Hová vándorol a hálapénz, ki fizeti meg a benzinár befagyasztását, hol létezik még szabad közmédia, mit tud jobban az orosz egészségügyi miniszter a magyar járványhelyzetről, meddig feszül a belarusz és boszniai helyzet? - a héten egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ cikkeinkben.
A szülészorvosok döntő hányada már nem fogad el hálapénzt, miközben a kismamák továbbra is igénylik a személyes törődést. Ezt az űrt a szülésznők kezdik betölteni. Tanácsadás címén még számlát is adnak a hálapénzről, és a szülésre is bemennek. Pedig csak akkor lehetnek ott, ha aznapra szól a beosztásuk. Nyílt titok a kórházakban, hogy a munkaidejükön kívül bent tartózkodó szülésznők maszekolnak – derül ki a paraszolvencia betiltása utáni helyzetet körbejáró cikkünkből.
Társadalom
Magyarország extrém példája a médiapiac kormányzati uralásának, a közmédia viszont sok más helyen is vonzó célpont az erre fogékony kormányoknak. Átfogó kutatás készült a világ közmédiáinak függetlenségéről. Az információ felértékelődésével szerte a világon egyre inkább a lakosság félretájékoztatására próbálják használni ezt az intézményt. Cikkünkben elolvashatja, hol jobb a helyzet.
Elsősorban az Orbán-kormányt bírálta brüsszeli nyilvános szereplésein Márki-Zay Péter. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje tárgyalópartnereit arról biztosította, hogy lojális szövetségesként számíthatnak rá, és Magyarország részt kíván venni az európai integráció elmélyítésében. Találkozott az Európai Néppárt frakcióvezetőjével is, és elmondása szerint ehhez a politikai csoporthoz tartozna a legszívesebben.
Demokrácia
Amikor az MSZP-s Tóth Csaba visszalépett az előválasztástól, úgy fogalmazott, hogy „nincs rá szükségem, hogy ebben a politikai mocsárban tovább küzdjek”. Politikai pályafutására utalva azt mondta: „ennyi volt, elég volt”, az újságíróktól pedig úgy búcsúzott: „utoljára találkoztunk”. Aki ebből azt a következtetést vonta volna le, hogy Tóth visszavonult a politikától, tévedett. Zugló országgyűlési képviselője elmagyarázta a Szabad Európának, miért maradt mégis.
Az Éljen Szekszárd Egyesület szerint bekapcsolva maradt a fideszes frakcióvezető mikrofonja, így hangfelvétel bizonyítja, hogy a jelenleg függetlenként politizáló Zaják Rita képviselő egy alpolgármesteri pozícióért szavaz együtt a Fidesszel. Zaják Rita szerint ez nem igaz, nem kérte a kinevezést, amit egyébként már többször fel is ajánlottak neki. Vélemények mindkét oldalról a cikkünkben.
A pénz nyomában
Olyan ütemben drágul az élet, hogy a fizetések egyre nagyobb hányadát emésztik fel a bevásárlások. Idén és jövőre is öt százalék körül ragad a fogyasztói árak emelkedése. Csak három hónapja kezdtük el figyelni a valós bolti árakat, de egyre több termék esetében tapasztalunk jelentős drágulást. Olvassa el cikkünkben, miért jött el az ideje fizetésemelést kérni a főnöktől.
Megszűnik a szakképzési hozzájárulás, csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke és továbbra is érvényben marad az iparűzési adó megfelezését előíró jogszabály, hogy a munkaadók is áldásukat adják a bruttó kétszázezer forintos minimálbérre. Januártól a teljes munkaidőben dolgozók közül senki sem kereshet havi 133 ezer forintnál kevesebbet. A legkisebb keresetről szóló megállapodás hátteréről írt cikkünkből kiderül, hogy az önkormányzatokra hárította a kormány a minimálbér-emelés költségének egy részét.
Leginkább a kis- és nagykereskedőket érinti a 95-ös benzin és az alapdízel literenkénti árának befagyasztása. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb nagykereskedő, a Mol és a benzinkutak fogják kifizetni a kormányzati döntés számláját. Az árkorlátozás kissé fékezheti a fogyasztói árak emelkedését, így kis szerencsével elkerülhető az a forgatókönyv, hogy novemberben hétszázalékos pénzromlásról szóljanak a hírek.
Az uniós gazdaságok a vártnál gyorsabban fognak átlendülni a járvány okozta visszaesésen az EU előrejelzése szerint. Magyarországtól jelentősen lassuló növekedést és tartósan viszonylag magas inflációt várnak. A vártnál gyorsabban fog helyreállani az uniós gazdaságok működése, de ezzel együtt is számos logisztikai és egyéb nehézségre lehet számítani, áll az Európai Bizottság legfrissebb gazdasági előrejelzésében.
Koronavírus
„Lehet, hogy én is hibás vagyok, de minden húzódott. Hónapról hónapra tolódtak a vizsgálatok, nőtt a várakozási idő” – mondja a Szabad Európának az a középkorú nő, akinek – mire kiderült, mi okozza valójában a térdproblémáit – már nem lehetett megmenteni a lábát. Egy azok közül, akiknek úgy változtatta meg életét a járvány, hogy nem kapta el a fertőzést.
Több mint egymillió magyar oltottak be a koronavírus elleni orosz vakcinával. A magyar kormány nem közöl itthon adatokat arról, hogy a kórházba kerültek vagy az elhunytak közül hányan, milyen vakcinával voltak beoltva. Az orosz egészségügyi miniszter viszont egy tájékoztatón pontos magyarországi adatokra hivatkozott. Olvassa el, mit tudhattunk meg az orosz minisztertől a hazai helyzetről!
Sokan nem bíznak a romániai kórházakban, inkább otthon vészelik át a koronavírusos betegséget – derül ki Erdélyben forgatott videónkból. Fertőzöttségük és romló állapotuk ellenére megtagadják, hogy egészségügyi intézménybe kerüljenek, inkább lélegeztetőgépet bérelnek otthonra, gyógyszereket rendelnek külföldről.
Világ
A Lengyelország, Litvánia és Lettország keleti határán kialakult válság nyomán egyre többen sürgetik, hogy az EU finanszírozza határkerítések és falak építését. A félelem attól, hogy Belarusz tekintélyelvű vezetője hibrid háborús taktikaként használja fel a migránsokat és a menekülteket az Európai Unió biztonságának aláásására, újabb nyomást gyakorol a huszonhét tagú közösség számos értékére és törvényére.
Közben Lengyelország terrorizmussal vádolja Belaruszt az eszkalálódó határválságban játszott szerepe miatt, és ez új szembenállást váltott ki a Nyugat és Oroszország között, amely két nukleáris képességű stratégiai bombázót küldött járőrözni a belarusz légtérbe, ezzel is mutatva, hogy támogatja szövetségesét.
Bosznia legsúlyosabb politikai válságát éli át a kilencvenes években vívott háború óta. A boszniai szerbek július végén blokkolták a központi kormány munkáját, és közben Milorad Dodik boszniai szerb vezető olyan intézkedéseket jelentett be, amelyek a kulcsfontosságú állami intézmények felszámolását célozták. Ezzel szemben most azt mondta a Reuters hírügynökségnek: semmilyen politikai cél nem éri meg a boszniai béke feláldozását.
