Az omikron-verzió az eddigi legdurvábban mutálódott koronavírus-variáns lehet. Valószínűnek tűnik, hogy fertőzőbb lesz, mint az eddigiek, de nem biztos, hogy veszélyesebb.
A múlt héten azonosítottak Afrika déli részén egy olyan új koronavírus-variánst, amely komoly riadalomra adott okot, számos fejlett ország hamar le is zárta határait a térségből érkezők előtt.
Így egyébként furcsa módon az volt a hála az omikronnak elnevezett vírusverzió gyors dél-afrikai azonosításáért és az információk megosztásáért, hogy segítettek a világon, de az ország lakosai hátrányba kerültek. A korai felismerés és a gyors intézkedés ugyanis biztosan lassította az új variáns elterjedését.
A vírus ezzel együtt már eljutott Európába, és jó eséllyel Magyarországon is hamarosan kimutatják majd. Viszont az alapján, amit jelenleg tudni lehet az omikronról, még korántsem biztos, hogy ez veszi át a jelenleg domináns delta-verzió helyét a járványban, vagy akár hogy lényegesen veszélyesebb lesz az emberekre – de nem is kizárt. Mi az aggodalom alapja akkor?
Másolódnak, mutálódnak, de itt valami fura történhetett
A vírusok folyamatosan mutálódnak, ahogy újra és újra lemásolják magukat. A mostani járványt okozó SARS-Cov-2 vírus nagyjából harmincezer bázispárból álló genomjából nagyjából havonta kettő szokott változni.
Ezek a változások egyrészt véletlenszerűek. Tehát lehet, hogy valamitől az adott vírus ártalmatlanabb lesz bizonyos élőlények számára, másokra veszélyesebb, de lehet, hogy lényegében ugyanolyan hatású marad.
Ezek a változások viszont tartósak, utána már így másolódik tovább a vírus, ezért kapnak a verziók külön nevet. Az eddigi, figyelemre méltóbb variánsokat a görög ábécé betűivel kezdte el hivatalosan jelölni a WHO. Így figyelhettük meg az alfa- (Magyarországon brit mutáns), béta-, gamma- és a jelenleg a fertőzések nagyjából 99 százalékát okozó delta-variánst.
A delta-variáns fertőzőképességének jelentős növekedése például három, a tüskefehérjéjén létrejött mutációnak köszönhető. Az omikronnál viszont nagyjából harmincféle ilyen mutáció található csak a vírus tüskefehérjéjén.
Ez a tüskefehérje lényeges, mert egyrészt ezzel tapad hozzá a vírus az emberi sejtekhez, így ha hatékonyabban fogja ezt csinálni, sokkal fertőzőképesebb lehet.
Dél-Afrikában egyelőre mintha ez is látszana, hamar felment a napi új fertőzések száma kétszáz körülről négyezer fölé. Ennek csaknem felét Gauteng tartományból jelentik, ahol a betegek kilencven százaléka már omikronnal fertőződik meg. Itt egyébként megnézheti, hogy Dél-Afrika is lényegesen használhatóbb és részletesebb adatokat ad meg, mint a magyar állami tájékoztatás, politikai propagandaüzeneteket pedig nem is csatolnak melléjük.
Ez egyébként nem jelenti azt, hogy az omikron biztosan fertőzőbb lesz, mint a delta. Sharon Peacock a vírus genetikai vizsgálatait vezeti a Cambridge-i Egyetemen, szerinte az eddigi adatok alapján ezek a mutációk valóban fokozott fertőzőképességgel lehetnek kapcsolatosak, de ezek közül többnek még mindig nem értik a jelentőségét.
Lawrence Young, a Warwicki Egyetem virológusa szerint „ez a legerősebben mutálódott verziója a vírusnak, amit eddig láttunk”, beleértve a veszélyesnek tűnő mutációkat is.
Mennyire lehet veszélyes?
A másik fontos kérdés a vírusok új verzióinál, hogy mennyivel súlyosabb tüneteket vagy gyorsabb halálozást okoznak, mint az eddig uralkodó variáns, és hogy biztosan kiszorítják-e az addig elterjedt variánst. Ezt egyelőre nem tudni az omikronnál sem, több embert kell hosszabb ideig vizsgálni hozzá.
Ha például jelenleg fiatalabbakat fertőz meg – mint ahogy több dél-afrikai régióban ez a helyzet –, attól még nem biztos, hogy az idősebbekre nézve sem lesz halálosabb.
Az átoltottság is alacsonyabb Dél-Afrikában, sok helyen a lakosság immunrendszere is gyengébb lehet, mint a gazdagabb országokban, ezért nem lehet még igazán pontos állításokat tenni. Ugyanakkor önmagában már az is súlyos terhet jelentene minden régiónak, ha még több ember kerülne kórházba a fertőzés miatt.
A kutatók azt feltételezik egyébként, hogy egy nagyon legyengült immunrendszerű emberben fejlődhetett ki a variáns. Sharon Peacock szavaival ilyen evolúciós edzőterem a vírusok számára létrejöhet valakiben egyes betegségek vagy egészségügyi kezelések révén is.
Mi lesz a vakcinákkal?
Nemcsak új elemek vannak az omikron-verzió tüskefehérjéjén, de bizonyos elemek hiányoznak. Ez megnehezítheti az immunrendszer és az oltások dolgát is. Az oltások jelentős része ugyanis a vírus tüskefehérjéjét ismerteti fel a szervezet immunrendszerével, hogy a valódi vírusra már hamar reagáljon.
Külön problémának látszik egyébként, hogy olyan mutációk is előfordulnak az omikronon, amelyek az eddigi feltevések szerint az immunrendszer hatékonyságát gátolják.
Az eddigi oltások hatékonysága csökkenhet, mint ahogy a delta esetében sem volt azonos a mért hatékonyság sok oltásnál.
„Ha továbbterjed ez a variáns, és bebizonyosodik, hogy van gyakorlati hatása a mutációknak, az okozhat fejtörést. Az nem valószínű, hogy a vakcinákat ki kelljen dobni, de bármilyen további kockázatbecsléshez további adatok kellenek” – mondta korábban erről a Telexnek Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa. Az eddigi nyugati vakcinagyártók mindenesetre nagyjából egy negyedév alatt tudnák kifejleszteni és legyártani kellő mennyiségben az új variánsra szabott terméket, gyűjtötte össze a lap.
Francois Balloux, a londoni UCL Genetics Institute igazgatója szerint nagyon valószínűtlen, hogy az új variáns ki tudja cselezni az oltás és a korábbi megbetegedés jelentette immunizációt. Ezért várhatóan nem okoz majd akkora sokkot, mint az alfa vagy a delta elterjedése, írja a Financial Times.
A lap a korai felismerés jelentőségét hangsúlyozza, hiszen például a delta-variáns már eljutott Indiába, mielőtt azonosították volna. Attól kevésbé kell félni, hogy magyar variáns néven új verzió jelenne meg, Magyarországon arányaiban lényegesen kevesebb ilyen azonosító vizsgálatot végeznek, mint az angolszász országok többségében.
