Elrendelte a parlament a kormány gyermekvédelmi népszavazását. A voksolásról hiányzott az ellenzék, a kormánypártiak mellett csak néhány független képviselő vett részt rajta. A határozatban az is benne van, hogy mennyivel olcsóbb a referendum, ha a parlamenti választásokkal együtt tartják.
A népszavazást az úgynevezett gyermekvédelmi törvény elfogadása után indítványozta a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta: Nyugat-Európában az LMBTQ-aktivisták végzik a gyermekek szexuális felvilágosítását és megismételte azt, amit korábban az Európai Bizottság cáfolt, hogy Brüsszel azt akarja, engedje be a kormány az LMBTQ-aktivistákat az óvodákba és az iskolákba.
A kérdések
A referendum kérdései ennek megfelelően a következők:
- "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?";
- "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?";
- "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?";
- "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?".
A kérdéseket még a nyáron gyorsan átengedte szűrőjén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kormány által gyermekvédelmi népszavazásként emlegetett referendummal egy időben nyújtott be népszavazási kezdeményezést Budapest ellenzéki főpolgármestere, Karácsony Gergely is, azt azonban még csak nem is tárgyalta akkor a testület.
Ha együtt tartják, olcsóbb
A kérdésekről a parlament most egyenként szavazott. A határozatban benne van az is, hogy az országos népszavazás lebonyolításának költsége 12,6 milliárd forint, ám ha az országgyűlési választással egyszerre tartják a referendumot, akkor kevesebb, mint ennek a fele: a költségeket a népszavazás 5,5 milliárd forinttal növeli. Ebből valószínűsíthető, hogy a két voksolást alighanem együtt tartják, ami kétségkívül a kormánypárti szavazók mobilitását növelné.
A parlament egyébként ellenzéki kezdeményezésre változtatott egyhangúlag november 9-én az országos népszavazás eljárásán, és tette lehetővé, hogy referendum akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is tartható. Korábban a választásokat megelőző, illetve követő 41 napon belül nem volt lehetőség erre.
KDNP: az ellenzék lapít és arra vár, hogy végrehajthassa Brüsszel utasításait
A kisebbik kormánypárt, a KDNP képviselője, Nacsa Lőrinc azt mondta: a törvényre és a népszavazásra azért van szükség, mert Magyarország támadás alatt áll, és a gyermekek jövője a tét. LMBTQ-aktivistáknak, NGO-nak semmi keresnivalójuk az iskolákban, a szülők kizárólagos joga dönteni a gyermekeik szexuális felvilágosításáról - hangsúlyozta. Szerinte az ellenzék lapít és azt várja, hogy ha hatalomra kerülne, akkor végrehajthassa Brüsszel utasításait.
Az Európai Bizottság júliusban két kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt, szexuális irányultságon alapuló diszkriminációról beszélt. A melegeket a pedofilokkal összemosó magyar szabályozás kapcsán a Bizottság hat pontban sorolta fel kifogásait. Szerinte a magyar jogalkotó azt is elmulasztotta alátámasztani, hogy az azonos neműek kapcsolatának bemutatása, ábrázolása miért hat hátrányosan a kiskorúakra. Az pedig uniós alapelv, hogy senkit sem szabad hátrányosan megkülönböztetni nemi irányultsága alapján.
A független képviselő hecckampányról beszélt
A független Bencsik János a referendum vitájában azt mondta: a kormánypártok a gyermekek védelme mögé bújva politikai hecckampányt folytatnak. A probléma valós, a kormányzat azonban álszent, mert teljesen érzéketlen az összes többi, gyermekeket érintő problémára - érvelt. Álságos az emberek akaratára hivatkozni, mert az elmúlt 12 évben a kormánypártok figyelmen kívül hagyták azt - jelentette ki a független képviselő.
A kormány képviseletében Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy Magyarországot és az ebben a témában hasonlóan gondolkodó többi közép-európai országot Brüsszelből az EU-s intézményeken keresztül támadják a pénzek visszafogásával és különböző jogi eljárások megindításával. Ezért meg kell mutatni, hogy ezekben a kérdésekben Magyarországon társadalmi egység van - tette hozzá. A múlt héten Gulyás Gergely kancelláriaminiszter arról beszélt a helyreállítási alapról újraindított tárgyalások kapcsán, hogy „a legfőbb kérdés továbbra is az LMBTQ-kérdés”, erre az egyetlen helyes választ adták: azt, hogy népszavazást kell tartani.
Uniós nyilatkozat a homofób törvény ellen
Helyreállítási alap: miért is késik a megállapodás?
A magyar kormány gyakran hivatkozik arra, hogy a brüsszeli jóváhagyás késlekedésének egyetlen oka a magyar gyermekvédelmi törvény. Ezt az Európai Bizottság már többször cáfolta, mondván: a melegeket a pedofilokkal összemosó jogszabály nem játszik szerepet a magyar helyreállítási tervről folytatott tárgyalásokon.
A tét nem kicsi: 2511 milliárd forintról van szó, ennyit vehet igénybe Magyarország vissza nem térítendő támogatásként a következő három évben a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítése érdekében. A nemzeti tervek elbírálásában nagy szerepük van az úgynevezett országspecifikus ajánlásoknak. Magyarország esetében ezek visszatérő elemei a többi közt – az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét érő támadások, a gyenge korrupcióellenes keret, az uniós forrásokkal történő visszaélések nem kellő feltárása és szankcionálása, röviden az EU-s pénzek nem hatékony és átláthatatlan felhasználása. Ezen a téren vár az Európai Bizottság konkrét kötelezettségvállalásokat a magyar kormánytól, mindeddig hiába.
