Az erőszakos orosz terjeszkedés miatt aggódó, nemrég NATO-taggá vált Finnország a hagyományos katonai képességeken túl a nemzeti önvédelem megerősítésére törekszik.
Az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt a fegyveres kiképzés népszerűsége Finnországban. Erről árulkodik az is, hogy jelentősen fellendült a lőterek forgalma. Az Oroszországgal 1340 kilométernyi közös határral rendelkező országban sokan rendkívül veszélyes precedensnek tartják az ukrajnai inváziót.
A Vantaai Tartalékosok Egyesülete, amely a Helsinkitől északra lévő Keravában, egy egykor szexjátékok gyártására használt raktárban működtet lőteret, az elmúlt két év során megduplázta a tagjai számát; mára meghaladja a 2100-at. „Egy hang azt súgja nekik, hogy most ezt a képességet kell elsajátítaniuk. Azt hiszem, hogy a szél megváltozott, most keletről fúj” – mondta Antti Kettunen, az egyesület elnöke.
Év elején a koalíciós kormány bejelentette, hogy több mint háromszáz új lőtér megnyitását tervezi – ez nagy ugrás lenne a ma működő 670-hez képest. „Finnországban hagyományosan is nagyon nagy az érdeklődés a nemzetvédelem iránt, és napjainkban ez még inkább megnőtt az orosz agresszió nyomán” – hangsúlyozta Jukka Kopra, a finn parlament védelmi bizottságának elnöke.
Finnország az ukrajnai háború kitörése után szakított hagyományos semlegességi politikájával, és beadta felvételi kérelmét a NATO-ba a szomszédos Svédországgal együtt. Mára mindkét ország tagja az észak-atlanti szövetségnek. Novemberben Helsinkiben és Stockholmban is bejelentették, hogy dolgoznak polgári védelmi stratégiáik megerősítésén, ami nem áll meg az új lőterek építésénél.
A finn Nemzeti Védelmi Kiképzőszövetség szerint idén összesen 120 ezer kiképzési napot tartottak – ez több mint kétszerese a három évvel ezelőtti számnak. A nemzeti tartalékosok szövetségének létszáma több mint kétharmadával nőtt, így a körülbelül kilencven százalékban tartalékos katonákból álló szervezetnek már több mint ötvenezer tagja van.
Finnország a hidegháború alatt mintegy ötvenezer polgári védelmi óvóhelyet tartott fenn, amelyekben az öt és fél milliós lakosság nagyjából 85 százaléka elfér. „A legfrissebb háborús fejlemények elhozták a polgári védelmi óvóhelyek új korszakát. (…) Tudjuk, hogy minden szomszédunk képes arra, hogy kárt tegyen bennünk, hogy kárt tegyen polgárainkban, ezért úgy gondoljuk, hogy fel kell készülnünk” – szögezte le Tomi Rask, a helsinki mentőszolgálat munkatársa egy fővárosi bunkerben.
Finn tűzerő: ilyen fegyverekkel rendelkezik Oroszország új NATO-szomszédja
A keravai lőtéren katonai gyakorlót viselő tartalékosok és hobbisták akadálypályákon bukdácsolnak, és időnként Glock kézifegyvereikkel tüzet nyitnak az ember alakú célpontokra. „Néhányan csak szórakozásból csinálják (…) Néhányan talán a keleti szomszédunk miatt. Hallottam olyan megjegyzéseket, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt csatlakoztak a tartalékosokhoz” – mondta egy 38 éves tűzoltó, Miikka Kallio.
Finnország számára nem idegen a feszültség Oroszországgal. Az ország nemzeti identitását jórészt a harc kovácsolta össze a keleti szomszéddal – 1917-ben nyerte el a függetlenségét az orosz birodalomtól, majd a második világháború elején rosszul felszerelt hadseregével visszaverte a nagy szovjet haderőt.
Kettunen szerint lőni tanulni olyan, mint úszni tanulni: mindkettő kiképzést és felkészülést igényel. „Amikor eljön az a pont, hogy szükséged lenne rá, hogy tudj lőni vagy úszni, de nem tudsz, már túl késő” – fogalmazott.
