Az ENSZ glasgow-i klímacsúcsán a világ vezetői azt ismételgetik, hogy a globális felmelegedést másfél Celsius-fokra kell korlátozni (miközben a klímaaktivista Greta Thunberg tétlenséggel és hazudozással vádolja őket). Honnan jött ez a szám a korábbi, 2 °C-hoz képest?
A 2015-ös párizsi egyezményben az országok kötelezik magukat arra, hogy az évszázad végéig az ipari forradalom előtti szinthez képest csak maximum két Celsius-fokkal engedik emelkedni a globális átlaghőmérsékletet. Sőt úgy fogalmaztak, hogy igyekeznek jóval két Celsius-fok alatt tartani az emelkedést, és másfél Celsius-fok elérésére törekednek.
A tudósok szerint az másfél Celsius-fokos küszöbérték átlépése azzal a kockázattal jár, hogy az éghajlatváltozás sokkal súlyosabb hatást fog gyakorolni az emberekre, az élővilágra és az ökoszisztémára, mint az alacsonyabb hőmérséklet-emelkedés.
Ennek megakadályozásához 2030-ra a 2010-es szinthez képest csaknem felére, 2050-re pedig nettó nullára kell csökkenteni a globális szén-dioxid-kibocsátást. Ez olyan nagyratörő elképzelés, amelynek megvalósításáról és finanszírozásáról tudósok, pénzemberek, tárgyalófelek és aktivisták vitatkoznak a COP26-csúcson.
De mi a különbség a másfél Celsius-fokos és a két Celsius-fokos felmelegedés között? Megkértünk néhány tudóst, hogy magyarázza el.
Hol tartunk most?
A világ már most is körülbelül 1,1 Celsius-fokkal melegebb, mint az ipari forradalom kezdetekor. Az elmúlt négy évtized mindegyike melegebb volt, mint 1850 óta bármelyik.
„Ilyen globális felmelegedést még soha nem tapasztaltunk néhány évtized alatt – mondta Daniela Jacob, a németországi Climate Service Center klímakutatója. – Fél fok sokkal szélsőségesebb időjárást jelent, ami gyakrabban fordulhat elő, intenzívebb lehet vagy hosszabb ideig tarthat.”
Csak idén özönvízszerű esőzések árasztották el Kínát és Nyugat-Európát, amelyek több száz ember halálát okozták. További százak haltak meg, amikor a Csendes-óceán északnyugati részén a hőmérséklet rekordmagasságot ért el. Grönlandon hatalmas olvadás következett be, a Földközi-tengeren és Szibériában erdőtüzek, Brazília egyes részein pedig rekordaszály pusztított.
„Az éghajlatváltozás már most is hatással van a világ minden lakott régiójára” – mondta Rachel Warren, a Kelet-angliai Egyetem éghajlatkutatója.
Hőség, eső, aszály
A másfél Celsius-fokot meghaladó felmelegedés súlyosbítja ezeket a hatásokat.
„Minden egységnyi növekedés a globális felmelegedésben nagyobb hatású szélsőséges jelenségeket idéz elő” – mondta Sonia Seneviratne, az ETH Zürich éghajlatkutatója.
Gyakoribbá és súlyosabbá válnak például a hőhullámok.
Az ENSZ éghajlatváltozási tudományos testülete (IPCC) szerint egy „extrém hőségesemény”, amely az emberi hatás nélküli klímakörülmények mellett évtizedenként egyszer fordul elő, másfél Celsius-fokos felmelegedés esetén minden tíz évben 4,1-szer, két Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig 5,6-szer fordulna elő.
Ha a felmelegedés 4 Celsius-fokra nő, évtizedenként 9,4-szer fordulhat elő ilyen.
A melegebb légkör több nedvességet képes megtartani, ami szélsőségesebb esőzéseket eredményez, növelve az árvízveszélyt. A párolgás is fokozódik, ami intenzívebb aszályokhoz vezet.
A másfél Celsius-fok és a két Celsius-fok közötti különbség kritikus a Föld óceánjai és fagyott területei szempontjából.
