Amerikai szakértők bizonyítékokat találtak arra, hogy a belarusz kormánynak köze van egyes kelet-európai országokban folytatott dezinformációs kampányhoz és kibertámadásokhoz.
A Mandiant kiberbiztonsági cég kutatói friss jelentésükben arról számoltak be, hogy a feszültség szítását és információk megszerzését szolgáló, Ghostwriter néven futó kampányt támogató, magát UNC1151-ként azonosító hekkercsoport valószínűleg Minszkben működik, és a belarusz kormányhoz köthető.
„Ez a megállapítás, azzal együtt, hogy a megfigyelt Ghostwriter-narratívák összhangban állnak a belarusz kormány érdekeivel, arra enged következtetni, hogy Belarusz valószínűleg legalább részben felelős a Ghostwriter-kampányért” – írták.
A vállalat már 2017 óta nyomon követi az UNC1151 tevékenységét, rendszeresen értékeléseket tesz közzé róla. A legfrissebb ilyen dokumentumban kötötték össze először a volt szovjet tagköztársaságot a Ghostwriter-kampánnyal.
Ben Read, a Mandiant kiberkémkedéssel foglalkozó szakértője nem közölt részleteket arról, miért olyan biztosak abban, hogy Minszk támogatást nyújtott a hekkereknek, akikhez a kutatók szerint a belarusz hadseregnek is köze van. Mindössze annyit mondott, hogy az érintettek árulkodó digitális lábnyomot hagytak maguk után, és számos más forrás is megerősítette a feltételezést, miszerint a belarusz fővárosban található a központjuk.
A csoport kibertámadásainak és dezinformációs kampányának többek között Lengyelország, Lettország, Litvánia, illetve Ukrajna volt az elsődleges célpontja. Támadások érték emellett Aljakszandr Lukasenka ellenzékének több tagját és a kritikus sajtó képviselőit is.
Feszültségkeltés
Mint írták, a tavaly augusztusi, sokak szerint elcsalt belarusz elnökválasztás óta a Ghostwriter dezinformációs kampányának narratívája még szorosabban igazodott a hivatalos minszki politikához.
A szakértők szerint egyebek mellett feszültséget próbáltak kelteni Lengyelország és Litvánia között. Például olyan álhíreket terjesztettek, amelyek szerint a NATO a koronavírus-járványra tekintettel kivonul Litvániából, valamint hogy a litvániai nukleáris hulladék veszélyt jelent Lengyelországra.
Az érintett kelet-európai országok korábban azt közölték, hogy Oroszország állhat az ügy mögött. A Mandiant-jelentés szerint erre nincs közvetlen bizonyíték, de nem is kizárható az orosz részvétel.
Németországban a hatóságok szeptemberben eljárást indítottak a különböző célpontokat, például a berlini külügyminisztériumot érő kibertámadások ügyében, amelyek végrehajtásával Moszkvát gyanúsítják.
Belarusz egyelőre nem kommentálta a jelentés megállapításait, Oroszország pedig rendre visszautasítja a hekkertámadásokban való részvételével kapcsolatos vádakat.
