Magyarország és Lengyelország vezetői egyfajta jégtörő szerepet játszanak, amikor az Európai Bizottság velük szemben igyekszik eltiporni a nemzetek szuverenitását vagy elvonni a népek szabadságjogait – mondta budapesti látogatásán Marine Le Pen.
A francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője a hét elején Magyarországra látogatott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta.
A Demokrata című lapnak adott interjújában Le Pen háláját fejezte ki a szerinte államfőknek kijáró fogadtatása miatt, és közölte, hogy előző héten találkozott a lengyel és a szlovén miniszterelnökkel is, mert azt gondolja, ezek a vezetők Orbánnal együtt valódi ellenállók.
Kiemelte, hogy meg kell változtatni az Európai Uniót belülről, és ehhez szükség lesz minden olyan tagállamra, amelynek érdeke a változás. „Ha elnök leszek, Franciaország támogatni fogja ezen országok szuverenitásért vívott harcát” – szögezte le.
Azon véleményének adott hangot, hogy a „közös európai nemzet” és a föderális eszmék ideológusai most kerültek a ketrec sarkába, és annál agresszívebbek, minél inkább érzik, hogy fordul a szél. Szerinte látják, hogy jelentős politikai erők épülnek, amelyek győzhetnek, és ezért „utoljára még mindent beleadnak”.
Le Pen végül dicsérte Budapestet, ahol szerinte „minden tiszta, békés, nem látni rendőröket, érezni, hogy szinte nincs bűnözés, nincs ordibálás”. Majd hozzátette, hogy ha minden francia elutazhatna például Magyarországra, talán megértenék, hogy nem lehet tovább tűrni a jórészt a bevándorlás okozta jelenlegi francia állapotokat. „Megszoktuk a megszokhatatlant, tűrjük a tűrhetetlent és behódoltunk a kimondhatatlannak” – fogalmazott.
Orbán elutasította a „Brezsnyev-doktrínát”
Orbán Viktor a találkozó utáni sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy soha nem látott méreteket öltött az EU-ban az ideológiai nyomásgyakorlás. Szerinte „az Európai Bizottság a szerződések őréből ideológiai központtá vált, Lengyelország és Magyarország pedig naponta tapasztalja meg a Brezsnyev-doktrína modernizált, európai uniós formáját”. Továbbá ismét határozottan elutasította, hogy „bármifajta európai szuperállam” jöjjön létre.
Rámutatott, hogy a hagyományos pártstruktúrák egész Európában átalakulófélben vannak, így a jobboldal is mindenképp megújulásra szorul, és a Fidesz is érdekelt abban, hogy létrejöjjön egy új csoportosulás.
Ennek kapcsán pedig emlékeztetett arra, hogy az új csoportosulás már alakulóban van, ugyanis július elején tizenhat – elemzők szerint konzervatív vagy egyenesen szélsőjobboldali – európai párt, köztük a Fidesz és a Nemzeti Tömörülés is aláírt egy közös nyilatkozatot.
