Napok óta forronganak a bírók a kormány és az OBT vezetésének titokban tartott közös megállapodástervezete körüli kavarás miatt. Meglepő módon vidékre szervezett OBT-ülés, a nagyszámú bíró érdeklődése miatt először online részvétel biztosítása, majd egy óra múlva ennek visszavétele, egynapos véleményezési határidő az OBT-tagoknak, a kormánnyal összhangban titkolózó OBT: egyelőre úgy látszik, hogy egyenrangú hatalmi ágak egyeztetése helyett a kormány a bérgyeplővel jelzi az igazságszolgáltatásnak, ki ül a szekér bakján.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) elfogadta a kormány által meghatározott rapid jogalkotási táncrendet. Szerdai ülésükre egynapos határidőt kaptak a kormánytól a tagok és a bírói érdekképviselet, a MABIE állandó részvételi joggal rendelkező elnöke egy négyoldalú megállapodástervezet véleményezésére, amely – valószínűsíthetően – összekapcsolná a kormány későbbi igazságügyi reformcsomagjának elfogadását a bírósági béremeléssel.
A kormány szándékainak megfelelően az OBT igyekszik minél kisebb figyelem mellett véleményezni az IM, a Kúria, az OBH és az OBT között az igazságügyi szervezetrendszer átalakításának koncepciójáról szóló megállapodást. Bár a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) szerint minden bíró jogosult részt venni az OBT ülésein, az elnökség ezt most először vidékre, Gyulára szervezte, ahová sokkal nehezebben jutnak el az érintettek, mint Budapestre.
A hétfő délután 5-kor – a napirend mellett – az OBT honlapjára kitett meghívóban még online bejelentkezési lehetőséget kínáltak a bíróknak. Kedd reggel 8–10 között (tehát munkaidőben) lehetett regisztrálni, de amikor sokan kezdtek jelentkezni, kedd délelőtt az OBT vezetése módosított: végül csak személyes részvétel lehetséges a szerdai ülésen Gyulán (ötven főben maximálva).
A napirend/meghívó alján kiemelten szerepel a hivatkozás az infotörvényre: a napirend mellékleteként a hivatalos résztvevőknek elküldött megállapodástervezet döntés-előkészítő irat, ezért nem nyilvános.
Már előző hét végén elkezdett keringeni a bírák között egy összefoglaló, aztán szombaton lapunkhoz is eljutott egy levél, amely ezt „korai verziónak” nevezte, amely „a tárgyalások eredményeként” folyamatosan változott. Ez arra utalhat, hogy minisztérium folyamatos tárgyalásban áll a bírói szervezetek képviselőivel. Mint múlt héten megjelent cikkünkben írtuk, az OBT elnöke utolsó ülésükön az OBT-tagoknak sem volt hajlandó elárulni, hogy konkrétan miről tárgyalt az igazságügyi miniszterrel.
Az 1200 tagú érdekképviselet, a Magyar Bírói Egyesület elnöke is megkapta hétvégén a tervezetet, de mivel titokban kell tartania, praktikusan nem alakíthat ki valódi álláspontot a kérdéssel kapcsolatban. Az OBT-tagok hétfőn jutottak hozzá a dokumentumhoz, amelyről – a kormány szándékai szerint – szerdán szavaznának. Megfelelő felkészülés nélkül – mondják az eljárás kritikusai –, pedig a döntés fontossága feltétlenül indokolja a megfelelő felkészülést. Megkérdezettjeink attól tartanak, hogy az OBT-tagok szavazása és a MABIE-elnök részvétele így formális lesz.
Több bíróval beszéltünk az elmúlt napokban, mindegyikük fel volt háborodva az eljárás miatt – miközben a megállapodás tartalmát még nem is ismerhetik.
