Balatonaligán a helyiek attól tartanak, hogy kiszoríthatják őket a saját településük vízpartjáról, miután az állam privatizálta a területet, aztán kiemelt beruházássá nyilvánította. Civilek szerint hasonló a kormányzati módszer a tatai Öreg-tónál, a Fertő-tónál, a Velencei-tónál és még számos helyen.
Balatonaligai civilek egy megmozdulást szerveztek pénteken azért, hogy ne vegyék el az ott lakóktól az egykori Club Aliga partszakaszát és útjait. A sűrűn beépített Aligán ugyanis ez az egyetlen partszakasz, ahol lejuthatnának a vízhez a lakosok. Eseményükre szerte az országból érkeztek más civil szervezetek képviselői, egészen hasonló problémákat emlegetve.
Az eseményt az önkormányzat évi kötelező közmeghallgatása elé szervezték, de azt az utolsó pillanatban inkább lemondták. Az ügyről itt olvashat bővebben.
Röviden összefoglalva: az állami vagyont kezelő MNV évekig nem engedte, hogy az önkormányzat közterületté minősíthesse az egykori Club Aliga bizonyos részeit. Aztán új tulajdonosai lettek a Club Aliga területe fölött rendelkező cégnek. Az egyik Mészáros Lőrincé, a másik Szivek Norbert érdekkörében van. Utóbbi egyébként a tulajdonosváltáskor még az MNV vezérigazgatója volt.
Idén pedig kiemelt beruházás lett a helyi átépítési magánprojekt, nagyjából tízmilliárdos állami támogatást kapott, és a régi épületek nagy részének bontásával el is kezdődött. A Válasz Online cikkéből megismerhetik a kezdeti megalomán fejlesztési tervek történetét és a mostani sűrű beépítési elképzeléseket is.
Balatonaligán a kommunista pártelit szigorúan zárt üdülője működött a rendszerváltás előtt. 1947-ben sajátították ki kártalanítás nélkül a telket a falutól. A két részre osztott terület egyikén a pártapparátus tagjai nyaraltak, megyei első titkárok, budapesti pártbizottsági vezetők vagy más kitüntetett szereplők. A másikban a kommunista csúcselit, a Politikai Bizottság tagjai, miniszterek, Brezsnyev, Castro vagy mondjuk Carlos Ramírez Sánchez, ismertebb nevén a Sakál, a KGB bérgyilkosa.
A volt polgármester Fekete Barnabás a Szabad Európának arról számolt be, hogy két éve azért sem indult újra a választáson, mert „láttam a kilátástalanságot, hogy amiért küzdöttünk, hamuba hullt, nincs beleszólás, nincs ráhatás, azt csinálnak, amit akarnak. Fájdalmasan érint, hogy a NER-lovagok kiszorítják az embereket a Balaton mellől.”
Egy tavaly szeptemberi ülésen Takács Károly, Balatonvilágos (ide tartozik Balatonaliga is) jelenlegi polgármestere pedig már így beszélt a 24.hu cikke szerint: „Nincs jogi lehetőségünk szinte semmi! Egyedül a jóindulatukra vagyunk bízva.”
A civilek szerint bejáratott módszerrel működik a NER
Az eseményen felszólaló civilek közül mindenki egyetértett abban, hogy szerte az országban hasonló módszerrel működnek a kormányhoz közel álló ingatlanpiaci befektetők projektjei.
Azaz a kormánynak kedves beruházó bármit megtehet, megkérdeznie se kell az ott élőket, fittyet hányhat bármilyen környezetvédelmi szempontra, még vizsgálnia sem kell a projektje várható hatásait. Szalay Ildikó, a tatai Miénk a Grund Városvédő Egyesület vezetője szerint ilyesmi a módszer a tatai Öreg-tó, a Fertő-tó, a Velencei-tó vagy a Club Aliga ügyénél is.
Major Gyula, a Fertő tó Barátai Egyesület elnöke szerint a Fertőn értelmetlen rombolás „szocreál szállodát felhúzni”, jogorvoslatra viszont semmilyen lehetőségük sincs, hiába szeg meg a beruházó számos törvényt is. Kérdéseikre pökhendi válaszokat kaptak, a beruházás kiemeltté minősítését pedig nem előzte meg semmilyen vizsgálat vagy felmérés.
„A cél hatalomfitogtatás és a mérhetetlen kapzsiság” – mondta el. Ez a rossz példa pedig szerinte ragadós, „polipszerűen” hálózzák be az országot a hasonló projektek.
Badzsó Angéla, az Összefogás a Balatonért Egyesület elnöke szerint a helyi közösségeket és az ökoszisztémát jelentősen átalakító projektek zajlanak szerte az egész Balaton körül úgy, hogy kizárólag egy fél, a beruházó szempontjait kell csak figyelembe venni.
A civilek arra figyelmeztetnek, hogy leépült az intézményrendszer, és könnyedén folytatni lehet hasonló beruházásokat Siófokon, Balatonakarattyán, Balatonszemesen, Balatonföldváron vagy Badacsonyörsön is szerinte.
A tiltakozók a Club Aliga kapcsán nyolc pontban fogalmazták meg a követeléseiket, amelyekre petíciót is indítottak, ezt itt olvashatja. A Mérce közvetítését pedig itt nézheti vissza.
Külön tartanak attól is, hogy a még állami tulajdonban maradt tízhektáros területet is privatizálják. A közterületek tiltása ugyanis megágyaz a privatizációnak, és a teljes terület lezárhatóvá válhat a hazai lakosság előtt. Ha ez bekövetkezik, leírásuk szerint az lesz „Aliga Trianonja”.
