írták.
A legtöbb elemző szerint a kőolaj iránti kereslet valamikor jövőre fogja elérni a világjárvány előtti, napi százmillió hordónál is magasabb szintet.
A magas olajár legfőbb oka, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és szövetségeseik még mindig jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkeznek, mivel a pandémia alatt rekordmértékben csökkentették kitermelésüket. A szervezet 2022 második negyedévére jósolja a korábbi kereslet helyreállását.
A fosszilis energiahordozók ára továbbra is ingadozni fog. A kereslet és a kínálat közötti egyenlőtlenség kockázata magasabb egy zsugorodó piacon, amelyen hiányoznak a további beruházások – közölte Nikos Tsafos, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) kutatója.