Mutatja, hogy mennyire titkolózik minden résztvevő, hogy a parlament Igazságügyi Bizottsága kedden tárgyalta volna a megállapodást, de az ülés kezdete előtt levették napirendről, így nem kerülhet nyilvánosságra a másnapi OBT-ülés előtt.
„Nagyon mutyista módon zajlik”
Az igazságügyi szervezetrendszer átalakításának koncepciójáról szóló négyoldalú megállapodás megszavazása voltaképpen egy (pontosabban valószínűleg több) későbbi igazságügyitörvény-módosítás biankó elfogadását jelenti. „Ha aláírják, formálisan is vége a bírói függetlenségnek. Az OBT és a MABIE nem érzi, hogy mi forog kockán” – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő bíró.
Más forrásaink szerint a kész törvénytervezetet később az OBT véleményezheti, tehát még ha rá is bólintanak a megállapodásra fizetésemelésük költségvetési törvénybe foglalásáért cserébe, akár módosíthatnak is majd rajta a teljes törvényszöveg megismerésekor.
Az OBT jogosítványa igazságügyi törvénytervezetek, nem megállapodások véleményezésére terjed ki, persze bármit tárgyalhat és hozhat róla döntést, ha a tagjai napirendre veszik.
Egy másik megkérdezett bíró nem érti, miért kell megállapodni egy készülő jogszabálytervezetről négy szereplőnek, de szerinte nem is ennek van jelentősége. „Akár pozitívan is felfoghatjuk: lehetséges, hogy a kormány az irányokat szeretné tisztázni, hogy mi az, amivel egyetért a szervezet. A lényeg az, hogy miért ilyen titokban csinálják.”
Persze ha a kormány valóban arra lenne kíváncsi, hogy merre induljon el a jogalkotás, akkor megismertetné a bírói karral az elképzeléseit, és biztosítana időt a vitára. „Lehetett volna ezt normálisan is intézni. De így nagyon mutyista módon zajlik” – mondja ez a bíró.
Ráadásul – hangsúlyozza ő is – erős a látszat, hogy ettől akarják a béremelést függővé tenni. „Azért kell ezt most gyorsan átnyomni, mert ha aláírja az OBT és a többiek, akkor fogják benyújtani a módosító indítványt a költségvetéshez a béremelésről. Pedig törvényi kötelezettség lenne, hogy azt az összeget kell bevinni a parlamentbe, amit az OBH elnöke előterjeszt. Tehát ezt sokan zsarolásnak látják” – teszi hozzá.
A napirend az ülésen dől el
A kormányt/parlamentet ugyan nem köti az OBT állásfoglalása, mert a bírói szervezetnek csak véleményezési, nem egyetértési joga van, de az előző OBT többéves szabadságharca (valójában törvényben biztosított jogosítványainak használata) után a kormánynak nem érdeke egy újabb nyílt háború az igazságszolgáltatás szereplőivel. Ezért lenne szükségük a négyoldalú megállapodásra. Forrásaink szerint az OBT tagjai (vagy akár a vezetése is) úgy érezhetik, hogy be vannak szorítva: ha nem írják alá, akkor elmarad vagy még szűkebb lesz a béremelés.
Bár a legtöbb szereplő egyetért abban, hogy több ponton szükség lenne a szervezeti rendszer átalakítására, eddig nem úgy tűnik, mintha egy szinten lévő hatalmi ágak kommunikálnának egymással. A végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás kényes – három éve komoly uniós forrásvesztést eredményező – viszonya eddig a kormány akaratának megfelelően alakul.
Az OBT honlapján november 20-i ülésük napirendtervezete szerepel. Hogy mi lesz valóban a napirend, arról az ülés elején szavaznak majd. Az OBT megteheti, hogy napirendre sem veszi a kormány árukapcsolását. Kérdés, hogy az OBT-elnök és a minisztérium ilyen előkészítése után megkockáztatja-e a testület, hogy a kormány cserébe leveszi a mézesmadzagról az eleve csak szűken adagolt mézet.