„Másfél Celsius-fokos emelkedés esetén jó esély van arra, hogy megakadályozzuk a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégtakaró nagy részének összeomlását” – mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem éghajlatkutatója, az ikonikus hokiütő-grafikon atyja. A grafikon jól illusztrálja az átlaghőmérséklet gyors emelkedését.
A felmelegedés kordában tartása segítene abban, hogy a század végére a tengerszint emelkedését néhány lábra (kevesebb mint egy méterre) korlátozzuk. De még ez is nagy változás lenne, ami erodálná a partvonalakat és elárasztana néhány kis szigetországot és part menti várost.
Mann szerint azonban ha a hőmérséklet meghaladja a két Celsius-fokot, a jégtakarók összeomolhatnak, a tengerszint pedig akár tíz méterrel is megemelkedhet – bár az, hogy ez milyen gyorsan következhet be, még bizonytalan.
A másfél Celsius-fokos felmelegedés a korallzátonyok legalább hetven százalékát elpusztítaná, de két Celsius-fokos felmelegedés esetén több mint 99 százalékuk veszne oda. Ez tönkretenné a halak élőhelyeit és a táplálkozás és megélhetés szempontjából a zátonyoktól függő emberi közösségeket.
Élelmiszer, erdők, betegségek
A két Celsius-fokos felmelegedés a másfél Celsius-fokkal szemben az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatást is fokozná.
„Ha a Föld néhány éléskamrájában egyidejű terméskiesés következne be, a világ kiterjedt területein extrém élelmiszerár-emelkedés indulna meg, és éhínség alakulhatna ki” – mondta Simon Lewis, a University College London éghajlatkutatója.
Egy melegebb világban a maláriát és a dengue-lázat terjesztő szúnyogok is szélesebb körben terjedhetnek el. A két Celsius-fok miatt a rovarok és állatok nagyobb hányada veszítené el élőhelyének nagy részét, mint másfél Celsius-fok esetén, és nőne az erdőtüzek kockázata – ami szintén veszélyt jelent az élővilágra.
Ahonnan nincs visszaút
A világ felmelegedésével nő annak a kockázata, hogy a bolygó olyan fordulópontokat ér el, amikor a Föld rendszerei átlépnek egy küszöbértéket, ami visszafordíthatatlan vagy láncreakció-szerű hatásokat vált ki. Hogy pontosan mikor érjük el ezeket a pontokat, bizonytalan.
Az aszályok, a csökkenő csapadékmennyiség és a folytatódó amazonasi erdőirtás például az esőerdők rendszerének összeomlásához vezethet. Az elpusztított erdők által megkötött szén-dioxid visszakerülne a légkörbe. A permafroszt felmelegedése pedig a régóta fagyott biomassza lebomlását okozhatja, ami hatalmas mennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okozhat.
„Ezért olyan kockázatos a fosszilis tüzelőanyagok további kibocsátása (…) mert ezzel növeljük annak valószínűségét, hogy átlépjük az egyik ilyen fordulópontot” – mondta Lewis.
Két Celsius-fokon túl
Eddig az országok által az ENSZ kötelezettségvállalási nyilvántartásába benyújtott éghajlati vállalások összegzése alapján a világ a 2,7 Celsius-fokos felmelegedés felé tart. A Nemzetközi Energiaügynökség csütörtökön közölte, hogy a COP26-csúcstalálkozón bejelentett új ígéretek – ha megvalósulnak – 1,8 Celsius-fok alatt tarthatják a felmelegedést, bár néhány szakértő kétségbe vonta a számítást. Még nem tudni, a valóságban is megvalósulnak-e az ígéretek.
A 2,7 Celsius-fokos felmelegedés a trópusok és szubtrópusok egyes területein az év egy részében „az életet veszélyeztető hőséget” eredményezne. A tudósok szerint a biológiai sokféleség jelentősen visszaesne, csökkenne az élelmezésbiztonság, a szélsőséges időjárás pedig meghaladná a legtöbb városi infrastruktúra tűrőképességét.
„Ha a felmelegedést 3 Celsius-fok alatt tudjuk tartani, valószínűleg civilizációnk alkalmazkodóképességén belül maradunk, de 2,7 Celsius-fokos felmelegedés esetén komoly nehézségeket élnénk át” – mondta Mann.
