Blinken amerikai külügyminiszter a tervek szerint december 2-án Stockholmban találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, miközben egyre nő a feszültség az orosz csapatösszevonások miatt az ukrán határ közelében.
A találkozóra az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csúcstalálkozója mentén, a NATO-külügyminiszterek rigai találkozója után kerül sor, amelyen Blinken az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot Oroszország katonai műveletei miatt, illetve azokkal az erőfeszítésekkel kapcsolatban, amelyek szavai szerint belülről próbálják Ukrajnát destabilizálni.
Ukrajna és nyugati tisztviselők azt állítják, hogy Oroszország több tízezer katonát és nehézfegyverzetet hagyott az ukrán határ közelében az idén Nyugat-Oroszországban tartott hadijátékok után.
Még nem döntött a megszállásról, de felkészül
„Nem tudjuk, hogy Vlagyimir Putyin elnök hozott-e döntést a lerohanásról. Azt viszont tudjuk, hogy megteremti a feltételeket ahhoz, hogy ha úgy döntene, akkor rövid időn belül végre is hajthassa” – mondta Blinken.
Lavrovval közös találkozóján Blinken várhatóan további szankciókkal fenyeget, ha Oroszország nem fejezi be a csapatösszevonást.
Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy „egy sor olyan nagy hatású gazdasági intézkedéssel válaszoljon, amelyektől a múltban tartózkodtunk” – mondta Blinken Rigában.
Van diplomáciai lehetőség is
Arról is beszélt, hogy létezik diplomáciai lehetőség is.
„Az oroszok azt mondják, szerintük végre kell hajtani a minszki megállapodást. Az ukránok ugyanezt mondják” – mondta Blinken a lett állami televíziónak adott interjúban, utalva a Franciaország és Németország közvetítésével 2014-ben tető alá hozott megállapodásokra, amelyek célja politikai megoldást találni a kelet-ukrajnai konfliktusra.
„Nos, azt hiszem, ha ez megtörténne, az legalább megoldaná a problémát a kelet-ukrajnai Donyec-medencében.”
De világosan meg kell érteni, hogy „ha további agresszió történik Ukrajnában, annak következményei lesznek” – mondta Blinken.
Egymásra mutogatnak
A Kijev ellen harcoló kelet-ukrajnai szakadárokat támogató Oroszország tagadja, hogy támadást tervezne. Moszkva Ukrajnát és nyugati támogatóit okolja a feszültség szításáért, és a szerinte az oroszhoz hasonló ukrán csapatösszevonásokra mutogat.
Oroszország intette a NATO-t attól is, hogy csapatokat és fegyvereket telepítsen Ukrajnába, a volt szovjet köztársaságba, amelynek csatlakozási törekvéseit az Európai Unióhoz és a NATO-hoz Oroszország ellenzi.
Putyin december 1-jén kijelentette: jogi garanciákat szeretne arra, hogy a NATO nem terjeszkedik keletre és nem telepít fegyvereket Oroszország határaihoz. Ezzel az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállításokra és a közös hadgyakorlatokra utalt.
Kivétel nélkül
„Nem követelünk semmilyen különleges kiváltságot magunknak, és tisztában vagyunk azzal, hogy minden megállapodásnak figyelembe kell vennie Oroszország és az összes euroatlanti ország érdekeit egyaránt – mondta Putyin. – Mindenki számára biztosítani kell a szükséges nyugalmat és stabilitást, kivétel nélkül.”
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter december 1-jén Rigában arról beszélt, hogy Kijev felkéri a NATO-t a katonai együttműködés fokozására és gazdasági szankciók előkészítésére egy „elrettentő csomag” részeként, hogy visszatartsák Oroszországot a támadástól.
A diplomácia akkor jött képbe, amikor a kelet-ukrajnai konfliktus lezárására tett erőfeszítések elakadtak.
Zelenszkij nem fél Putyintól
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a törvényhozókhoz intézett éves beszédében december 1-jén közvetlen tárgyalásokra hívta Moszkvát a háború befejezése érdekében.
„Szót kell váltanunk, annak a tudatában, hogy erős és hatalmas hadseregünk van” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy nem fél közvetlenül beszélni Putyinnal.
